Bana Péter

Nyitott égbolt az USA és az EU fölött?

Washingtonban tárgyalások kezdődtek az Egyesült Államok és az Európai Unió között a légi közlekedés liberalizálásáról. A cél, hogy a korábban kötött kétoldalú megállapodások helyébe olyan egyezmény lépjen, amely újraszabályozza az egyesült államokbeli és az uniós légitársaságok transzatlanti működését. A tét nem kicsi, hiszen a transzatlanti forgalom a világ légi közlekedésének mintegy 40 százalékát teszi ki. A tárgyalásokon olyan kérdésekben kell egyezségre jutni, mint a transzatlanti járatok száma, azok helyben és időben történő elosztása, az USA és az EU-országok repülőtereihez való kölcsönös korlátlan hozzáférés, a légitársaságok tulajdonlása, az állami segélyek feltételei, a biztonsági, valamint a környezetvédelmi követelmények teljesítése. Az EU brüsszeli bizottsága azt is el szeretné érni, hogy az uniós cégeket az egyesült államokbeliekhez hasonló jogok illessék meg az ottani belföldi légi közlekedésben is, de e téren nem várható előrehaladás. John Byerly, a washingtoni szállítási minisztérium államtitkára jó előre úgy nyilatkozott, hogy olyan kérdésekről nehéz lenne egyetértésre jutni, amelyek az USA törvényeinek megváltoztatását igényelnék, márpedig az uniós légitársaságoknak a belföldi járatokra való beengedését a jelenlegi szabályozás nem engedi meg. A légi közlekedés liberalizálását akadályozza, hogy az USA külön-külön kétoldalú egyezményt kötött az EU 11 tagállamával. Ezek a kétoldalú megállapodások az EU-bíróság tavaly novemberi döntése értelmében törvénytelenek, mert ellentétesek az egységes belső piac szabályaival. Az egyezmények szerint az érintett uniós államokból csak az ottani cégek indíthatnak járatokat az USA bármelyik repülőterére, ami hátrányos megkülönböztetést jelent a riválisokra nézve. Emellett az egyesült államokbeli légitársaságok gyakorlatilag ellentételezés nélkül kerültek előnyösebb helyzetbe európai versenytársaikhoz képest, hiszen például az EU-n belül tovább közlekedhetnek, vagyis belföldi szolgáltatást nyújthatnak.

Növekedésnek indult az eurózóna feldolgozóipara

A tegnap közzétett beszerzési-menedzserindex-adatok (PMI) tanúsága szerint szeptemberben növekedésnek indult az eurózóna feldolgozóipara, főként annak köszönhetően, hogy erőteljesen bővült a német feldolgozóipari cégek rendelésállománya. A index értéke az augusztusi 49,1-ről 50,1 pontra emelkedett, így február - az iraki háborút megelőző hónap - óta első ízben ismét átlépte a növekedést a zsugorodástól elválasztó bűvös 50 pontot. A Reuters elemzői csak 49,7 pontra számítottak. A rendelésállomány alakulását mutató részindex ezt megelőzően 2002 augusztusában javult akkorát, mint most, a foglalkoztatás azonban tovább romlott. Németországban 48,8-ről 50,2 pontra ugrott a PMI, ami 2002. július óta a legmagasabb érték. Már nem csak a jövőre irányuló várakozások erősödnek: a termelés és a megrendelések alakulását mutató részindex egyaránt jelentős javulást mutat, az előbbi 49,1-ről 51,5 pontra, az utóbbi 50,9-ről 54 pontra emelkedett - mutatott rá a felmérést készítő NTC Research jelentése. Franciaországban ugyanakkor 49,8-ről 48,6-re esett az index értéke, ami a jelentés szerint kétségeket ébreszt a fellendülés rövid távú kilátásait illetően. Olaszországban az index 47,9-ről 49,8 pontra javult, azaz továbbra sem lehet a szektor bővüléséről beszélni. Az eurózóna feldolgozóiparának fellendülésére utaló jeleket ugyanakkor beárnyékolja az euró dollárral szembeni árfolyamának az utóbbi hetekben tapasztalt erősödése, ami rontja az exportkilátásokat, valamint a vállalatok törekvése, hogy létszámleépítéssel csökkentsék költségeiket - véli az Abbey National alapkezelője. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint a munkanélküliségi ráta az eurózónában augusztusban immár a hatodik egymást követő hónapban 8,8 százalékon állt, aminél magasabb, 8,9 százalékos arányt előzőleg 1999 decemberében regisztráltak.

A hitelezőknél a British Energy

A legnagyobb brit áramtermelő vállalat, az atomerőműveket üzemeltető British Energy Plc (BE) a csőd elkerülése érdekében megegyezett hitelezőivel és a londoni ipari minisztériummal a 1,5 milliárd font (2,14 milliárd euró) értékű, részben az állam által finanszírozott segítségnyújtásról. Ezzel elkerülhető a brit áramszükséglet egyötödét megtermelő cég visszaállamosítása. A kormány már tavaly 650 millió font hitelt hagyott jóvá a vállalatnak és vállalta, hogy tíz éven át évente 150 millió fontot biztosít. A kabinet részvétele feltételéül szabta a BE és a hitelezők közötti megegyezést, aminek a határideje tegnap járt le. A hitelezői választmány az utolsó pillanatban elfogadta: a velük szemben fennálló mintegy 1,3 milliárd font adósságot 425 millió font névértékű új kötvényre cserélik és az átszervezés után létrejövő új BE 97,5 százalékos tulajdonosaivá válnak. A jelenlegi részvényesek, akik között sok a kisbefektető, 2,5 százaléknyi törzsrészvényhez juthatnak az új csoportban, ha jóváhagyják az átszervezést. A megmentési tervet az állami részvétel miatt jóvá kell hagynia az EU versenyhatóságaként eljáró brüsszeli bizottságnak is.

Egyesül az Air France és a KLM

Az Air France felvásárolja a KLM holland légitársaságot és közös holdingcégben egyesíti a két vállalat tevékenységét. A fúzió révén Európa legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb globális légitársasága jön létre. A hír nyomán jelentősen emelkedett a KLM részvényeinek árfolyama.

Hároméves csúcson a francia munkanélküliség

A párizsi statisztikai hivatal (INSEE) 0,2-ről 0,1 százalékra módosította az első negyedévi GDP-növekedési adatot, és megerősítette, hogy a második negyedévben 0,3 százalékos volt a zsugorodás az előzőhöz képest. A fogyasztói kiadások ugyanakkor stagnáltak, noha az INSEE korábban 0,2 százalékos csökkenést jelentett. Alain Lambert költségvetési miniszter szerint tartható az év egészére vonatkozó 0,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzés, ennél nagyobb ütemre azonban kicsi az esély. A négyezer vállalatvezető megkérdezése alapján számolt üzleti bizalmi index szeptemberben 92-ről 93 pontra emelkedett - jelentette ugyancsak tegnap az INSEE. A mutató így az egymást követő harmadik hónapban javult, messze kerülve a júniusi, azt megelőzően 2001 novemberében látott mélyponttól. Az eurózóna vezető gazdaságai közül Németországban az Ifo-index már az ötödik hónapban jelzett javulást, de a szintén recesszióban lévő Olaszországban visszaesett az üzleti bizalom. Franciaországban az sem ad okot bizakodásra, hogy a munkanélküliségi ráta augusztusban 9,6 százalék maradt, ami hároméves csúcsot jelent. Ennek ismeretében aligha lehet számítani a belső kereslet fellendülésére azt követően, hogy a fogyasztói kiadások augusztusban több mint hat év óta a legnagyobb mértékben zuhantak.

Légiszövetségek

Star Alliance 122,9* – Lufthansa – United Airlines – Air Canada – Air New Zealand – All Nippon Airways – Asiana Airlines – Thai Airways – British Midland – Mexicana – SAS – Singapore Airlines – Spanair – Austrian Airlines – Varig

Indul a liberalizált autókereskedelem az EU-ban

Holnap lép életbe az Európai Unióban a személyautók, a haszongépjárművek és a buszok kereskedelmét egyaránt liberalizáló új szabályozás, amely az EU brüsszeli bizottságának reményei szerint szűkíti a gyártók befolyását és bővíti a kereskedők lehetőségeit. A szabályok értelmében a már működő autókereskedések egy szalonban több márkát is árulhatnak. A szupermarketek, hipermarketek is kínálhatnak eladásra autókat, és a kereskedőktől eltérően ennek nem feltétele a teljes körű szervizellátás biztosítása, sőt egyáltalán nem kell javítóműhellyel rendelkezniük. Szintén a gyártók befolyását gyengíti, hogy minőségi feltételeket ugyan megszabhatnak, de nem korlátozhatják a hivatalos szervizek számát. A brüsszeli bizottság ettől a rendelkezéstől azt várja, hogy jelentősen javul a szervizszolgáltatás. Ez már csak azért is valószínű, mert a független, nem hivatalos márkaszervizek könnyebben hozzájuthatnak alkatrészekhez, technikai információkhoz, szerszámokhoz, diagnosztikai berendezésekhez, s a csúcstechnológiával felszerelt autók javításához elengedhetetlen számítógépek használatát a gyártóknál tanulhatják meg. Jó minőségű pótalkatrészeket bárki gyárthat, és az autógyártók csak azt követelhetik meg a szervizektől, hogy garanciális, valamint ingyenes javítások esetén építsenek be eredeti, gyári alkatrészeket. A vásárlók ugyan rögtön érzékelnek majd néhány fontos változást, de csak hosszabb távon szűnik meg az az áldatlan állapot, hogy ugyanazt a Peugeot 206-ost Görögországban 9290, Dániában 18 842 eurós listaáron kínálják. Az autóipar mindazonáltal kilobbizta az Európai Parlamentben, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel tovább, 2005. október elsejéig megmarad a területvédelem. A kereskedők csak ekkortól nyithatnak új kirendeltségeket, szalonokat, értékesítési pontokat, illetve hirdethetik magukat az unión belül más országokban is.

Mégsem lesz a Deutsche Telekomé a lengyel PTC

Befejezettnek nyilvánította a Deutsche Telekom AG (DT) a legnagyobb kelet-közép-európai mobilszolgáltató, a lengyel Polska Telefonia Cyfrowa Sp. z.o.o (PTC) 51 százalékának 1,1 milliárd euróért történő megvásárlásáról folyó tárgyalásokat, miután a pakett egyik részének tulajdonosa, az Elektrim SA holding nem tudott megegyezni kötvényeseivel. A DT, amely jelenleg a PTC 49 százalékos tulajdonosa, a két hete létrejött egyezség értelmében a francia Vivendi Universalnak 691 millió eurót, az Ymer Finance kockázati társaságnak 9 millió eurót, az Elektrimnek 400 millió eurót fizetett volna (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 16., 5. oldal). Az Elektrim azonban a korábban megállapodott összegnél többet, 450 millió eurót kért, miután a kötvényesek ahhoz a feltételhez kötötték hozzájárulásukat, hogy a holding kifizesse 450 millió euróra rúgó kötvényadósságát. Az Elektrim, amely egykor a második legnagyobb lengyel távközlési vállalat volt, egy éve úgy tudott megmenekülni a csődtől, hogy kötvényesei hozzájárultak 510 millió eurónyi adósság átütemezéséről, és a törlesztésre 2005 végéig türelmi időt adtak. A Sal. Oppenheim brókercég szerint a felvásárlás elmaradása kudarc a DT-nek, amely terjeszkedni szeretett volna az egyik legígéretesebb piacon. A lengyeleknek mindössze 40 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, míg Németországban az arány 80 százalék. A Merck Finck elemzője viszont úgy véli, hogy a tavaly posztjára került Kai-Uwe Rick vezérigazgatónak a terjeszkedés előtt az 59 milliárd eurós adósságállomány lefaragását kell szem előtt tartania. A legtöbb elemző szerint azonban a DT végül is megszerzi a PTC-t.

Tőzsdére megy a német Postbank

A Deutsche Post AG (DP) másfél éven belül tőzsdére viszi a 100 százalékos tulajdonában lévő legnagyobb német lakossági bankot, a Postbankot - jelentette be tegnap Klaus Zumwinkel, a 68 százalékos állami tulajdonban lévő posta vezérigazgatója, miután az első nyilvános kibocsátást (IPO) jóváhagyta a felügyelőbizottság. A Postbank 141 milliárd eurós mérlegfőösszeggel a 14. legnagyobb német bank, piaci értéke Zumwinkel szerint jóval meghaladja az 5 milliárd eurót. A pénzintézet több mint 10 millió magán- és 400 ezer vállalati ügyféllel rendelkezik és a postahivataloknak köszönhetően 13 ezer fiókja van. A kibocsátás részleteiről még nem született döntés, de a Financial Times úgy értesült, hogy a DP az IPO során részvényeinek 20-40 százalékát adná el és így 1-2 milliárd euró bevételhez jutna. A Deutsche Börse AG és a frankfurti repülőtér tulajdonosa, a Fraport AG 2001-es IPO-ja óta ez lenne a legnagyobb németországi tőzsdei bevezetés. A befolyó összeget a DP feltehetően európai logisztikai tevékenysége és a tavasszal 1,12 milliárd dollárért megvett amerikai Airborne földi kézbesítő vállalat megerősítésére fordítja. A DP 1999-ben 2,66 milliárd euróért vette meg a Postbankot, amelynek adózás előtti nyeresége a 2000-ben elért 234 millióról 2002-re 399 millió euróra emelkedett, és ugyanezen idő alatt a sajáttőke-arányos megtérülés (RoE) 4-ről 10,7 százalékra javult. A bank úttörő szerepet játszott a telefonos, valamint az internetes bankolás németországi bevezetésében és riválisaival ellentétben elkerülték a tőzsdei viharok okozta nehézségek, miután folyószámla-vezetésre és pénzpiaci befektetési termékek értékesítésére koncentrált.