Bana Péter

Hajszálnyira az álomhatártól a BP

A mindenre fogadni kész britek az óév utolsó napjaiban arra tehették fel tétjeiket, hogy a londoni tőzsde három vezető társasága közül melyiknek a piaci értéke lépi át a 100 milliárd fontos (143 milliárd euró) álomhatárt az utolsó kereskedési napon. Az árbevétele alapján a világ harmadik legnagyobb olajtársasága, a British Petroleum Plc 99,8 milliárd fontos értékével a finisben hajszálnyira volt ettől, a világ második legnagyobb piaci értékű bankja, a HSBC Plc 96,4 milliárd fontot és a legtöbb európai felhasználót magáénak tudó Vodafone Group Plc mobilcég 95 milliárd fontot ért, így a FTSE-100 indexben összesen 27 százalék a súlyuk. A versenyben messze lemaradva a negyedik a GlaxoSmithKline Plc, szerény 75 milliárd fonttal. A fogadóirodák alacsony nyereményszorzói alapján szinte biztosra vehető az álomhatár átlépése a BP esetében, míg a HSBC és a Vodafone helyzete reménytelennek tűnik, pedig három és félszeres pénzt nyerhetnének a bátor hazardőrök. Mindhárom részvény árfolyama emelkedett 2003-ban, de a BP úgy őrizte meg végig vezető helyét, hogy mindössze 6 százalékkal javult a kurzusa (a FTSE-100 13 százalékkal hízott). Az olajcég kezére játszott a stabilan magas olajár, az iraki háború és az oroszországi befektetését övező aggodalmak alig befolyásolták a befektetőket. A HSBC árfolyama 28 százalékot emelkedett, miután márciusban az óév legnagyobb brit felvásárlása keretében 13 milliárd dollárért megvette az amerikai Household fogyasztási hitelintézetet. Ez, a világgazdaság élénkülése, valamint a tőzsdék felívelése megdobta portfóliója értékét. A Vodafone kurzusa is jelentősen, 22 százalékkal ment fel, ami elsősorban a növekedéséhez fűződő befektetői optimizmusnak tudható be. A Barclays Private Clients igazgatója szerint a HSBC jó választás lehet 2004-ben is, mert a világszerte szinte mindenhol jelen lévő bank haszonélvezője a különösen Ázsiában erőteljesnek ígérkező gazdasági élénkülésnek.

Az utolsó nyugati roham a keleti cégekért

A kelet-közép-európai vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) értéke a csatlakozó országokban a globális trenddel dacolva hajszálnyit nőtt az idén, de a térségben az M&A-tranzakciók száma közel ötödével esett - derül ki a KPMG tanácsadó cég Corporate Finance részlegének felméréséből. A térségben 2003-ban az M&A 3 százalékkal, 9,197 milliárd dollárra nőtt, ugyanakkor a lezárt ügyletek száma 19 százalékkal, 753-ra csökkent. A kelet-közép-európai éllovas Csehország 3,51 milliárd dollár értékű vállalatfelvásárlással, a második Lengyelország 1,762 milliárd dollárral, a harmadik Magyarország 1,369 milliárd dollárral. A cseh adatokban ráadásul még nem is szerepel, hogy a hónap elején a Cesky Telecom 1,05 milliárd dollárért megvette az Eurotel mobilcéget és a TelSource konzorcium 816 millió dollárért megvált a Cesky Telecom 27 százalékától. A térségben az M&A-aktivitás elsősorban annak nyomán erősödött, hogy a nyugat-európai vállalatok még az uniós csatlakozás előtt biztosítani akarták hídfőállásaikat: az utolsó hónapokban különösen a nyugati kis- és középvállalatok vásároltak fel kelet-közép-európai cégeket - mondja a KPMG vezető pénzügyi tanácsadója. A globális trend ugyan még mindig visszaesést mutat, hiszen az M&A értéke a világon 15 százalékkal, 1009 milliárd dollárra csökkent - feltehetően a dollár gyengülése is szerepet játszott ebben -, de legalább vége szakadt a hároméves, szinte folyamatos tőzsdei lejtmenet közepette tapasztalt pangásnak - véli a KPMG.

Lengyelország több ezer izraeli rakétát vesz

Az izraeli védelmi minisztérium 250 millió dollár értékben szállít tankelhárító Spike rakétákat Lengyelországnak - jelentették be Jeruzsálemben. Korábban Hollandia, Finnország és Szingapúr is vett izraeli Spike rakétákat. A tévévezérlésű rakétákat, amelyek hatótávolsága 4 kilométer, a három állami tulajdonban lévő izraeli hadiipari cég egyike, a Rafael Armament Development Authority hadiipari cég állítja elő. A lengyel döntés egyúttal stratégiai választás is, ami megnyitja az utat a lengyel-izraeli hadiipari együttműködés szorosabbra fűzése előtt - nyilatkozta Amos Yaron, a tárca illetékese a Reutersnek. Az idén 900 millió dolláros rekordértékesítésre számító és 1,8 milliárd dollár rendelésállománnyal rendelkező Rafael szóvivője azt közölte, hogy a több ezer Spike gyártása, amely máris megkezdődött, az eddigi legnagyobb szerződés a rakétára, túlszárnyalja a holland hadsereggel kötött 150 millió dolláros üzletet. A lengyel PAP hírügynökség úgy tudja, hogy a szerződés tartalmazza rövid és nagy hatótávolságú Spike rakéták 2004-2013 között történő szállítását is. Emellett a lengyel állami tulajdonban lévő Zaklady Metalowych Mesko AS az izraeli licenc alapján gyártani is fogja a rakétákat, de ennek érdekében előbb felújítja gyártósorait.

Az ECB-t nem aggasztja az euró

- Az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos irányadó kamata egyensúlyi értéknek tűnik, így nehéz elképzelni akármilyen módosítását, annál is kevésbé, mert az eurózóna gazdasági növekedése elkezdett gyorsulni. A legvalószínűbb, hogy az ECB a közeljövőben nem változtat a kamaton - nyilatkozta tegnap Nikosz Krisztodoulakisz görög pénzügyminiszter. Nem is volna reális, ha a kizárólag az árstabilitáson őrködő ECB aggódna az infláció miatt, hiszen az M3 pénzellátási mutató éves bővülési üteme az októberi 8,1-ről novemberben 7,4 százalékra fékeződött. A Reuters felmérése szerint az eurózóna központi bankja a jövő év második feléig nem nyúl a kamathoz, de ECB-forrásokra hivatkozva hétfőn még olyan találgatások láttak napvilágot a Financial Timesban, hogy a bank megfontolja a kamat csökkentését, ha a következő egy-két hónapban nem mérséklődne a dollárhoz viszonyítva naponta rekordot döntő euróra nehezedő felértékelődési nyomás, mert az lefékezheti a gazdaság bővülését. Erre utaló jel azonban egyelőre nincs, hiszen az euró dollárral szemben idén végbement 20 százalékos erősödése közepette emelkedett rekordszintre az eurózóna legnagyobb gazdaságának, Németországnak az exportja. A szövetségi statisztikai hivatal becslése szerint idén az export 2 százalékkal, 664 milliárd euróra nőtt, ezen belül az EU államaiba irányuló kivitel 3 százalékkal, 365 milliárd euróra, az EU-n kívüli térségek esetében 1 százalékkal, 299 milliárd euróra bővült. Az import is 2 százalékkal, 529 milliárd euróra emelkedett, így a külkereskedelmi többlet szintén 2 százalékkal, ugyancsak rekordszintre, 135 milliárd euróra ment fel. A világkereskedelem javuló feltételei állnak a német export fellendülése mögött, vagyis a globális növekedés hatása erősebb az euró izmosodásának kedvezőtlen következményeinél - kommentált a HSBC elemzője. A DZ Bank szakértője hozzátette, hogy az importot éppen a dollár gyengülése tartotta féken, mivel a nyersanyagokért azzal kellett fizetni.

Lendületben marad az iráni gazdaság

Várhatóan nem jelent csapást a lendületesen növekvő iráni gazdaságra a Bám városát ért pusztító földrengés: az iráni GDP legalább 6 százalékkal növekszik és az ütem csak akkor lassulna, ha csökkenne az olajár.

Az exporttól várják a megváltást a német cégek

A meglepően erőteljes egyesült államokbeli gazdasági növekedés jövőre segíti a német export fellendülését és a kedvező kilátásokat az euró dollárral szembeni rekordárfolyama sem tudja beárnyékolni – derül ki a DIHK gyáripari szövetség 11 500 német vállalatvezető véleménye alapján elkészített felméréséből. Ugyanezen a véleményen van Gerhard Schröder kancellár is: a Handelsblattban úgy nyilatkozott, hogy az erős euró ellenére az export lendületesen növekszik 2004-ben. A DIHK szerint a vállalatvezetők egyharmada most az üzlet javulását várja és csak 19 százalékuk számít rosszabb évre, míg a nyáron a pesszimisták aránya még 19 százalékkal meghaladta az optimistákét. Derűlátás jellemzi az eurózóna legnagyobb gazdaságának mind a négy fő exportszektorát – vegyipar, elektronika, autó- és gépgyártás –, így 2004 jó évnek ígérkezik és a német ipar termelése 2004-ben 2 százalékkal bővül – állítja a DIHK. A szövetség szerint azonban az is kétségtelen, hogy a nagyon megizmosodott közös valuta néhány cég profitját lefaragja, emellett lerontja a versenyképességet az ázsiai és az amerikai termékekkel szemben. Kedvező következtetésre jutott 43 iparág megkérdezése után az IW gazdaságkutató is, amely szerint a német cégek 2004-ben az árbevétel vagy a termelés növekedésére számítanak.

Az Airbus lehagyta a Boeingot

Az Airbus 300 gépet szállított az idén megrendelőinek, így az európai repülőgépgyártó amellett, hogy elérte célkitűzését, első ízben előzte meg e téren az ősrivális amerikai Boeingot. Tavaly az Airbus 303 repülőgépet szállított le, és jövőre is hasonló teljesítményre, azaz az ez évivel megegyező számú gép átadására számít. A 80 százalékban a European Aeronautic Defence & Space (EADS) repülőgépgyártó, hadiipari és űrtechnológiai csoport tulajdonában lévő cég szerint a piacon 2005 előtt az élénkülés még nem lesz érezhető. A Boeing Co. polgári repülőgépeket gyártó részlege 280 gépet szállított le, ami az 1996-ban regisztrált 271 gép óta a mélypont. A Boeing a McDonnell Douglasszel 1999-ben történt fúzió rekordéve óta minden évben egyre kevesebb gépet tudott eladni. Így nem véletlen, hogy az idén egymás után távoztak a topmenedzserek, és az igazgatóság nyomására végül december elején lemondott Phil Condit, a Boeing elnök-vezérigazgatója is. Az egyesült államokbeli csoport szintén csak az ez évi teljesítmény megismétlésére számít 2004-ben. A rendelésállomány alapján az Airbus ugyancsak megelőzi a Boeingot, az európai cégnek 1500, az amerikainak csak 1112 gépre van előjegyzése. A Boeing két hete közölte, hogy már fogadja a megrendeléseket a 7E7-esekre, amelyet megfelelő igény esetén 2008-ban terveznek forgalomba állítani. A 200-250 utas szállítására alkalmas gépet az Airbus A330-200 vetélytársának szánják. A Boeing stratégiája azon a feltevésen alapul, hogy a következő években tovább nő a közepes méretű gépek szerepe a légi közlekedésben, az Airbus viszont az A380-astól várja vezető szerepének megtartását. Az 555 személyes, várhatóan 2006-ban forgalomba álló óriásra az Airbus már eddig hat légitársaságtól 121 megrendelést kapott.

Kanadából származik a fertőzött marha

Csaknem teljesen leállt az USA marhahúsexportja azt követően, hogy a múlt héten szivacsos agysorvadásban szenvedő marhát találtak az országban. A BSE-kórt hordozó szarvasmarhát az amerikai hatóságok szerint Kanadából importálták egy 74 darabból álló csordában. A kár egyes becslések szerint elérheti az évi hatmilliárd dollárt is, nemcsak amiatt, hogy három nap alatt 90 százalékkal csökkent a kivitel, ami tavaly még közel 4 milliárdos bevételt hozott, hanem elsősorban azért, mert a készletek növekedése és a fogyasztás csökkenése drasztikusan le fogja nyomni az árakat. Eddig több mint harminc ország tiltotta be az amerikai marhahús bevitelét, köztük az export harmadát felvevő Japán, valamint Délkelet-Ázsia, a közép- és dél-amerikai, valamint az arab országok, Oroszország és Ukrajna. Egy amerikai kereskedelmi delegáció már a hét végén Japánba utazott, nyilvánvalóan ugyanazzal az üzenettel, amivel Ron DeHaven, a washingtoni mezőgazdasági minisztérium főállatorvosa az amerikai közönséghez fordult, hogy az amerikai marhahús továbbra biztonságos. A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy George W. Bush elnök továbbra is eszik marhahúst. A piacokat azonban e fontos információ se nyugtatta meg eléggé - a marhahúsárak és a húsfeldolgozók részvényárfolyamai zuhanórepülésben vannak. Az 1986-ban Nagy-Britanniában kitört első BSE-járvány 178 ezer állatot fertőzött meg, 3,7 millió szarvasmarhát kényszerültek leölni és megsemmisíteni. Kanadában idén májusban találtak beteg állatot, azóta az ország hústermelésének vesztesége elérte a 2,5 milliárd dollárt.

Nő a lengyel és a szlovák kötvénykibocsátás

Lengyelország legalább 1 milliárd euró összegű, ötéves lejáratú kötvényt bocsát ki a jövő év elején, miután januárban növekszik hitelfelvételi igénye és erősíteni kívánja az adósságkezelés hatékonyságát - jelentette be a varsói pénzügyminisztérium. Az unióhoz csatlakozó államok közül Lengyelország a legnagyobb devizakötvény-kibocsátó: tavaly 3 milliárd, az idén már 4,5 milliárd euró értékben dobott piacra euró-, dollár-, valamint jenkötvényeket és jövőre az összeg az első negyedévben - mint Andrzej Raczko pénzügyminiszter közölte - várhatóan eléri a 4,5-5 milliárd eurót. A varsói kormány azért fordul a külföldi befektetőkhöz, mert nehezen tudja csökkenteni költségvetési hiányát - írta a Bloomberg. Varsó azonban jövőre nagyobb versenyben tudja csak a papírokat eladni, mert a térség több országa is növelni akarja devizakötvény-kibocsátását. Szlovákia a második negyedévben ugyancsak legalább 1 milliárd eurós emiszsziót tervez, ami az ország eddigi legnagyobb külföldi kibocsátása lesz. A befolyó összeget részben a lejáró 500 millió eurós papír hosszabb futamidejű kötvénnyel való újrafinanszírozására, részben a belföldi koronatartozások kiváltására fordítják, ha így olcsóbb forráshoz jutnak. A pozsonyi pénzügyminisztérium azzal érvel, hogy a devizakötvényekre csak 3 százalékos kamatot kell fizetni, ugyanakkor az azonos lejáratú koronahiteleket 5 százaléknál magasabb kamat terheli. A hosszú lejáratú lengyel devizaadósságot a Standard & Poor's a befektetési kategória legalsó harmadában, BBB plusz osztályzattal, a Moody's ennél két fokozattal magasabban, A2 szinten tartja nyilván. Szlovákiát az S&P és a Moody's is egyaránt egy fokkal rosszabb, BBB, illetve A3 kategóriába sorolta.