Bana Péter

Lassú dollárgyengülésért imádkozik Duisenberg

Azt reméljük, és imádkozunk is érte, hogy a dollár árfolyamának az Egyesült Államok hatalmas külkereskedelmi deficitje miatt elkerülhetetlen korrekciója lassan és fokozatosan történik meg - nyilatkozta Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke az Expansion című spanyol lap tegnapi számában. Duisenberg szerint eddig a dollár kurzusa csak az euróval szemben korrigált, de ezt a terhet a közös pénznek nem lenne szabad egyedül viselnie. Ezzel Duisenberg gyakorlatilag visszhangozta a G-7 országok pénzügyminisztereinek két héttel ezelőtti közös közleményét, amely rugalmasabb árfolyam-politikát sürgetett. A Financial Times ezt úgy értelmezte, hogy az euró gyors erősödésének feltartóztatása érdekében az ECB valószínűleg nem avatkozik közbe. Ugyanakkor az ECB szóvivője cáfolta, hogy a bankelnök kizárta volna az eurót gyengítő beavatkozás lehetőségét. Caio Koch-Weser német pénzügyminiszter-helyettes és Fred Bergsten, a washingtoni Institute for International Economics igazgatója a Financial Timesban közösen írott cikkükben közös devizapiaci fellépést sürgetnek. Szerintük szükség lenne a G2 - az EU és az USA - nem hivatalos szövetségére a monetáris politika terén, ami alapja lehetne a devizapiaci együttműködésnek is.

Megdádázták csebolokat

A dél-koreai versenyhivatal összesen 32,6 milliárd vonra (28,45 millió dollár) büntetett meg hat családi vállalatbirodalmat - csebolt -, mert úgy találta, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A döntés a Samsung, az LG, az SK és a Hyundai három csoportjának összesen 22 részlegét érinti. A legtöbbet, 29,7 milliárd vont az SK-nak kell fizetnie. A hat csebol 319 ezer milliárd von árbevételéhez mérten mikroszkopikus a büntetés, ám a Reuters szerint mégis nyomatékosítja a szöuli kormány törekvését, hogy visszaszorítsa a csebolok patyolattisztának nem nevezhető praktikáit, amelyek között a leginkább elítélendőek a leányvállalatoknak nyújtott pénzügyi segítségek, s amelyek szövevényébe belebukott a Daewoo.

Tőzsdére viszi chipgyártását a Motorola

Az egyesült államokbeli Motorola Inc., a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártója leválasztja félvezetőgyártó üzletágát, és külön cégként tőzsdére viszi. A részleteket még ugyan nem dolgozták ki, de bizonyosnak tűnik, hogy a létrejövő cég akvizíciók révén egészíti majd ki termékkörét és technológiáját, miután az utóbbi években elmaradtak a sok milliárd dolláros beruházások, ehelyett partneri szövetségre törekedtek más gyártókkal - írta a Reuters. A lépés azt tükrözi, hogy a csoport egyre inkább a késztermékekre, így a távközlési berendezésekre, a mobiltelefonokra, a mobilhálózati eszközökre koncentrál - áll a Motorola közleményében. Christopher Galvin vezérigazgatónak a múlt hónapban történt lemondatása után sok elemző számított arra, hogy az új vezető egyes részlegeket elad vagy leválaszt majd. A mostani bejelentés annyiban meglepetés, hogy még nem nevezték ki Galvin utódát, akit így ebben az ügyben kész tények elé állítanak.

Brit-spanyol légifúzió?

Fuzionálhat a British Airways (BA) és az Iberia - utalt rá az El País spanyol napilapnak nyilatkozva Rod Eddington, a brit légitársaság vezérigazgatója. Mint mondta, Spanyolország stratégiai fontosságú számukra, és a két légitársaság természetes szövetségese lehetne egymásnak. A BA-nak és az Iberiának 57 útvonalon már van közös helyfoglalási megállapodása, ami jegyek kölcsönös eladását teszi lehetővé a másik cég járataira. Az esetleges fúziót az Air France-KLM egyesüléshez hasonlóan lehetne megvalósítani, mert a holdingcégben való működéssel megmaradna a BA nemzeti identitása és egyik fél sem veszítené el az USA-val kötött bilateriális egyezményekben rögzített jogait a transzatlanti útvonalakon - érvelt Eddington.

A dobogó alján a német HVB

Már nem a második legnagyobb piaci értékű német bank a HVB Group AG - helyét a Commerzbank vette át -, miután tegnap Hypo Real Estate Group (HRE) néven bevezette a tőzsdére leválasztott ingatlanfejlesztő részlegét. A HVB részvényesei minden birtokukban lévő négy papírért egy HRE-részvényt kaptak. A HVB árfolyama délelőtt 13 százalékkal, egy éve nem látott mélységbe zuhant, így piaci kapitalizációja 7,5 milliárd euróra csökkent. A HRE papírjaival ugyanakkor a délelőtt folyamán 11,25-11,45 eurón folyt a kereskedés, ami a 9-15 eurós várakozások alsó széléhez volt közelebb, és 1,5 milliárd eurós tőzsdei értéknek felelt meg. A Commerzbank a stagnáló árfolyammal 7,7 milliárd eurót ért. A HVB 57 milliárd eurónyi kockázatos hitelt vitt be a HRE-be és minimálisra csökkentette a gyenge ingatlanpiacnak való kitettségét. Korábban a bank újra tőzsdére vitte a Bank Austria negyedét, és eladta a Norisbank fogyasztási hitelintézetét. A jelentős átszervezés oka, hogy a HVB-nek tavaly hatalmas tartalékokat kellett képeznie a rossz hiteleire. A HRE nélkül a HVB felvásárlási célponttá vált, mert megszabadult a ballaszttól - véli a WestLB, amely a múlt hét vége óta vételre ajánlja a részvényt.

Kiszállt a pubokból az S&N brit sörgyár

Az S&N, a legnagyobb brit sörgyár eladta pubjait, hogy finanszírozni tudja terjeszkedését a kontinensen. Ezzel a szigetország vezető pubhálózata kerül amerikai tulajdonosok kezébe.

Javult a foglalkoztatás az USA-ban

Január óta első ízben nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban az agrárszektoron kívül: az augusztusi 41 ezres csökkenés után szeptemberben általános meglepetésre 57 ezer új munkahely keletkezett. A munkanélküliségi ráta nem változott: 6,1 százalék maradt, de az elemzők ebben a tekintetben is bizakodóbbá váltak. A főbb ágazatok közül a feldolgozóiparban egy év óta a legkevesebb, 29 ezer állás szűnt meg, míg a szolgáltató szektorban 74 ezer keletkezett, ami január óta a legnagyobb szám. Az átlagos órabér a hónap során 1 centtel, 15,45 dollárra csökkent, vagyis a munkavállalók a magas munkanélküliség közepette kevesebbel kénytelenek beérni. Február és augusztus között 500 ezer amerikai vesztette el munkahelyét, Bush elnök hivatalba lépése óta pedig közel 2,6 millió. A Wall Street 6,2 százalékos munkanélküliségi rátára és újabb 25 ezer állás elvesztésére számított, így a dollár és a részvények egyaránt erősödéssel reagáltak az adatokra, amelyek a gazdasági növekedés gyorsulását sejtetik. Ezen az sem változtat, hogy a szolgáltató szektor beszerzési menedzserindexe az augusztusi 65,1-ről 63,3 pontra csökkent, hiszen így is hatodik hónapja nő az ágazat teljesítménye. A második negyedévben éves szintre vetítve 3,3 százalékkal bővült a GDP az USA-ban és az ütem a harmadikban valószínűleg elérte az 5 százalékot.

Növekedésnek indult az eurózóna gazdasága

Másfél éve nem látott szintre gyorsult fel az eurózóna gazdasági teljesítményének kétharmadát adó szolgáltatószektor üzleti aktivitása – derül ki a Reuters megbízásából az NTC Research által kiszámított beszerzési menedzserindex-adatokból (PMI). Az index értéke már a harmadik egymást követő hónapban emelkedett és az augusztusi 52-ről szeptemberben 53,6 pontra nőtt, noha a piacok csak 52,5 pontra számítottak. (A PMI 50 pont felett a szektor bővülésére, alatta zsugorodására utal.) A közeljövőre vonatkozó várakozások és a kereslet egyaránt jelentősen javult, az új üzletek részindexe pedig két és fél éves csúcsra került. A szolgáltatócégek derűlátása tükröződik a megrendelések növekedésében is. A térség négy vezető gazdasága közül a legerőteljesebben Franciaországban nőtt a szolgáltatószektor üzleti aktivitása (52-ről 55,6 pontra), de Spanyolország és Olaszország alig maradt el ettől. A legkevésbé Németországban nőtt a szektor teljesítménye: a PMI 51,8-ról csak 52,4 pontra emelkedett, de ez is közel hároméves csúcspont. Az eurózónához nem tartozó Nagy-Britanniában három és fél éves magasságba, 57-ről 58,7 pontra emelkedett az index. Az adatok elemzők szerint megerősítik, hogy a gyenge második negyedév után – amikor 0,1 százalékkal zsugorodott a GDP háromhavi összehasonlításban – megkezdődött a gazdasági fellendülés az eurózónában. Hat hónap után a feldolgozóipari PMI is 50 pont fölé emelkedett szeptemberben (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 2., 2. oldal), így most már a gazdaság mindkét meghatározó szegmense bővül.

Az Interbrew-é a legnagyobb szerb sörgyár

A világ harmadik legnagyobb sörgyártója, az Interbrew SA nyilvános vételi ajánlatot tett a legnagyobb szerbiai sörgyár, az Apatin még más kézben levő 49,9 százalékára, miután pénteken bejelentette, hogy megszerezte a cég 50,1 százalékát. A leginkább a Stella Artois és a Beck márkájáról ismert, Magyarországon a Borsodi Sörgyár tulajdonosaként jelen lévő belga sörgyártó szeptember közepén írt alá stratégiai együttműködési szerződést az Apatinnal (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 12., 6. oldal), és azóta a menedzsmenttől megvett 25 százalékos pakett, valamint 64,9 milliós eurós tőkeemelés révén növelte részesedését 50,1 százalékra a még tavaly tavasszal felvásárolt 9,37 százalékról. Az Apatin 100 százalékának felvásárlása összesen mintegy 326,9 millió eurójába kerül az Interbrew-nak, miután a jövő március végén záruló kötelező és visszavonhatatlan ajánlatában részvényenként 167,64 eurót kínál a kisebbségi tulajdonosoknak. Az Apatin tavaly 2,4 millió hektoliter sört gyártott, amivel a szerb piac 39 százalékát mondhatja magáénak. Az Interbrew már többségi részesedéssel bír a montenegrói Trebjesában, de erős pozíciókkal rendelkezik Horvátországban és Boszniában is.