Az Eurostat tavalyi kiadású Egészség Európában című kézikönyve szerint – amely 2002-es és 2003-as adatok alapján készült – Magyarország az egészségügyi költések terén a 25 tagország között a középmezőnyben helyezkedik el. A magyarok a GDP 7,5 százalékát költötték egészségre; ebbe beletaroznak az egyéni és a közösségi kiadások is (más kimutatások ennél alacsonyabb, 4-5 százalékos részesedést mutatnak, ám ezek elsősorban a közösségi kiadásokat tartalmazzák). A legmagasabb aránnyal – a GDP 10,6 százaléka – Németország rendelkezett, a legalacsonyabbal – hat százalék alatt – Lengyelország és Szlovákia. Magyarországhoz hasonlóan 7,5 százalék körül költött Ausztria, Spanyolország, Csehország és Finnország is. Megfigyelők szerint a GDP-hez mért részesedés azóta változhatott, ám a rangsorban elfoglalt pozíció valószínűleg nem lényegesen.
Az Eurostat szerint ugyanígy a középmezőnybe tartoztunk a százezer lakosra jutó orvosok terén: 2002-ben ez az adat az európai statisztikai hivatal szerint 319 volt – a KSH szerint azonban 368 (2004-ben pedig már 385 orvost mutattak a statisztikák). Ebben az összevetésben az élmezőnybe Görögország, Lettország, és Csehország tartozott, a sor végén Hollandia és Nagy-Britannia állt.
Sokat járunk orvoshoz
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét az Eurostat annak alapján méri, hogy az előző 12 hónap alatt mennyien konzultáltak orvossal és mennyi embert vettek fel kórházakba. Magyarország mindkét téren extrém eredményeket ért el 2003-ban: a lakosság 86,3 százaléka járt orvosnál a megkérdezés előtti egy évben, 15,4 százalékunk pedig kórházban is feküdt. Az orvosi konzultáció terén a csehek érték el a legmagasabb értéket – 92,1 százalék –, őket követték a belgák, a németek, az osztrákok, majd a magyarok. A legritkábban az uniós tagországok lakosai közül a görögök és a ciprusiak jártak orvoshoz. A kórházi felvételek számában ezüstérmet szereztünk 2003-ban, minket csak a szlovének előztek meg. A nők 18 százalékos eredményével pedig a dobogó legmagasabb fokán végeztünk. A kórházba utalás az EU–25-ök közül Hollandiában és Görögországban a legalacsonyabb.
Rövid és egészségtelen élet
Az Eurostat 2005-ös statisztikai évkönyve szerint (ez is 2002–2003-as adatok alapján készült) a gyerekek egyéves kora előtt ezer élve születésre átlagosan 7,3 halálozás jut Magyarországon; ez az unióban Szlovákia (7,9) után a második legrosszabb mutató, igaz, a KSH 2004-es évkönyve szerint ez az érték 6,6-re csökkent egy év alatt.
A születéskor várható életkor férfiak esetében 68 év volt 2002-ben, mögöttünk csak a balti államok végeztek. A nők esetében 77 év nézett ki, ez csak a letteknél volt alacsonyabb. Az egészségügyre legkevesebbet költő két állam, Lengyelország és Szlovákia is egy-három évvel előzi meg hazánkat a születéskor várható élettartamot illetően. A helyzet hasonló volt 2004-ben is: a KSH adata gyakorlatilag ugyanennyi évet jelzett. A születéskor várható egészségesen leélt évek számát illetően a rendelkezésre álló adatok szerint – a balti államokból, Lengyelországból és Szlovákiából nem volt adat – a legrosszabb helyen állunk az EU-ban: a férfiak esetében 53, a nőkében pedig 57 évvel.
Új lendületet adhat az NFT2
Az adatok alapján tehát az állam és a lakosság egészségügyre fordított költségei átlagosnak tekinthetők az unión belül, a szolgáltatások igénybevétele magas, ennek ellenére azonban rossz az egészségügyi állapot. A magyar lakosság egészségének javítása céljából az Országgyűlés még 2003-ban elfogadta az egy évtizedre szóló Népegészségügyi Programot. A program prioritásai – a daganatos betegségek (elsősorban a mell- és méhnyakrák) fokozott szűrése mellett – hét területre koncentráltak 2004-ben: a dohányzás visszaszorítása, alkohol- és kábítószer-prevenció, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, HIV/AIDS megelőzés, magas vérnyomás és cukorbetegség elleni küzdelem és a környezet-egészségügy. Az biztos, hogy a fokozott kommunikáció hatására jóval többen mentek el szűrésekre, mint a program előtti években, de az eredmények még nem tükröződhetnek a KSH rendelkezésre álló 2004-es adataiban.
Ami az egészségügy költséghatékonyságát érinti, a második Nemzeti Fejlesztési Terv biztató eredményeket hozhat. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint az egészségügy és az oktatás reformja szervesen beépül a fejlesztési tervbe, és szerinte még a 2007–2013-as költségvetési ciklus vége előtt látszanak majd a reform eredményei: olcsóbb és hatékonyabb lesz az egészségügy. Az uniótól kapott fejlesztési források egy része már most is az egészségügybe ment: a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum 9 milliárd forint támogatást kapott az uniótól (emellett 1,8-et a kormányzattól és 1,3 milliárd volt az önrész). A fejlesztések hatására 2007-re teljesen megújul és kibővül a centrum külső telepe. A kórházfejlesztéstől látványos eredményeket várnak Debrecenben: a tervek szerint öt év után már jóval sikeresebben lehet gyógyítani a keringési zavarok okozta betegségeket és a rákban szenvedőket: az előrejelzések szerint a férfiaknál a rosszindulatú daganatok miatti halálozás tizenkét, nők esetében pedig tíz százalékkal csökkenhet. Az angol mintára létesülő intézménytípus Svédországban már bizonyított, ott tíz év alatt érzékelhető javulást eredményezett a módszer – olvasható az NFH honlapján.
