Bana Péter

Maradt a Fed kamata

A Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága tegnap a piaci várakozásnak megfelelően nem nyúlt a jelenleg 1 százalékon álló irányadó egynapos kamathoz, így a hitelköltségek továbbra is negyvenöt éve a legalacsonyabbak az Egyesült Államokban. A Fed közleménye szerint bár szaporodnak a fellendülésre utaló jelek, továbbra is kockázatot jelent a gazdaságra a fogyasztói árak esetleges visszaesése, emellett nem tapasztalható javulás a munkaerőpiacon, ezért a kamat belátható időn belül alacsony marad. A tegnap közzétett adatok szerint az USA-ban a 12 havi infláció a júliusi 2,1-ről augusztusban 2,2 százalékra emelkedett, de a nagy változékonyságú energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció 1,5-ről 1,3 százalékra, 1966 februárja óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. Ez azt mutatja, hogy az inflációt jószerével csak a benzin drágulása fűtötte, a vállalatok azonban nem tudták emelni áraikat.

Egyre derűlátóbbak a német intézményi befektetők

Az augusztusi 52,5-ről szeptemberben 60,9 pontra ugrott a hat vezető német gazdaságkutató egyike, a ZEW indexe, ami a német intézményi befektetők hangulatát jelzi. Az emelkedés meghaladta a várakozásokat, a piac ugyanis csak 58-59 pontot várt. A 310 nagybefektető megkérdezése alapján számolt mutató a kilencedik egymást követő hónapban emelkedett, és utoljára tizennégy hónappal ezelőtt állt ilyen magasan. A német gazdaság technikai recesszióban van: az első és a második negyedévben egyaránt zsugorodott a GDP háromhavi összevetésben, Wolfgang Clement gazdasági miniszter szerint az index meglódulása mindazonáltal azt sugallja, hogy a fellendülés karnyújtásnyira van. A ZEW szerint a júliusi makroadatok - különösen az ipari termelés és a feldolgozóipar belföldi rendelésállományának növekedése, valamint az export meredek felfutása - már jóval azelőtt gazdasági fordulatot jeleztek, hogy a részvényárfolyamok emelkedése befektetői eufóriához vezetett volna. A mutatót az utóbbi hónapokban folyamatosan felfelé hajtja, hogy a frankfurti tőzsde irányadó indexe, a DAX a márciusi 2188 pontos idei minimumhoz képest már 60 százalékot emelkedett. Az intézményi befektetők a felmérés tanúsága szerint továbbra is szkeptikusak a jelenlegi feltételek megítélésében - ez a részindex mínusz 92,6-ről csak mínusz 91,7 pontra javult -, ezért olyan újabb meggyőző makroadatokra van szükség, amelyek igazolják a fellendülést, máskülönben a tavaly tapasztaltakhoz hasonlóan hamar kipukkad a bizakodás luftballonja is - véli a Sal. Oppenheim brókercég elemzője.

Kamatcsökkentést vár az IMF az eurózónában

Az eurózóna komolyan megszenvedi a dollár gyengülését, ezért az Európai Központi Banknak (ECB) készen kell állnia a 2 százalékos irányadó kamat további mérséklésére - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentésében. Az euró egy év alatt 25 százalékkal erősödött a dollárral szemben, ami jelentősen rontotta a rövid távú növekedési kilátásokat. Az árfolyam azóta stabilizálódott, de az USA folyó fizetési mérlegének jelentős hiánya és az eurózóna magasabb kamatszintje az euró újabb erősödését vetíti előre. A nemzetközi hitelszervezet 0,5 százalékra csökkentette a térségre vonatkozó, áprilisban közzétett 1,1 százalékos GDP-növekedési prognózisát, ami azonos az EU brüsszeli bizottsága által várt ütemmel. Jövőre az IMF 2,3 helyett 2 százalék körüli GDP-bővülést valószínűsít, és arra számít, hogy a jelenlegi stagnálás után lassú lesz a fellendülés. A 12 havi infláció, amely augusztusban az előzetes adatok szerint 2,1 százalék volt, jövőre az IMF szerint jóval az ECB 2 százalékos középtávú plafonja alá esik, de a banknak óvatosnak kell lennie, mert a gazdaságra nagyobb kockázatot jelent az infláció túlságosan nagy csökkenése, mint a célkitűzést meghaladó ütemű emelkedése.

Egymilliárd dollárt fektet be a Shell Szibériában

Európa második legnagyobb olajtársasága, a Royal Dutch/Shell Group egymilliárd dollárt fektet be a nyugat-szibériai Szalim olajmező kiaknázásába. A tulajdonképpen három mezőre oszló terület kiaknázási jogát még több mint kilenc évig birtokolja a Shell és az orosz Sibir Energy Plc vegyesvállalata, a Salym Petroleum Development (SPD). A becslések szerint 700–800 millió hordó olajat tartalmazó mező feltárásra eddig 170 millió dollárt fordítottak. Az orosz hatóságok megfenyegették a céget, hogy ha nem kezdik meg a munkát, visszavonják engedélyüket. Miután egyértelművé vált, hogy az SPD nem kapja meg a remélt rendkívüli adókedvezményeket, amelyekre évek óta várt, a Shell úgy döntött, hogy nem kockáztatja stratégiai fontosságú oroszországi jelenlétét, és beruházási döntésével tulajdonképpen vállalta a – meglehetősen gyakran változó – belföldi adók és illetékek fizetését. A Dow Jones értesülései szerint a legnagyobb, nyugati mezőn 2005 végére megindul a kitermelés, és 2009-re éri el csúcsát, napi 120 ezer hordóval. Az olajtársaságok kemény versenyben igyekeznek minél nagyobb befolyást szerezni szektorukban Oroszországban. A BP Plc 7,7 milliárd dollár összegű beruházást helyezett kilátásba az idén, a Shell pedig a jelentős külföldi befektetők csoportjából a legnagyobbak közé lép előre, miután idén úgy döntött, hogy Szahalin szigeten 10 milliárd dolláros költséggel 2006-ig megépíti a világ legnagyobb földgáz-cseppfolyósító üzemét.

Nem ajánlja az S&P a jüan lebegtetését

A Standard & Poor's (S&P) szerint kockázatos lenne a jüan lebegtetése és kedvezőtlenül hatna Kína hitelminősítésére. Kína hosszú lejáratú devizaadósságait az amerikai hitelminősítő jelenleg BBB besorolással tartja nyilván pozitív kilátásokkal, ami a befektetésre ajánlott kategória alsó harmadában van. A legnagyobb kereskedelmi partnerek részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik Pekingre, hogy módosítsa jelenlegi monetáris politikáját, amely mesterségesen alacsonyan tartja a jüan árfolyamát, ehelyett hagyja szabadon lebegni a valutát. Az S&P azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai bankrendszerben hatalmas összegű rossz hitel halmozódott fel és a pénzintézetek nincsenek felkészülve arra, hogy kezelni tudják a szabad lebegtetés esetén bekövetkező jelentős árfolyam-ingadozást, így adósi besorolásuk is romlana. A jüan árfolyamát 1994 óta a dollárhoz rögzítik (1 dollár=8,28 jüan), amit Japán, az USA és az EU egyaránt rossz szemmel néz, mert ez szerintük óriási versenyelőnyt biztosít a kínai vállalatoknak. Az EU illetékesei a hét végén sürgették, hogy Kína és Japán hagyjon fel a devizaárfolyamok mesterséges befolyásolásával. John Snow amerikai pénzügyminiszter a közelmúltban Kínában járt és szorgalmazta: Peking tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a jüan árfolyamát a piacok alakítsák, de a kezdeményezés nem járt kézzelfogható eredménnyel. Peking csupán annyit volt hajlandó megígérni, hogy majd valamikor a piacra bízza a jüan árfolyamának kialakítását.

Amerikai olajcégek versengenek a JukoszSzibnyefty negyedéért

A ChevronTexaco Corp. és ExxonMobil Corp. amerikai olajcégek egymástól függetlenül még e héten ajánlatot készülnek tenni a létrejövő JukoszSzibnyefty orosz olaj- és gázipari csoport 25 százalékos pakettjére plusz egy részvényre - értesült a The Wall Street Journal. A hírt a ChevronTexaco pletykának és spekulációnak minősítette, a többi cég nem volt hajlandó kommentálni. A második legnagyobb orosz olajcég, a Jukosz árfolyama mindazonáltal 3,2, az ötödik legnagyobb pedig a Szibnyeftyé 2,6 százalékkal erősödött tegnap délelőtt a moszkvai tőzsdén, így a pakettért az esetleges befektetőnek a jelenlegi áron több mint 11 milliárd dollárt kell fizetnie. Az összeg az eddigi legnagyobb külföldi befektetés lenne Oroszországban, az eddigi csúcstartó, a brit BP Plc 7,7 milliárd dollárt invesztált az orosz TKN International olajcéggel létrehozott vegyesvállalatba. A még idén véglegesítendő fúzió révén létrejövő JukoszSzibnyefty napi 2,3 millió hordós kitermeléssel a világ negyedik legnagyobb olajvállalata lesz, piaci értéke mintegy 35 milliárd dollárra rúg. A lap úgy tudja, hogy a Jukosz legnagyobb részvényese, Mihail Hodorkovszkij, aki bizalmasaival együtt összesen 61 százalékos pakettet ellenőriz, idén tavasszal kezdett el külföldi partnert keresni. Az amerikai cégeknek azért válhatott fontossá a befektetés, mert miközben a világon egyre kevesebb nagy olajmezőt fedeznek fel, Oroszországban hatalmas területek várnak kiaknázásra. Az orosz törvények értelmében a 25 százalék plusz egy részvény már vétójogot biztosít a vállalat főbb döntéseiben. Az ExxonMobil már többségi tulajdonos egy 12 milliárd dolláros olaj- és földgázipari vállalkozásban, amely a Szahalin-szigethez közeli tengeri mező kiaknázására jött létre. A ChevronTexaco pedig 33 százalékos részesedéssel rendelkezik egy másik, ugyancsak a Szahalin-szigetnél lévő tengeri mező hasznosítására létrehozott cégben, de a projekt még nem indult be.

Svéd nem az euróra

Az első exit-poll felmérések szerint a svédek több mint 51 százaléka nem támogatta az eurózónához való csatlakozást. A népszavazás véleménynyilvánító volt, így elvileg ugyan a parlament mondja ki a végső szót, de az aligha lesz ellentétes az eredménnyel. Anna Lindh csütörtöki halála óta napvilágot látott öt közvélemény-kutatásból kettő az igen győzelmét jósolta, kettő a nem diadalát és egy fej-fej melletti végeredményt valószínűsített. A támogatást elsősorban az erősítette, hogy a bizonytalanok 15 százalékos táborából sokan a Lindh melletti szimpátia kinyilvánításaként igennel szavaztak. Európárti győzelem esetére a korona erősödését jósolták az elemzők. A pénteki New York-i kereskedés zárásakor egy euróért 9,1035 koronát kellett adni. A stockholmi tőzsde irányadó indexe, az OMX a harmadik legnagyobb, 22 százalékos emelkedést produkálta Nyugat-Európában az év eleje óta, de több befektetési bank arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy az euró megszavazása akár egyharmadával csökkentheti a tőzsdei kapitalizációt, mert a belföldi befektetők a térségbe viszik ki pénzüket. A Svédországgal folytatott magyar kereskedelemben idén az első hét hónapban az export értéke 16,8 százalékos visszaesést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, míg az import 19,4 százalékkal bővült.

Észtország is igent mondott az unióra

Észtországban tegnap rendezték meg az Európai Unióba való belépésről döntő és az ehhez szükséges alkotmánymódosítást jóváhagyó népszavazást. Az előzetes adatok szerint a tíz tagjelölt közül nyolcadikként az 1,4 milliós lakosú, 45 ezer négyzetkilométer területű balti állam is igent mondott a jövő május elsejei csatlakozásra, ami nem jelent meglepetést, mert a közvélemény-kutatások legalább 70 százalék körüli jóváhagyást valószínűsítettek. A várakozások szerint az eredmény segíti az uniós kampányt Lettországban is, ahol jelenleg 50-50 százalék az elutasítók és a támogatók aránya. A lettek szombaton szavaznak, és a referendum ügydöntő lesz. Észtországban a támogatók és a jobboldali kormánykoalíció elsősorban azzal érvelt, hogy a tagság nemcsak lendületet ad a gazdaságnak – a második negyedévben a GDP 4,1 százalékkal bővült éves összevetésben –, hanem megerősíti a Szovjetunióból való 1991-es kiválás után visszanyert függetlenséget. Észtország az eurózónába a lehető leghamarabb be kíván lépni, így már jövőre vállalni akarja a közös pénz átvételének folyamatában az előszobát jelentő ERM–II árfolyamrendszert, amelyben az észt korona az euróval szemben rögzített középárfolyamhoz képest mindkét irányban 15 százalékkal ingadozhat majd.

Nem tudott ellenállni a Pechiney az Alcannak

A kanadai Alcan Inc. nagy lépést tett a világ legnagyobb alumíniumipari csoportjává való előrelépés felé, miután a kisebb rivális francia Pechiney SA igazgatótanácsa elfogadta a megédesített 4 milliárd eurós felvásárlási ajánlatot és a részvényeseknek is ugyanezt javasolta. Külföldi cég ennyit még soha nem kínált francia vállalatért. Az akvizíció sikere esetén az amerikai Alcoa Inc. 20 milliárd dolláros árbevételét megelőzve évi mintegy 23 milliárd dollár forgalmú csoport jön létre, amely a csomagolóiparban is világelső lesz. Az Alcan a szinergiáktól évi 250 millió euró megtakarítást vár, de a Pechiney 34 ezres létszámát a már ismert leépítéseken felül nem akarja tovább csökkenteni. Az ajánlat a pénteki záróárak alapján a Pechiney részvényeit 48,5 euróra értékelte, így az Alcan 18 százalékot ígért rá arra a 41 euróra, amit július elején kínált. A részvénycserés rész 22,9 euró, a készpénzes pedig 24,6 euró, de ha a Pechiney-részvények legalább 95 százalékát eladják a tulajdonosok, papíronként további 1 eurót kapnak készpénzben. Az uniós versenyhatósági jóváhagyás viszonylag egyszerű menetnek ígérkezik, mert a brüsszeli bizottság állítólag csak 250–300 millió euró értékű vagyonelem eladására kötelezi a két céget az USA-ban és Európában. A világ második legnagyobb alumíniumipari csoportjának árfolyama a pénteki zárásra 11 százalékkal, 52,83 kanadai dollárra szaladt fel a torontói tőzsdén, de a Pechiney kurzusa kevesebb mint 1 százalékos emelkedés után 46,65 eurón állapodott meg Párizsban. Az Alcan nem tett mást, mint az egy euróval vonzóbbá tette két héttel ezelőtt elutasított, 47-48 eurót érő ajánlatát, mert a Pechineyre a várakozásoknak megfelelően nem jelentkezett senki.