A kormányfő szerdai bejelentése konkretizálódott tegnap: előrehozott nyugdíjra lesznek jogosultak azok a két éve sikertelenül állást kereső 55 év felettiek, akik legalább 31 évnyi szolgálati idővel rendelkeznek – mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Batiz András. A megelőlegezett nyugdíj összege az ellátást igénylő majdani előrehozott nyugdíjának 60 százaléka lenne, és addig járna, amíg be nem tölti az előrehozott nyugdíj megállapításához előírt korhatárt. Előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jelenleg azok jogosultak, akik betöltötték 57. életévüket és legalább 33 év szolgálati idő áll mögöttük. Kiszorulnak viszont e lehetőségből azok, akik a korhatárhoz közeledve vesztették el munkahelyüket, számukra hoznák létre az új ellátást – közölte Batiz. A munkaügyi tárca szerint ez húszezer 55 feletti, regisztrált munkanélkülit érintene, a Pénzügyminisztérium pedig évi tízmilliárdos költséggel számol, mely évről évre emelkedne. A lépés beleillik a „biztonságosság és igazságosság” politikájába, a kormány eddigi foglalkoztatási koncepciójába azonban nem.
Eddig megtartottuk őket
A kormány az elmúlt évben a foglalkoztatási ráta emelését célzó intézkedésekre koncentrált – a nemzeti lisszaboni programnak megfelelően. Azok a vállalkozások, melyek 50 év feletti tartós munkanélkülit foglalkoztatnak, 2005. január elsejétől 50 százalékos járulékkedvezményben részesülnek, a tartós munkanélkülivel létszámot bővítő kkv-knak teljes járulékmentesség jár. Az elvileg szeptemberben induló Start Extra program szerint az 50 évnél idősebbek foglalkoztatása az első évben teljes egészében járulékmentes lenne, a második évben pedig a 33,5 százalékos járulék helyett csak 15 százalékosat kellene fizetni. Míg az 50 százalékos járulékkedvezmény szinte egyáltalán nem mozgatta meg a cégek fantáziáját, az utóbbi programok több mint 10 milliárd forintot emésztenének fel. A kormány emellett a közigazgatásban is a nyugdíjkorhatár előtti aktív évek megőrzését ösztönözte eddig a 2004-ben bevezetett Prémiumévek program keretében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásával. Ezt tavaly kiterjesztették a versenyszférára is, s további foglalkoztatásbővítő lehetőség az 50 év felettiek második szakképesítésének ingyenessé tétele.
A célok rengetegében
A most bejelentett intézkedés nemcsak az eddigieknek, hanem a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramban öt évre rögzített, s az Európai Bizottság által kedvezően értékelt célokkal is ellenkezik. Az akcióprogram a foglalkoztatásbővítés fő eszközét többek között a fiatalok és az idősek foglalkoztatási rátájának emelésében határozta meg. Az idősek foglalkoztatottsága ugyanis az uniós és a hazai átlaghoz viszonyítva is kirívóan alacsony Magyarországon: az 55 év felettiek esetében ez 2003-ban csak 29 százalékos volt, miközben az uniós átlag meghaladta a 40 százalékot. Az akcióprogram 2006-ra 33, 2010-re pedig 37 százalékos arányt ír elő. A dokumentum szerint az utóbbi években az idősebb munkavállalók foglalkoztatása növekedett (1997-től a nyugdíjkorhatár kétévente egy évvel emelkedik), és szűkültek a munkaerő-piaci okból történő korai nyugdíjazás lehetőségei.
Az ötvenes éveik elején járók idő előtti nyugdíjazását valószínűleg ösztönzi az új programterv, ami ronthatja a magyarországi helyzetet. Azt feltételezve ugyanis, hogy a lehetőség huzamosabb ideig fennáll majd, az 52–53 éves aktívak könnyen átléphetnek az inaktívak közé – felhagyva a tényleges álláskereséssel. Így az esetleg életbe lépő intézkedés nem csupán a nyugdíjkiadások oldalán terheli majd a büdzsét, hanem a bevételi oldalon is az idő előtt nyugdíjba vonulók kieső adó- és járulékbefizetései miatt. Annál is inkább, mivel vélelmezhető, hogy így a mostaninál többen választják majd a nem legális keresetkiegészítést.
Ha idős a munkaerő
A munkaadók általában nem preferálják az idősebb korosztályt, mivel azt gondolják, hogy a nagyobb munkatapasztalat többe kerül nekik – mondta Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. Sokszor a rugalmatlanság prekoncepciója társul az idősekhez, pedig az inkább a személyiség, és nem az életkor függvénye. Emellett már a 40 év felettiekről is hajlamosak azt feltételezni a munkaadók, hogy kevésbé ismerik a számítógépet és nem beszélnek nyelveket – igaz ugyanakkor, hogy ez a korosztály általában kevésbé nyitott a tanulásra. Juhos szerint egyes munkakörökben – például a tanácsadóiban – kifejezetten előnyös az ősz halánték.
Bodolóczki Linda