Bana Péter

Kiszáll a külföldi tulajdonos a Cesky Telecomból

A Cesky Telecom részvényeinek árfolyama a pénteki 320-as záróárról tegnap délelőttre 280 koronára zuhant, miután a holland KPN NV és a svájci Swisscom konzorciuma, a TelSource bejelentette, hogy eladja 27 százalékos részesedését. A pakett piaci értéke mintegy 900 millió dollár. Az értékesítés aligha megy végbe a tőzsdén kívül, mert nem valószínű, hogy a TelSource vevőt tud találni, így várhatóan egy-egy kisebb pakettet dobnak piacra, de a jelenlegi ár már túl alacsony a konzorcium szempontjából - véli az ING Investment Management alapkezelője. A TelSource azóta keresi a kiszállási lehetőséget a vezetékes és mobilszolgáltatást egyaránt nyújtó cégből, hogy a KPN a harmadik generációs (3G) mobilkoncessziók megszerzése miatt hatalmas adósságállományt halmozott fel. Az eredeti megállapodás szerint az eladást összekötötték volna a cseh állam 51 százalékos pakettjének értékesítésével, de a prágai kormány tavaly novemberben elhalasztotta az ügyletet, így a TelSource által vállalt eladási moratórium is érvényét vesztette.

Leveti az AOL nevet a Time Warner

Az AOL Time Warner Inc. igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a cég nevéből eltávolítják az AOL nevet, és néhány hét múlva már Time Warner néven működik tovább A három és fél évvel ezelőtti, a világ legnagyobb médiavállalatát létrehozó akvizícióban a felvásárló szerepét játszó internetszolgáltató a technológiai buborék kipukkadása és az online hirdetési piac összeomlása nyomán mára a Time Warner egyik részlegévé zsugorodott. Az AOL a kábel- és távbeszélő-szolgáltatókkal folytatott versenyben csak a második negyedévben 26 millió előfizetőjéből 846 ezret vesztett el. A csoport piaci kapitalizációja a megafúzió óta 75 milliárd dollárral apadt. Az America Online (AOL), a világ legnagyobb internetszolgáltatója az internetboom tetőpontján 112 milliárd dollár értékű részvénycserés ügyletben vásárolta fel az egyebek mellett a CNN tévét, a Time magazint, a Warner Music lemezkiadót, a Warner Bros. filmstúdiót, a Time Warner Cable hálózatot birtokló Time Warnert. A tradicionális és az új média házasságát azonban nem kísérte szerencse, amiért az AOL és a Time Warner topmenedzserei egymást hibáztatták. A bajokat tetézte, hogy az AOL ellen az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete (SEC) tavaly nyáron számviteli szabálytalanságok miatt vizsgálatot indított. A médiacsoport éléről sorban távozni kényszerültek az AOL egykori csúcsvezetői. A fúziót tető alá hozó Gerald Levin vezérigazgató, valamint Steve Case elnök lemondott posztjáról, a legnagyobb magánrészvényes, Ted Turner, a CNN alapítója pedig pakettjének nagyobb részét már eladta. A névváltoztatással egyidejűleg a csoport felgyorsította a tárgyalásokat zenekiadójának a brit EMI-jal történő fúziójáról - értesült a The Wall Street Journal. Az EMI 1 milliárd dollárt ajánl készpénzben és 25 százalékos részvénypakettet biztosítana az EMI-Warner Musicban. Hasonló tárgyalások hónapok óta folynak a német Bertelsmann BMG kiadójával is, de a lap szerint az ellentétek az utóbbi napokban felerősödtek.

Dinamikusan nő az orosz GDP

Az első félévben éves összevetésben 7 százalékkal bővült az orosz GDP - jelentette az állami statisztikai bizottság. Ez közel kétszerese az egy évvel korábbi 3,6 százaléknak. Az idei első negyedévben 6,8, a másodikban 7,2 százalékos volt a növekedés. A moszkvai kormány az év egészére 5,9 százalékos GDP-bővülést tűzött ki célul, de az olajexport értéke a magas olajáraknak köszönhetően meghaladja a várakozásokat, emellett lendületesen növekednek mind a beruházások, mind a lakossági fogyasztás. Így egyes közgazdászok akár 7 százalékos GDP-bővülést sem tartanak kizártnak, bár továbbra is hangoztatják, hogy a növekedéshez hosszabb távon elengedhetetlenek a szerkezeti reformok. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves jelentésében ez évre 6 százalékos ütemet valószínűsített.

Eladta KPN-pakettjének egy részét a holland állam

A holland kormány pénteken eladta a KPN NV távközlési társaság 12 százalékos pakettjét a Citigroup Global Markets Ltd. közreműködésével, részesedése így 19,3 százalékra csökkent az egykori távközlési monopóliumban. A kormány egy éven belül nem adja el a megmaradt pakettet, az aranyrészvényt pedig az EU brüsszeli bizottságának rosszallása ellenére mindenképpen megtartja. A 300 millió részvény eladási árát a felek nem hozták nyilvánosságra, de a Reuters úgy értesült, hogy a befektetési bank papíronként 6 eurós árra vállalt garanciát, és a piacon 6,78 eurót kapott, miután a csomagot a befektetők 1,3-szeresen jegyezték túl. A 2,034 milliárd euró bevételből így 1,8 milliárdot kap a holland kormány, amely a bevételt az infrastruktúra fejlesztésére fordítja. A különbözet a Citigroupé. A kabinetnek nagy szüksége van a bevételre, miután a múlt héten jelentette be, hogy a jövő évi költségvetésben az adóemelés mellett drasztikus, 11 milliárd eurós kiadáscsökkentést tervez, mert a büdzsé hiányát az ez évivel megegyező szinten, a GDP 2,4 százalékán akarja tartani. A pakett piacra dobása nyomán a részvény kurzusa ugyan a csütörtöki 6,75 eurós záró árfolyamról 6,60 euróra süllyedt, de az elemzők pozitívan értékelték az eladást, mert megszűnt az immár egy éve tartó bizonytalanság, ami nyomasztóan hatott az árfolyamra. Ugyancsak kedvező jelként értékelték a brókerek, hogy a KPN nem vásárolt részvényeket, mert ezzel megnőtt az esélye a rég nem látott osztalékfizetésnek. A KPN két évvel ezelőtt csaknem csődbe ment, miután a harmadik generációs (3G) mobilkoncessziókért több mint 20 milliárd eurót fizetett. A részvény akkor mindössze 3 eurót ért.

Megveszi a Spatent az Interbrew

A világ harmadik legnagyobb sörgyártója, a belga Interbrew SA a tegnap megkötött egyezség értelmében 533 millió euróért megveszi a müncheni Gabriel Sedlmayr Spaten-Franziskaner Brau KGaA (Spaten) többségét és egyesíti német érdekeltségével. A pakett megszerzésével a Dinkelacker-Schwaben Brau AG is az Interbrew ellenőrzése alá kerül, mert az 1363-ban alapított Spaten többségi tulajdonosa a stuttgarti sörgyárnak. A Magyarországon a Borsodi Sörgyár Rt. tulajdonosaként jelen lévő Interbrew készpénzben és részvényben összesen 477 millió eurót ad a Spaten-pakettért, további 56 millió eurót pedig akkor, ha a Spaten pénzügyi mutatói jövőre elérik a célkitűzéseket. A Spaten papírjai a stuttgarti, a müncheni és a frankfurti tőzsdén forognak, de 88 százalékos pakettet a Sedlmayr és a von Finck család birtokol. A felvásárlás révén az egyebek mellett a Stella Artois, a Beck márkákról ismert Interbrew a Spaten és a Dinkenlacker mellett a Franciskaner, valamint a Löwenbrau sörökkel egészíti ki portfólióját, és a német piacon 8-ról 11 százalékra növeli részesedését. Így a létrejövő Interbrew Deutschland Holding GmbH évi 15,6 millió hektoliteres termeléssel Németország vezető sörgyártója lesz. A felvásárlást, amelynek véglegesítése 2004 második félévében várható, a Spaten részvényeseinek és a versenyhatóságnak is jóvá kell hagynia. Az Interbrew a kelet-közép-európai országok közül Horvátországban, Boszniában és Montenegróban is jelen van, de az utóbbi hetekben orosz, kínai és szerb sörgyárakban is jelentős részesedéseket vásárolt, miután első féléves mérlege arról árulkodott, hogy nyugat-európai, valamint amerikai értékesítései csökkentek és emiatt a tavalyinál kisebb részvényenkénti profitra számít az idén.

Ismét a Bayer javára ítélt a bíróság

A német Bayer AG vegy- és gyógyszeripari csoport részvényeinek árfolyama 6,5 százalékkal emelkedett tegnap délelőtt a frankfurti tőzsdén, miután egy minnesotai bíróság is elutasította a Baycol koleszterinszint-csökkentő szer súlyos mellékhatásai miatt a cég ellen indított keresetek összevonását. Korábban Texasban és Mississippiben ugyanilyen döntés született. A keresetek összevonása azért járt volna katasztrofális pénzügyi következményekkel, mert a felelősség megállapításához valószínűleg elegendő lett volna bizonyítani a Baycol szedését. A bíróság azonban gyakorlatilag elfogadta a Bayer érvelését, hogy a panaszok túl sok különböző és egyéni elemet tartalmaznak, és más gyógyszerek szedésével, valamint a betegek kórtörténetével is összefüggésben lehetnek. A Baycolt az Egyesült Államokban 700 ezer betegnek írták fel az orvosok, világszerte pedig 7 millióan szedték. Az USA-n kívül Lipobayként ismert szert a Bayer 2001 augusztusában kénytelen volt kivonni a forgalomból, miután száz halálesettel hozták összefüggésbe. A perek száma azóta ugyan folyamatosan nő - jelenleg 11 200 vár ítéletre -, de a Bayer eddig 1342 esetet közös megegyezéssel le tudott zárni, úgy, hogy felelősségét el nem ismerve összesen 477 millió dollár kártérítést fizetett ki.

Kína növelte előnyét a külföldi befektetések terén

Kína még inkább elhúzott az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától a közvetlen külföldi befektetésekért (FDI) folyó versenyben, és a vállalatvezetők beruházási döntéseikben a fejlett ipari országokkal szemben összességében is egyre inkább előnyben részesítik a feltörekvő piacokat - derül ki az A. T. Kearney vezetési tanácsadó cég felméréséből. Az USA-ba irányuló befektetések a tavalyelőtti 144 milliárd dollárról tavaly 80 százalékkal estek vissza, Nagy-Britanniában pedig 62 milliárdról 60 százalékkal zuhant az FDI, de a felvásárlási és fúziós aktivitás általános hanyatlása miatt a két ország meg tudta tartani második, illetve harmadik helyét az immár második éve első Kína mögött. A kínai befektetések iránti növekvő érdeklődés, amely a szolgáltatásoktól a feldolgozóiparig az összes szektorra kiterjed, főként a kitűnő növekedési kilátásokra, a lakosság emelkedő jövedelmére, a WTO-tagságra, az egyre jobban képzett, nagy tömegben rendelkezésre álló, de alacsony bérű munkaerőre vezethető vissza. A felmérés alapján összeállított bizalmi index adatai szerint Nagy-Britannia idén már csak a hetedik legvonzóbb befektetési célpont. Ugyanakkor a tízes toplista legtöbb helyét 1998 után az idén ismét feltörekvő országok foglalják el: bekerült Mexikó, Lengyelország, India, Oroszország, valamint Brazília, és olyan országok estek ki, mint Franciaország, Olaszország, Kanada és Ausztrália. Oroszország először került a tízbe, miután a 17. helyről a 8.-ra lépett előre, Lengyelország pedig a 11. helyről a 4.-re, így egyúttal a legvonzóbb európai befektetési tereppé vált.

Több aktív dolgozót szeretne az OECD

A világgazdasági feltételek javulásának köszönhetően jövőre a legnagyobb gazdaságokban csökken a munkanélküliség, de Japánban és Németországban nem várható változás – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) éves foglalkoztatási jelentésében. Az OECD úgy számol, hogy az átlagos munkanélküliségi ráta a 30 tagországban az ez évi 7-ről jövőre 6,8 százalékra mérséklődik. Az idei év hátralévő részében az amerikai gazdaság gyorsulása miatt lassan javul a foglalkoztatás, jövőre pedig már 1,1 százalékponttal nő, ami megfelel a kilencvenes évek átlagának. Az USA-ban az ez évi 6-ról jövőre 5,8 százalékra, az Európai Unióban 8-ról 7,9 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta, míg Japánban 5,7 százalék, Németországban 8,3 százalék marad – véli az OECD. A foglalkoztatás idén eddig tapasztalt bővülését sok országban a részmunkaidős és az ideiglenes alkalmazás tette lehetővé, ami azonban növeli a bizonytalanságot a munkaerőpiacon. A jelentősebb mértékű javuláshoz azonban a kormányoknak lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy több ember jusson munkához. A munkaerőpiaci reformok mellett a vállalatoknak nyújtott adókedvezményekkel, illetve a társadalombiztosítási járulék fizetése alól történő mentesítés révén kellene javítani a nők, az idősebb, az alacsony képzettségű, valamint a csökkent munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit. Ennek elmaradása alááshatja a gazdasági növekedést, mert kevesebb dolgozónak több embert kell eltartani, kisebb az adóbevétel. A népesség elöregedése azzal jár, hogy míg a szervezethez tartozó országokban 2000-ben még 27 százalék volt a 65 év felettiek aránya a munkaképes lakossághoz viszonyítva, ez 2030-ra eléri a 47 százalékot.

Nyomás alatt az Ahold

A közfelháborodás hatására lemondott posztjáról Henny de Ruiter, a holland Ahold NV élelmiszer-kiskereskedelmi lánc elnöke, a két hete megválasztott Anders Moberg vezérigazgató pedig felajánlotta, hogy lemond javadalmazásának egy részéről. Az egykori IKEA-igazgatót a teljesítménytől függetlenül évi 1,5 millió euró fizetés és ugyanekkora jutalom illette meg, ezenfelül extra bónuszra, Ahold-részvényopciókra és részvényekre is igényt tarthatott. Mindez a következő két évben összesen akár 10 millió euróra is rúghat. Végkielégítésként az éves alapfizetés két és félszerese plusz a megelőző két évben kapott jutalom kétszerese járt volna neki. Moberg azt a feladatot vállalta, hogy rendbe hozza az Ahold ügyeit, miután a cég amerikai részlegénél korábban egymilliárd euróval meghamisították a mérleget. A magas vezetői juttatások miatt felháborodott vásárlók bojkottálták a cég egyik büszkeségét, az Albert Heijn szupermarketláncot, a részvényesek pedig követelték a javadalmazás csökkentését. Véleményt nyilvánított Jan Peter Balkenende miniszterelnök is, aki szerint Moberg rossz példát mutat.