A NAPI Gazdaság cikke
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly év végén megegyezés született a háromelemű minimálbér-rendszerről. Ez alapján a középfokú végzettségűeket két évnél kevesebb gyakorlat esetén öt, ennél hosszabb gyakorlat esetén pedig tíz százalékkal magasabb minimálbér – 65 625 vagy 68 750 forint – illeti meg. Az első félévben csak ajánlásként jelent meg a szabályozás. A magasabb bér nem közvetlenül az oklevél, hanem a munkakör után jár; ha az középfokú szakképesítést, végzettséget igényel.
A szabályozás több ágazatot komolyan érint, elsősorban azokat, ahol nagy az élőmunka-igény és alacsonyabb az átlagkereset: ilyenek a kereskedelem, a könnyűipar egyes területei és a mezőgazdaság is – tudtuk meg Dávid Ferenctől, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárától. Véleménye szerint a törvény nagy terhet jelent a vállalkozásoknak, hiszen a tavalyi 57 ezer forintos minimálbér után idén a második félévtől adott esetben 68 700 forintot kellene kifizetni, ami húszszázalékos emelkedést jelent – miközben az OÉT bérajánlása 2005-ről 2006-ra „csak” 4-5 százalék volt.
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy olyan ágazatokban, ahol reprezentatív munkaadói és munkavállalói szervezetek működnek, megegyezhetnek a garantált bérnél alacsonyabb összegben is – úgy tűnik, ez a munkaadók és a munkavállalók érdeke is, a húszszázalékos év közbeni béremelést ugyanis ma Magyarországon nem sok vállalkozás engedheti meg magának.
Dávid szerint a szakszervezeteknek is érdeke ez, ugyanis a vállalkozások a költségek drasztikus növekedésének ellentételezéseként kénytelenek lennének megválni egy-két vagy akár jóval több dolgozójuktól is. Mivel egy-egy ágazatban a szereplők ismerik egymás helyzetét és lehetőségeiket, a szakszervezetek tudják, mennyit bír el a vállalkozói szektor, és érdemes önmérsékletet tanúsítaniuk. A megegyezés része lehet, hogy a garantált bér alatti fizetést más juttatásokkal pótolja a cég, ilyen lehet a foglalkoztatási garancia vagy a természetbeni juttatások is – véli Dávid.
A legveszélyeztetettebb ágazat
A kereskedelemben dolgozók legalább 40 százalékát érinti a minimálbér vagy a középfokúaknak járó garantált bér – tudtuk meg korábban Mátraházi Istvántól, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnökétől. Idén a szakszervezet számításai szerint a szektorban 7-8 százalékos béremelkedésnek kell bekövetkeznie csak a minimálbér-emelés két fázisa miatt. Ez önmagában 12-13 százalékos minimálbér-növekményt jelent. Elsősorban emiatt volt, hogy a bértárgyalásokat óvatosan kezdte a szakszervezet.
Dávid szerint is ez az ágazat a leginkább érintett, itt ugyanis sok szakma – bolti eladó, felszolgáló, szakács – feltétele a szakképesítés. Úgy gondolja, e cégeknél valószínűleg felmerült, hogy átminősítsék a dolgozókat – például bolti eladót a szakmunkásvizsgát nem igénylő árufeltöltővé. A főtitkár azonban ezt nem ajánlja, hiszen ezt a munkaügyi ellenőrök könnyen leleplezhetik, ráadásul a kereskedelemre és a vendéglátásra idén kiemelt figyelmet fordít az OMMF.
Akiket nem érint
Az építőiparban életbe lépett bértarifa-rendszer szerint csak a gyakornokok és a segédmunkások fizetése alacsonyabb a garantált minimálbérnél – egyaránt 63 ezer forint. Mivel a minimálbér-szabályozás csak a munkakörre vonatkozik, a segédmunkásoknak nem jár a magasabb bér, a gyakornokok nagyobb része nem fizikai munkát végez, így többségüket szintén nem érinti – mondta lapunknak Nagy János, az ÉVOSZ ügyvezetője.
Ugyanígy a munkakör miatt nem érinti a szabályozás a textilipart: az itt dolgozók többsége ugyanis betanított munkás, a varrodai munkások munkaköri leírásában sem szerepel a minimálisan középfokú végzettség – tudtuk meg Pintér Andrástól, a VOSZ textilipari tagozatának vezetőjétől. Például a Nemzetközi Konfekció Kft.-nél dolgozó
