Bodolóczki Linda

Gyurcsány: Együtt ellenőrizzenek a hatóságok

A munkaügyi, adóügyi, idegenrendészeti, vámügyi és társadalombiztosítási ellenőrzéseket az eddigieknél is összehangoltabban kell végezni, ennek érdekében a hatóságok vezetői a napokban egyeztetnek – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél tett látogatásán. A kormányfő szerint átfogó program készül az intézményi együttműködés erősítésére, s akár a jogszabályokon is változtatnak ennek érdekében – írta az MTI-Eco. A kormány tervei között szerepel az is, hogy jobban elismerjék a munkaügyi felügyelők munkáját, ennek egyik lehetséges változata az ellenőrzési pótlék bevezetése. A kormány további intézkedéseket tervez a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentésére; többek között a bérgarancia intézményét is erősíteni kívánja (segélyszolgálat létrehozása a munkavállalók tájékoztatására, a munkabér-biztosítás érvényesítése a felszámolt cégek munkavállalóinak végkielégítését illetően, valamint a teljes munkabér időben való kifizetésének fokozott ellenőrzése). A kormányszóvívő szerint a kabinet március 1-én héthónapos közmunkaprogramot indít a tavaszi belvízkárok megelőzésére. A 2 milliárdos program 2600 főnek biztosít munkát.

Újabb húszmilliárd járulékkedvezményre

A kormány tegnapi ülésén elfogadta a Start Plusz és Start Extra programokat. Az ezekhez tartozó szabályok kidolgozása még hátravan, s a programok parlamenti elfogadása is csak a következő ciklusban történhet meg, életbelépésére pedig szeptember környékén lehet számítani – mondta tegnap Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A Start Plusz a gyes, gyed, gyet után munkát vállaló nőknek és a legalább egy éve regisztrált munkanélkülieknek járna. A munkáltatóknak az első évben 15, a másodikban 25 százalékos járulékot kellene fizetniük utánuk – ugyanúgy, mint most a pályakezdőknek. A járulékkedvezmény maximum a minimálbér másfélszereséig (93 750 forint), diplomásoknál a minimálbér kétszereséig (125 000 forint) járhat. A munkába álló kismamák és a tartós munkanélküliek után eddig 50 százalékos járulékkedvezményt adott a kormány, kilenc hónapig és bruttó 90 ezer forintos fizetésig, avval a feltétellel, hogy a munkavállalókat legalább három hónapig tovább foglalkoztatják (ezt a kedvezményt nagyon kevés vállalkozás vette igénybe). A Start Extra esetében az első évben teljesen mentesülne a járulékfizetés alól, a második évben 15 százalékos terhet kellene fizetnie annak a cégnek, amely 50 év feletti tartós munkanélkülit foglalkoztat a 48 leghátrányosabb kistérségben, illetve az ezekhez nem tartozó 235 leghátrányosabb településen. A járulékkedvezmény mindkét esetben két évig járna. A szakminiszter szerint a program évente 40 ezer ember foglalkoztatását segítheti elő (ez egyszázalékos foglalkoztatásbővülést jelent) és összesen 15-20 milliárd forintjába kerülne az államnak – a költségeket a Munkaerő-piaci Alap finanszírozná.

Bővül a startprogram

A kormány mai ülésén elfogadta a Start Plusz és Start Extra programokat - a kormány dolgozik a jogszabályok kidolgozásán, de a programokat már csak a következő Parlament fogadhatja el, és szeptember környékén léphetnek életbe - mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

Milliókba kerül az MBA-képzés

A posztgraduális képzések egyik legkedveltebb formája az MBA, Magyarországon is szinte mindegyik komolyabb egyetem és főiskola foglalkozik ilyennel. Az általában kétéves képzések ára egymillió forint körül van, de a nívósabb intézményekben akár 3-4 millió is lehet.

Ötmilliárdért végkielégítene az állam

Mindenki megkapná a bérét időben vagy kamatostul, az állam a csődbe jutott vállalkozások helyett is kifizetné a végkielégítéseket.

Fehéríthető forintok

Különböző becslések szerint a GDP 20–26 százalékát termeli meg a magyar szürkegazdaság, a költségvetés helyzetét ennek már a részbeni kifehérítése is nagyban javítaná.

Garanciát vállal az állam a nem fizető cégek helyett

A kormány már dolgozik azon a törvénymódosítás csomagon, amely a Munka törvénykönyve, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt, illetve a bérgarancia törvényt érintené - mondta Csizmár Gábor a mai kormányszóvivői tájékoztatón.

Feketelista jöhet a kereskedelemben is

A kereskedelemben dolgozók legalább 40 százalékát érinti a minimálbér vagy a középfokúaknak járó garantált bér – tudtuk meg Mátraházi Istvántól, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnökétől. Az ágazati bértárgyalást még nem kezdték el, a szakszervezet ugyanis arra vár, hogy a cégek magukhoz térjenek a munka törvénykönyvének változása után – ha pedig megkezdik a tárgyalásokat, a szakszervezet a korábbi évekkel ellentétben nem áll elő követeléssel, hanem megvárja, hogy mit ajánlanak a munkaadók. Idén ugyanis a szakszervezet számításai szerint a szektorban 7-8 százalékos béremelkedésnek kell bekövetkeznie csak a minimálbér-emelés két fázisa miatt. Ez a szakszervezet számításai szerint önmagában 12-13 százalékos minimálbér-növekményt jelent. Mátraházi belátja, hogy ez önmagában is komoly bérterhet ró a kereskedelmi vállalkozásokra, ugyanakkor a követelés elmaradása miatt a szakszervezet szeretné, ha a 7-8 százalékos növelést tartanák is a vállalkozások. A KASZ egyébként jó kapcsolatot ápol a piacon működő vállalkozásokkal, többek között ennek is tudható be a követelés elmaradása. Sok kisebb vállalatnak ugyanis a törvény által meghatározott kereset kifizetése is nehézséget okoz, az ezen felüli követelések pedig akár bezárásokkal is járhatnának. A szemmel látható jó kapcsolattól függetlenül a KASZ is jó ötletnek tartja a Szakszervezeti Liga által kezdeményezett munkaadói feketelistát, és ha úgy adódik, akkor a KASZ sem lesz szívbajos név szerint megnevezni ilyen vállalkozásokat. Mátraházi azonban óvatosan fogalmaz, addig senkivel sem szeretnék összeakasztani a bajszukat, amíg esély van az álláspontok közeledésére. Egyébként több olyan ismert vállalkozás is működik a piacon, amely komolyan megsérti a munkajogi szabályozókat.

A magyar munkás keveset sztrájkol

Magyarországon kevés munkahelyen működik szakszervezet, és ha működik, akkor sem sokan csatlakoznak hozzá; ez lehet az egyik fő oka annak, hogy nem nagyon sztrájkol a magyar – véli Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. Amellett pedig, hogy a dolgozók érdekvédelme, együttes fellépésük nem jól szervezett, az sem növeli a sztrájkhoz való kedvet, hogy a munkabeszüntetést szervezőket, az abban aktívan részt vevőket sokszor az ügy rendeződése után elbocsátják. Főképp a vidéki és kevésbé prosperáló régiókra jellemző, hogy az emberek hatszor is átgondolják, hogy fel merjék-e emelni a hangjukat, mivel ezeken a kevés munkalehetőséggel rendelkező területeken – nagyon megbecsülik az emberek az állásukat, hiszen nem könnyű másikat találni. A statisztika szerint évente tíz alatt mozog a sztrájkok száma, a résztvevőké pedig legutóbb csak 2001-ben haladta meg a 21 ezer főt. Bár a 2005-ös adatok legkorábban egy hét múlva állnak rendelkezésre; a tavalyi alacsony intenzitás (kevés sajtóhír) miatt nem valószínű, hogy 2004-hez képest romlott volna a helyzet. Ez pedig azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is kimondottan alacsony a magyarok munkabeszüntetési kedve. Pedig szinte minden adott volna a nagyobb intenzitáshoz. Az 1989-es VII. törvény szabályozza a kérdést, eszerint a sztrájkhoz való jog a munkavállalók elidegeníthetetlen joga, a törvényben meghatározott feltételek szigorú betartása mellett. E jogszabály csupán annyit mond, hogy nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél, a rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, továbbá akkor sincs, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy elemi kár elhárítását gátolná. A magyar munkavállalók sztrájkolási kedvét valószínűleg főként az a szabály veti vissza, amely szerint a sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. (Ezt az enyhíti, hogy a tb-jogszabályok úgy rendelkeznek: a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.) Érdekes módon a KSH-statisztika is úgy készül, hogy egy-egy sztrájk után a munkaadók és a munkavállalók közösen, a bérjegyzék alapján számítják ki az adatokat a résztvevőkről és a kiesett munkaidőről. (Az ILO ajánlása szerint ugyanis a szabadidős sztrájkolás nem számít be a statisztikába.) Amikor 1990–93 között a kiskereskedelmi boltokat egyenként privatizálták, és a dolgozók helyzete egyáltalán nem volt biztonságosnak mondható, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége nagygyűlést hívott össze és több mint ezer aláírást gyűjtöttek, de sztrájkra nem került sor, még abban a kiélezett helyzetben sem, az emberek csak papíron voltak hajlandóak az ügy mellé állni – mondta lapunknak Sajó Zsuzsa, a szövetség akkori munkatársa.