Bana Péter

Ötödével bővült a globális mobiltelefon-eladás

A világ mobiltelefon-gyártói 112,7 millió készüléket adtak el az első negyedévben, így az idei globális értékesítés valószínűleg eléri a 470 millió darabot. A Nokia a piac több mint egyharmadát uralja, és az öldöklő versenyben leginkább a Samsung javította pozícióját.

Mobilpiaci részesedések

2002. I. n.év 2003. I. n.év darab* százalék darab* százalék 1. Nokia 32 649 34,2 39 479 35,0 2. Motorola 16 804 17,6 16 561 14,7 3. Samsung 8 890 9,3 11 879 10,5 4. Siemens 8 121 8,5 8 585 7,6 5. Sony-Ericsson 6 001 6,3 5 385 4,8 a többi gyártó: 22 867 24 30 786 27,3 összesen: 95 333 112 674 *ezer Forrás: Dow Jones

Megint veszteséges lett a Münich Re?

A világ legnagyobb viszontbiztosítója, a Münchener Rückversicherung AG (Münich Re) első negyedévi eredményét igencsak megviselte a tőkepiacok akkor még folyamatos gyengélkedése, miatt 2,3 milliárd eurót írt le befektetésein elszenvedett veszteség címén. Így a csoportnak 238 millió eurós nettó vesztesége keletkezett, pedig tavaly ilyenkor a mérleg még 4,48 milliárd eurós nettó profitot mutatott, igaz, 2002 utolsó negyedében a mínusz már 2,2 milliárd euró volt. A Münich Re több német nagyvállalathoz hasonlóan megérezte az euró dollárral szembeni izmosodását, mert számottevő az USA-ból származó díjbevétele, de ez nem volt komolyabb hatással a nyereségre. A részvények súlyát a múlt év végi 18,1-ről 14,5 százalékra mérsékelték, egyebek között az Allianzban lévő részesedésüket 21-ről 15 százalékra csökkentették. A csoport redukálni kívánta részvényállományát és ennek érdekében mindent meg is tett - kommentált Jörg Schneider pénzügyi igazgató, aki szerint ha nem emelkednek eléggé a tőzsdei árfolyamok, a folyó negyedévben további leírások várhatók. A Münich Re a teljes évre éppen a bizonytalan tőkepiaci feltételekre hivatkozva nem is adott profit-előrejelzést, részvényének árfolyama mégis 2 százalékkal, 93,65 euróra erősödött a frankfurti tőzsde nyitása után. Ezt a papír kilátásait a piaci átlagnál jobbnak minősítő Sal. Oppenheim brókercég szektorelemzője annak tulajdonította, hogy a kizárólag a viszontbiztosítás teljesítményét mérő úgynevezett kombinált mutató javult.

A bővülés határán az USA feldolgozóipara

Az amerikai feldolgozóipar ugyan a harmadik egymást követő hónapban zsugorodott, de a teljesítmény az iraki háború befejezése óta egyre javul – derült ki a feldolgozóipari beszerzői menedzserek szövetségének (ISM) felméréséből. Az ISM indexe az áprilisi 45,4-ről májusban 49,4 pontra ugrott, így alig marad el a zsugorodást a bővüléstől elválasztó 50 ponttól. A Wall Street csak 47–49 pont közötti értékre számított. A mutatót az új megrendelések és a termelés növekedése egyaránt megdobta, ugyanakkor a foglalkoztatás alindexe csak a leépítések csökkenésére utal. A feldolgozóipar, amely az amerikai bruttó hazai termék (GDP) mintegy egyötödét adja, a gazdaság fő szektorai közül leginkább szenvedte meg a két évvel ezelőtti recesszió utáni fellendülés kiegyensúlyozatlanságát.

Bush kívánságlistával érkezett a nyolcak csúcstalálkozójára

A G–8 bízik a globális fellendülésben, elkötelezett a vállalati könyvelési csalások megakadályozásában és a világkereskedelem liberalizációjában. Az amerikai elnök ugyan kiállt az erős dollár mellett, de annak árfolyamáról kétértelműen nyilatkozott.

Indul a német reform

Gerhard Schröder állása és a stagnáló német gazdaság jövője volt a tétje a berlini kormánykoalíciót vezető szociáldemokraták (SPD) hét végi rendkívüli kongresszusának, amelyet a kancellár azért hívott össze, hogy döntésre vigye a több évtizede nem látott mértékű reformok ügyét. Egyórás beszédében Schröder leszögezte: nagyon sok mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy Németország túljusson a stagnálás állapotán. A világon az egyik legbőkezűbb jóléti államot úgy kell megreformálni, hogy értékeit is megóvják, és ha az SPD erre nem hajlandó, az ellenzék olyan módon teszi ezt meg, amit nem lehet helyeselni - fogalmazott. A küldöttek kilencven százaléka igennel szavazott az egyebek mellett az alkalmazottakat védő jogokat és a munkanélküliek ellátásait megnyirbáló programra. A kongresszust Schröder azután hívta össze, hogy az SPD balszárnya és a szakszervezetek márciusban vázolt Agenda-2010 programjának tervezetét ellenezték (NAPI Gazdaság, 2003. május 20., 2. oldal). A kancellár lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a küldöttek nem támogatják programját, amelyet az ellenzék és az üzleti körök így is bíráltak, mert szerintük nem tartalmaz eléggé meggyőző intézkedéseket. A program rövid távon a munkanélküliek számának emelkedését okozza. Áprilisban a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyva 4,495 millióan voltak állás nélkül, de Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter a kongresszuson már arról beszélt, hogy a munkanélküliek száma az idén nem haladja meg az 5 millió főt. A Bild és a Die Welt értesülései szerint májusban a szezonális tényezőket figyelembe véve éves összehasonlításban 475 ezerrel, 4,42 millió főre nőtt az állástalanok száma, és a lapok úgy tudják, hogy a csütörtökön nyilvánosságra kerülő jelentésben a szezonálisan nem kiigazított adat a legmagasabb lesz az 1990-es újraegyesítés óta. A kormánynak a deflációs félelmekkel is meg kell küzdenie: a bulvárlapok címoldalain süllyedő árakat mutató diagramok jelennek meg nap mint nap, a tévéhíradókban pénztárgépek háttere előtt mondják el a híreket. Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozói nem véletlenül hangoztatják egyre hangosabban, hogy a deflációs spirál kialakulása nem valós veszély Németországban. A kockázatra azonban már az IMF is felhívta a figyelmet. Az ABN Amro elemzői szerint az ECB igazgatótanácsának csütörtöki ülésén abból kell kiindulnia, hogy a németországi kereslet összeomlásának súlyos hatása lenne az egész térségre, ezért már nem a kamatcsökkentés, csak annak 25, vagy 50 bázispontos mértéke lehet vita tárgya.

Demonstrálják egységüket a nyolcak

Szentpétervár háromszáz éves történelmének megünneplése után a legfejlettebb ipari országok és Oroszország, azaz a G-8 államok első számú vezetői a franciaországi Evianban tegnap megkezdték háromnapos csúcstalálkozójukat. A globalizációellenes csoportok a határ túloldalán fekvő Genfben szokás szerint heves tömegdemonstrációkkal adtak hangot nemtetszésüknek. A színfalak mögötti megbeszéléseken a fő téma valószínűleg a dollár meredek esése lesz, ami deflációval fenyeget Ázsiában és kisebb mértékben Európában. Bush elnök mindenesetre még Washingtonból megüzente, hogy az erős dollár továbbra is amerikai nemzeti érdek, ezt azonban a piac valószínűleg nem veszi túl komolyan. Annál is kevésbé, mert a német álláspont nem világos. Schröder kancellár pénteken aggodalmát hangoztatta az euró izmosodása miatt, de a Die Welt szombati számában Alfred Tacke, gazdasági miniszterhelyettes az árfolyamot viszonylag stabilnak minősítette, mondván, hogy az euró/dollár 1,17 körüli szintje reális, ami nem okoz fejfájást. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő viszont már megérkezése előtt világossá tette, hogy Tokió nem akar a dollárhoz képest a jelenleginél erősebb jent látni. A csúcstalálkozó másik nagy kérdése lehet, hogy sikerül-e elsimítani az egyrészről az USA és a szövetséges Nagy-Britannia, másrészről a Franciország és Németország alkotta duók között az iraki háború miatt támadt mély ellentéteket annyira, hogy egy egységes gazdasági stratégiának legalább a nyomai felfedezhetők legyenek. Ebből a szempontból nem lényegtelen, hogy a résztvevők egyetértésre tudnak-e jutni Irak újjáépítéséről, miután az ENSZ már feloldotta a szankciókat.

Kártérítést fizet a Microsoft az AOL-nak

A Microsoft peren kívüli megegyezés keretében 750 millió dollárt fizet az AOL Time Warnernek és a két cég együttműködik az internetalapú média terén.

Bulgária lazítja kapcsolatait az IMF-fel(KIMARADT!!!)

Milen Velcsev bolgár pénzügyminiszter közölte, hogy országa a jövő évtől – amikor lejár a jelenleg érvényben lévő kétéves, 300 millió dolláros készenléti hitel – nem kívánja igénybe venni eddigi legfőbb gazdasági mentora, a Nemzetközi Valutaalap hiteleit, ha a gazdaság tartani tudja jelenlegi fejlődési ütemét. A kapcsolatok lazítása nagyobb önállóságot ad az ország vezetésének, hiszen az 1989-es rendszerváltás óta az IMF-nek jelentős beleszólása volt a gazdasági döntésekbe – hangsúlyozzák az elemzők. Velcsev szerint az IMF-től való függetlenség kinyilvánítása jelzés a befektetőknek, hogy Bulgária, amely a következő körben csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, megkezdte a felzárkózást az előbbre járó EU-tagjelöltekhez. A bruttó hazai termék (GDP) tavaly a világgazdaság gyengélkedése ellenére 4,8 százalékkal bővült és ez évre az IMF 5 százalékot prognosztizál.