Bana Péter

Fél évszázados mélységben az európai kamat

Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa tegnap 50 bázisponttal, 2 százalékra mérsékelte az eurózóna irányadó kéthetes repokamat-minimumát. A térségben így újabb történelmi mélypontra csökkent a kamatszint, amely utoljára fél évszázada volt ilyen alacsony a 12 tagországban. A svéd és az új-zélandi jegybank ugyancsak mérsékelte a hitelköltségeket, csak a brit jegybank nem nyúlt a 3,75 százalékos irányadó kamatához. Az ECB bejelentése után nem sokkal az euró/dollár árfolyam az USA és az eurózóna kamatkülönbözetének mérséklődésére fittyet hányva 1,1790-ig szaladt fel, ami a szerdai New York-i záráskor kialakult 1,1630-es szinthez képest a közös pénz több mint 1 százalékos erősödését jelentette.

Az önfoglalkoztatás javítja a német munkanélküliségi rátát

Németországban az áprilisi 4,457 millió főről májusban 4,453 millióra mérséklődött a szezonális kiigazítást figyelembe véve a munkanélküliek száma, így a 4000 fős csökkenéssel az állástalanak aránya 10,7 százalék maradt. A szezonálisan nem korrigált munkanélküliségi ráta 10,8-ről 10,4 százalékra csökkent: áprilishoz képest 153 ezerrel kevesebben, 4,342 millión voltak állás nélkül. Nagyon pozitív jel, de még nincs szó a kedvezőtlen trend megfordulásáról - értékelte az adatokat Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter. A szövetségi munkaügyi hivatal szerint a májusi javulásban a kormány munkaerő-piaci reformjai tükröződnek, amelynek keretében az áprilisi 15 900 után májusban már 24 500-an vállalták az önfoglalkozatást. A feldolgozóipari rendelésállomány áprilisban 1,4 százalékkal nőtt márciushoz képest. A rendkívül fontos külföldi megrendelések az euró erősödése ellenére 1,2 százalékkal bővültek, de a belső kereslet még ennél is jobban, 1,4 százalékkal nőtt. A HDE kiskereskedelmi szövetség ugyancsak felcsillantotta a reményt azzal, hogy már csak az értékesítés 1 százalékos visszaesésére számít az idén, szemben a korábbi 1,5 százalékkal. Nincs ok azonban ünnepelni, mert a kiskereskedelem megsínyli a gyenge belső keresletet - hűtötte le a kedélyeket a HDE elnöke. Hermann Franzen szerint 30 ezer bolt lesz kénytelen lehúzni a rolót az idén és 15 ezer új fog kinyitni, így mintegy 30 ezer állás vész el a szektorban. Az IfW gazdaságkutató tanulmányában úgy véli, hogy a német gazdaság máris recesszióban van és az év egészében stagnálás várható. Nem jöttek be azok a várakozások, hogy az iraki háború után a gazdaság gyorsan feléled - írta az IfW, amely szerint a német GDP-arányos költségvetési deficit a tavalyi 3,6 után csak 3,5 százalékra süllyed az idén, azaz jóval túllépi az EU 3 százalékos limitjét. A berlini pénzügyminisztérium helyettes vezetője úgy nyilatkozott, hogy a hiánynak a szint alá szorításához 2 százalékos GDP-bövülésre lesz szükség jövőre.

Fél évszázados mélységben az európai kamat

Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa tegnap 50 bázisponttal, 2 százalékra mérsékelte az eurózóna irányadó kéthetes repokamat-minimumát. A térségben így újabb történelmi mélypontra csökkent a kamatszint, amely utoljára fél évszázada volt ilyen alacsony a 12 tagországban. A svéd és az új-zélandi jegybank ugyancsak mérsékelte a hitelköltségeket, csak a brit jegybank nem nyúlt a 3,75 százalékos irányadó kamatához. Az ECB bejelentése után nem sokkal az euró/dollár árfolyam az USA és az eurózóna kamatkülönbözetének mérséklődésére fittyet hányva 1,1790-ig szaladt fel, ami a szerdai New York-i záráskor kialakult 1,1630-es szinthez képest a közös pénz több mint 1 százalékos erősödését jelentette. A kamatcsökkentésre mindenki számított, miután azt Wim Duisenberg, a bank elnöke kedden gyakorlatilag előre bejelentette, csak a mértéket illetően uralkodott némi tanácstalanság, bár az elemzők többsége 50 bázispontos mérséklést jósolt. A bank elnöke a lépést indokolva elmondta, hogy javultak az árstabilitás középtávú kilátásai, mivel gyenge a növekedés és az euró erősödött. Az igazgatótanács megítélése szerint az utóbbi hónapokban a gazdasági kilátások rosszabbodtak, a növekedés idén csekély marad, és jövőre is csak renyhe fellendülés várható. A mostani döntéssel mindazonáltal korántsem merült ki a monetáris politika mozgástere - tette hozzá sokat sejtetően Duisenberg sajtótájékoztatóján, utalva a további kamatcsökkentés lehetőségére. A mostani lépést talán még időben tették meg, mert az eurózóna gazdasága az idei első három hónapban 2001 utolsó negyedéve óta nem látott gyenge teljesítményt nyújtott, ugyanakkor a jelenleg 1,9 százalékos infláció a bank becslése szerint az év végére 1,5 százalékra megy le. A térségben a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben az előző negyedhez viszonyítva stagnált, a tavalyi első negyedévhez képest 0,8 százalékkal bővült - erősítette meg előzetes adatait az Eurostat. A vezető gazdaságok közül a francia és a spanyol tudott csak bővülni - 0,3 és 0,5 százalékkal -, míg a német és az olasz 0,2, illetve 0,1 százalékkal zsugorodott. Az EU brüsszeli bizottsága arra számít, hogy a folyó és a harmadik negyedévben a GDP 0-0,4 százalék közötti mértékben nő háromhavi összehasonlításban, mert továbbra is gyenge marad a belső és a külső kereslet.

Mégsem vesz német tévét Saban

Meghiúsult Haim Saban amerikai milliárdos szándéka, hogy mintegy 2 milliárd euróért megvegye a 9 milliárd euró adóssággal csődvédelem alatt álló német KirchMedia GmbH-t, valamint annak legértékesebb vagyona, a vezető német kereskedelmi tévé, a ProSiebenSat1 Media AG bizonyos részeit - jelentette a Reuters és a Bloomberg a tárgyalásokhoz közeli forrásokra hivatkozva. Saban, akinek révén először került volna külföldi kézbe a német tévépiac számottevő része, a hitelező bankoktól a múlt héten tíznapos határidőt kapott arra, hogy előteremtse a csak a ProSiebenSat1 akvizíciójához szükséges 525 millió eurót, és megegyezzen a csoport mintegy 18 ezer darabos filmtára adóssága visszafizetésének végleges feltételeiről. A szerencséjét gyerekeknek szóló tévéműsorokkal megalapozó Saban a márciusban bejelentett felvásárlást eredetileg a ProSiebenSat1 június 16-i éves közgyűlésén a részvényesek elé kívánta terjeszteni. A német felvásárlási törvények szerint ugyanis Sabannek ajánlatot kellett volna tennie a kisebbségi tulajdonosoknak. A mostani kudarc után a fő hitelezők - köztük a HVB Group, a Commerzbank, a DZ Bank, a BayernLB - az úgynevezett B-tervet veszik elő, amely szerint amíg nem találnak vevőket, tovább működtetik mindkét társaságot. Ez azt jelenti, hogy 200-300 millió euróval meg kell emelniük a Pro7, a Sat1, a Kabel 1 és az N24 adókat magában foglaló ProSiebenSat1 jegyzett tőkéjét. Saban egyik szóvivője tegnap mindenesetre sietett közölni, hogy a milliárdos továbbra sem mondott le felvásárlási szándékáról, hiszen nem okoz gondot neki a vételár előteremtése, csupán technikai akadályok jöttek közbe, késik a bankgarancia.

Felpörgött az USA-ban a szolgáltatószektor

Az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) valamivel több mint kétharmadát adó szolgáltatószektorban az iraki harci cselekmények befejezése után azonnal megszűnt a bizonytalanság. Az ágazat beszerzési menedzserei szövetségének indexe (ISM) az áprilisi 50,7-ről májusban 54,5 pontra ugrott, amit főleg az segített elő, hogy a mutató mintegy feléért felelős új üzletek alindexe 50,6-ről 54,7 pontra szaladt fel. Szintén tegnap hozta nyilvánosságra a munkaügyi minisztérium, hogy az első negyedévben az agrárszektoron kívül a termelékenység az előzetes 1,6 százalékos becslésénél gyorsabban, 1,9 százalékkal nőtt éves szinten. Az ütem a negyedik negyedévi 0,7 százalékot követte és ez azt jelzi, hogy az amerikai munkaerő egyre hatékonyabban dolgozott. Ez azonban rövid távon a munkaerő-piaci helyzet romlását vetíti előre, mert a vállalatok nem kell hogy többet fizessenek az alkalmazottaiknak, és a jelenleg még meglehetősen bizonytalan gazdasági fellendülés közepette nincs szükségük újabb munkaerőre. Az egységnyi munkaerőköltség éves szintű növekedési ütemének a negyedik negyedévi 3,2-ről az első negyedévben 1,5 százalékra való csökkenése ugyancsak ezt támasztja alá. A piacok ezek után különösen nagy érdeklődéssel várják a holnap nyilvánosságra kerülő májusi foglalkoztatási adatokat.

Vonzza a befektetőket Moszkva és Budapest

Az Európában megvalósuló befektetések mérséklődnek ugyan, a térséget mégis vonzónaktaláló cégek azonban egyre nagyobb vállalkozó kedvet mutatnak - derül ki az Ernst & Young (E&Y) jelentéséből. Az amerikai könyvelő- és tanácsadó cég szerint befektetési szempontból a legnépszerűbbeknek tartott területek közé kerültek olyan általa egzotikusnak nevezett városok, mint Moszkva és Budapest, amelyek több nyugat-európai régiót maguk mögé utasítottak, és a befektetési projektek toplistáján a hatodik, illetve a kilencedik helyre ugrottak. (Moszkvában 36, Budapesten 28 projekt indult be.) A térség húsz legnagyobb befektetőjének fele autó- és autóalkatrész-gyártó, miután ezek ismerték fel legkorábban a nyugat-európaihoz képest alacsony előállítási költségekben rejlő lehetőségeket. A keletre fordulás trendje várhatóan az idén is folytatódik, mert a csatlakozás közeledtével az érintett országokban egyre könnyebbé válik a befektetés - különösen igaz ez Lengyelországra. Az eurózóna elriasztotta a befektetőket, hiszen 2000-ben a valutaunió az invesztíciókból 51, míg tavaly már csak 44 százalékkal részesedett. Kétségtelenek a pénzügyi előnyök, de ezeket kioltják a gazdaság növekedése és az euró további erősödése miatti aggodalmak - állapítja meg az E&Y. Az Európai Unión kívüli európai államokban tavaly a befektetési projektek száma 21 százalékkal ugrott meg. Egész Európa összesen 1895 közvetlen külföldi tőkebefektetéssel (FDA) együtt járó projektet vonzott, ami ugyan 242 ezer új munkahelyet is teremtett, de ez csak kétharmada a 2001-es számnak, vagyis a projektek átlagos mérete zsugorodott. Noha a jövőre az unióhoz csatlakozó, illetve a többi kelet-európai állam egyre vonzóbb tereppé vált, a Nyugat és Kelet közötti arány azért nem borult fel. A 2004-ben az EU-ba belépő tíz, többségében kelet-közép-európai államba az Európába irányuló FDA-nak csak 15 százaléka érkezett, kevesebb, mint egyedül Nagy-Britanniába. Ugyanakkor az E&Y számításai szerint az egyetlen nyugat-európai ország, ahol az FDA nőtt, Portugália volt.

Adóemelést javasol Japánnak az IMF(Kimaradt!!!)

BANA PÉTER Fájdalmas gyógymódot ajánl a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves országjelentésében Japánnak ahhoz, hogy a világ második legnagyobb ipari hatalma miként stabilizálja évtizede gyengélkedő és már a deflációs spirállal hadakozó gazdaságát. A nemzetközi hitelszervezet szerint a tokiói kormánynak fel kell gyorsítania a reformokat, meg kell emelnie az adókat, és sorban vissza kell fognia a kiadásokat, hogy csökkenjen az egyre duzzadó államadóság, amely a bruttó hazai termék (GDP) másfélszeresére rúg. A GDP bővülése a január–márciusi időszakban stagnálásra lassult le, és a Reuters szerint sok elemző úgy véli, hogy az idén újból beköszönt a recesszió. A stratégia nem lesz könnyen megvalósítható, mert nehéz döntéseket igényel és valószínűleg rövid távon sokba kerül, de még mindig a legjobb esélyt adja, hogy visszatérjen az élet a gazdaságba, amelyet a hatalmas kiadásokkal való ösztönzés sem tudott érzékelhetően feltámasztani – közölte Anne Krüger, az IMF vezérigazgató-helyettese tokiói sajtóértekezletén. Szerinte a kormánynak tartózkodnia kell attól az előszeretettel alkalmazott módszerétől, hogy a jen árfolyamának manipulálásával segíti az exportőröket, mivel a gyakorlat azt mutatja: csak nagyon ritkán vezet kézzelfogható eredményre a devizapiac akaratával való szembeszegülés. Az IMF a jegybanknak inflációs célkitűzést javasol és a monetáris politika olyan további minőségi enyhítését, ami értékpapírok szélesebb körének vásárlását jelentené, beleértve külföldi instrumentumok vételét is.

Beígérték az ECB kamatcsökkentését

A régen várt fellendülés minden bizonnyal tovább késik az eurózónában, de az Európai Központi Banknak (ECB) bőven elég mozgástere van ahhoz, hogy segítsen megalapozni a térség növekedésének gyorsulását - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében. A nemzetközi hitelszervezet szerint jogosak az utóbbi két évben csak 0,75 százalékos GDP-növekedés fokozatos gyorsulásához fűződő remények, de a fellendülés kezdete és erőssége továbbra is bizonytalan.

Ötödével bővült a globális mobiltelefon-eladás

A világ mobiltelefon-gyártói 112,7 millió készüléket adtak el az első negyedévben, így az idei globális értékesítés valószínűleg eléri a 470 millió darabot. A Nokia a piac több mint egyharmadát uralja, és az öldöklő versenyben leginkább a Samsung javította pozícióját.