Bodolóczki Linda

Egekbe szökik a szakmunkások fizetése? (2.)

Júliustól a cégeknek magasabb minimálbért kell adniuk a szakmunkás végzettséget igénylő munkakörben dolgozóknak; a szakszervezetek és a munkaadók kisebb összegben is kiegyezhetnek.

Felszökik a szakmunkások fizetése?

Júliustól a cégeknek magasabb minimálbért kell adniuk a szakmunkás végzettséget igénylő munkakörben dolgozóknak; a szakszervezetek és a munkaadók kisebb összegben is kiegyezhetnek.

Az NKTH a vállalatokat ösztönözné

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elkészítette és hétfőn a miniszterelnökkel is egyeztette középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját. Jelenleg Magyarországon a cégek fele annyi pénzt fordítanak k+f-re, mint az állam. A stratégia célja, hogy 2013-ra megforduljon az arány – mondta lapunknak Boda Miklós, az NKTH elnöke. Az Innovációs Alap tavalyi 24 milliárdos keretének 30 százaléka folyt a vállalatokhoz, a most megfogalmazott célok érdekében ez az arány a jövőben nő majd, a vállalati kutatások terjedésével azonban csökken az alap bevétele. Boda szerint a bizonytalan jogi környezet és a forráshiány miatt visszafogott a vállalatok innovációs aktivitása. A kkv-szektorban problémát okoz például a személyi és szakértői feltételek finanszírozása. Az NKTH egyeztet a vállalati szférával, majd ezt követően készíti el a 2006–2013-ra szóló akciótervet.

Sokat költünk ellátásokra, mégis sokat betegeskedünk

A németek költenek a legtöbbet egészségügyre az unióban, a magyarok a születéskor várható élettartamot és az egészségesen leélt időtartamot illetően is az utolsók közt kullognak – annak ellenére, hogy az egészségügyre elköltött pénzt tekintve átlagos országnak számítunk az EU-n belül.

A tavalyi év legjobb projektjei

A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a múlt héten hirdette ki „Az év projektje 2005” pályázat nyerteseit, a Dobroda- és Ménes-völgyi Mikrotérség Egyesületet, Gyula önkormányzatát, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központot, valamint az Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Rt.-t. A zsűri a beérkezett 114 projekt újszerűségét, ötletességét, társadalmi és gazdasági hatását értékelte, az NFH szerint a nyertesek fejlesztései mind kiemelten járulnak hozzá az érintett térség fejlődéséhez, felzárkózásához és az ott élők életminőségének javulásához. A ROP-on 148 milliós támogatást nyert nógrádi egyesület a települési önkormányzatok összefogásával jelzőrendszeres házi segítségnyújtás modelljét alakítja ki, amely a kistelepülési hálózatban minőségileg új szociális ellátást nyújt a rászorulóknak. A legjobb önkormányzati projektet Gyula készítette: a „Kérdezz engem!” Információs és Segítő Animátori Szolgálat megvalósítása című pályázat szintén a ROP-on nyert 144 millió forintot. A projekt keretein belül „idegenforgalmi animátor” képzést hoznak létre, amely nemcsak Gyula turisztikai vonzerejét növeli, hanem munkalehetőséget is teremt a város képzett pályakezdő munkanélkülijei számára. A legjobb közintézményi projekt címet a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ nyerte el. A „Láncszem – a Kiskunfélegyházi Kistérség Karrierközpontja” nevet viselő projekt a HEFOP-on nyert 50 millió forintot, a kistérség 11 települését kapcsolja össze, és segíti az ott élőket az álláskeresésben, hozzájárul a felnőttképzés kiterjesztéséhez, valamint segíti a hátrányos helyzetűeket. A legjobb vállalkozói projekt címet a GVOP-n 68 milliót nyert Innomed Medical Orvostechnikai Fejlesztő és Gyártó Rt. nyerte el. A cég a projekt keretén belül egy legújabb műszaki lehetőségeket felhasználó nagyfrekvenciás, nagyfeszültségű egységet és nagyfrekvenciás teljesítményfokozatot fejlesztett ki röntgengenerátorokhoz.

Újra kell egyesíteni Budapestet?

Hétfőn tartotta alakuló ülését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa – Stratégiai Fejlesztő Központ Közhasznú Alapítvány. A Demján Sándor, Erdei Tamás és Széles Gábor részvételével létrejött szervezet főbb alapító tagjai az MGYOSZ, a VOSZ, az SZVSZ, a BKIK, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Építészkamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Szeretem Budapestet Mozgalom Egyesület. Az alapítvány legfőbb célja Budapest és a közép-magyarországi régió integrációja, a főváros gazdasági erejének egyesítése, egységes fejlesztési stratégia kialakítása – mondta Petykó Zoltán, a BKIK elnöke. Az alapítvány elvégzi a Fővárosi Közmunkák Tanácsa felállításának előkészületeit és létrehozza a regionális stratégiai bizottságot. A 45 millió forint alaptőkével létrejött szervezet fő feladata a stratégiai tervezés, kutatás és a stratégiai projektek megvalósításában való részvétel lesz. A tervek szerint Budapesten többek között felgyorsul az épületfelújítás, a tömegközlekedés fejlesztése, a Kiskörúton belüli városrész sétálózónává alakul, alagutak, kerékpár- és motorosutak épülnek, megszűnik a parkolási káosz, megépül a budai Duna-korzó. Petykó szerint Budapestet az EU leginkább versenyképes térségévé kell tenni, mostani állapotát azonban gumikesztyűben felmutatott törött féltengellyel demonstrálta. Véleménye szerint a fejlesztéseknek leginkább a bürokrácia és a hosszú távú tervezés hiánya jelent gátat.

Összefogás Budapestért

Ma tartotta alakuló ülését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa - Stratégiai Fejlesztő Központ Közhasznú Alapítvány.

A kkv-k kevés tőkével sok embernek adnak munkát

Magyarországon az utóbbi években a kis- és középvállalkozások (kkv) alapvető jellemzői alig változtak: gazdálkodásukat a magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, a foglalkoztatásban jóval nagyobb a súlyuk, mint az árbevételben vagy a jövedelemtermelésben. Nemzetközi összehasonlításban meglehetősen nagy a kis- és a nagyvállalkozások közti különbség, ráadásul a rés évek óta inkább nyílik, mintsem záródik. A kkv-szektorban mintegy 1,4 millió főt alkalmaznak, emellett félmillióra rúg az egyéni vállalkozók és alkalmazottaik száma – derül ki a gazdasági tárca adataiból. A vállalkozások össztőkéjéből a nagy cégek részesedése túlnyomó és enyhén növekvő, míg a kkv-ké csökkenő tendenciájú, azaz a tőkekoncentráció fokozódik. Eközben a tulajdonosi kapcsolatokban a hálózatosodás erősödik: a más vállalkozásokba való befektetések száma és értéke egyaránt dinamikusan nő. A kkv-k fejlődésének elősegítése alapvetően a gazdasági tárca feladata. Az igények sokféleségének megfelelően a támogatásmix is sok elemből áll. Bár a kkv-k banki finanszírozása az előző években javult és részesedésük a teljes vállalkozói hitelállományból 1999 és 2004 között 19,3 százalékról 48,2 százalékra emelkedett, továbbra is komoly gondot okoz számukra a forráshiány. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program egy külön prioritást szentel a kkv-k fejlesztésére. A csak a kkv-kat érintő három intézkedésre (kkv-k műszaki és technológiai hátterének fejlesztése, vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, illetve az együttműködés fejlesztése a vállalakozói szektorban) az EU-csatlakozás óta több mint 14 ezer pályázat érkezett be (ez egyébként az összes NFT-s pályázat felét teszi ki), ebből – az NFH múlt pénteki adatai szerint – 6500-at támogattak, összesen 34,4 milliárd forint értékben. A legsikeresebb pályázati kiírás az elmúlt két évben a kkv-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése volt, erre a viszonylag egyszerű (általában egyszeri beszerzést támogatott) pályázatra 13 ezer pályázat érkezett, ebből hatezret támogattak – összesen 30 milliárd forinttal. A kkv-k a saját GVOP-s prioritásukon kívül természetesen más pályázatokra is jelentkezhetnek – a jelenleg futó 41 kiírás közül 15-re, gyakorlatilag bármilyen fejlesztéshez kaphatnak támogatást.

Szemben a foglalkoztatásbővítéssel?

Könnyen előfordulhat, hogy az eddigi foglalkoztatáspolitikai célokkal ellentétes hatást vált ki a megelőlegezett nyugdíj programja, amit vélhetőleg az EU sem nézne jó szemmel.