Bana Péter

A Sodexhónak rosszul jött az erős euró

A világ második legnagyobb vendéglátó-ipari beszállítója, a francia Sodexho Alliance árbevétele pénzügyi évének novemberrel zárult első negyedében 4,2 százalékkal, 3,14 milliárd euróra csökkent, miután a decemberi ausztráliai rögbi-világbajnokságra kötött ételszállítási és vendéglátási szerződés már nem tudott érdemben lendíteni a forgalmán. A Sodexho Magyarország Vendéglátó és Szolgáltató Kft. révén a magyar közétkeztetési piacon is erős pozíciókkal rendelkező francia cég számított az árbevétel visszaesésére, miután az euró a dollárral szemben 12 hónap alatt mintegy 15 százalékkal erősödött. Az árbevételt 9 százalékkal apasztó devizahatás nélkül azonban a forgalom 4,9 százalékkal emelkedett volna. Ennek fő oka, hogy az USA-ban 5 százalékkal gyarapodtak a bevételek a 2002-ben megkötött szerződéseknek köszönhetően. A washingtoni törvényhozás 60 képviselője ugyan kezdeményezte, hogy az iraki beavatkozás francia ellenzése miatt bontsák fel a tavaly márciusban az amerikai haditengerészet és a cég között kötött nyolcéves ételszállítási szerződést, de a javaslatot elvetették. A rögbi-világbajnokság rendezőitől előzetesen befolyt 51 millió euró és az amerikai haditengerészeti szerződés éppen ellensúlyozta, hogy az ugyancsak fontos brit piacon 7,2 százalékkal visszaesett az árbevétel - írta a Dow Jones. A Sodexho - amely a világ nagyvállalatainál, iskolákban, kórházakban látja el az étkeztetési szolgáltatásokat - kitart korábbi előrejelzései mellett, azaz arra számít, hogy árbevétele a folyó pénzügyi évben a devizahatások nélkül legalább 3,1 százalékkal, üzemi haszonkulcsa 4,6 százalékkal, egyszeri tételek nélküli nettó nyeresége pedig 5 százalékkal emelkedik.

Drágul az élet Közép-Európában

Nemcsak Magyarországon, hanem az unióhoz idén csatlakozó másik három kelet-közép-európai országban is drágult az élet január elsejétől az adók és a hatósági árak emelkedése miatt.

Továbbra is lendületben a szolgáltatószektor

Az Egyesült Államokban és Európában egyaránt folytatódott a szolgáltatószektor növekedése decemberben, bár az üzleti aktivitási index alakulása az ütem némi lassulására utal.

Naphatalom akar lenni az EU

A napenergia felhasználását elősegítő technológiák terén az unió világelső akar lenni. Az a célja, hogy 2010-ben a világon összesen megtermelt 10 GW napenergiából 3 GW-ot állítson elő a térség - áll a jelentésben, amelyet abból az alkalomból publikált a brüsszeli bizottság, hogy létrehozta napenergia-tanácsadó testületét. Ebben az iparág és a tudomány 18 neves európai szereplője képviselteti magát Oroszországtól Nagy-Britanniáig. A cél nem titkoltan ambiciózus, hiszen a naperőművek, amelyek technológiáját eredetileg a hatvanas években az űrben történő alkalmazásra fejlesztették ki, jelenleg még hátul kullognak az unió energiatermelésében, noha az utóbbi tíz évben a bizottság kutatási, fejlesztési és népszerűsítési projektekre 200 millió eurót fordított. A tanácsadó testület feladata, hogy a napenergia-termelés útjában álló korlátokat lebontsa. A technikai, törvényi és gazdasági nehézségek leküzdésével nyerő helyzetbe kerül az európai ipar és a társadalom is - fogalmazott Philippe Busquin, a bizottság tudományos kutatási ügyekért felelős tagja. A naperőművek előnyei - bárhol alkalmazhatók, könnyen telepíthetők, könnyen adaptálhatók a fogyasztók igényéhez, a megtermelt energia közvetlenül, az elektromos hálózatba juttatva pedig közvetve is felhasználható - ellenére a napenergia-hasznosítás elterjedését legfőképpen az gátolja, hogy nem versenyképes, mert a többi villamosenergia-előállítási módszerhez képest még mindig drága, bár a kutatásoknak köszönhetően folyamatosan csökkennek a költségek. Európa a világ második legnagyobb napenergia-termelője: a globális kapacitás 24 százalékát adta a legfrissebb, tavalyelőtti adatok szerint. Japán 44 százalékos aránnyal toronymagasan az élen jár, de az utóbbi egy évtizedben az unió átlagosan 30 százalékos növekedési rátát produkált, így 2002-ben már a 22 százalékos részesedéssel rendelkező USA elé vágott. Európában Németország magasan az első, majd Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Franciaország következik. A naperőművek és naperőművi berendezések gyártása terén nem meglepő módon a japán cégek az uralkodók - a Sharp termékeivel előállított energia 2002-ben 64 százalékkal, 123 MW-ra nőtt -, de az első tízben már öt európai cég is van.

Nem követett el jogsértést a Bayer

Az Európai Bíróság szerint a Bayer nem követett el jogsértést azzal, hogy korlátozta az árkülönbségek kihasználását célzó párhuzamos kereskedelmet. A gyártók mindazonáltal attól tartanak, hogy az Európai Unió bővítése után még nagyobb méreteket ölt ez a gyakorlat.

Gyorsulóban a francia gazdaság

A tavalyi második negyedévi 0,4 százalékos zsugorodás után a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal bővült a GDP Franciaországban, de éves összevetésben így is 0,3 százalékkal csökkent - jelentette végleges adatként a párizsi statisztikai hivatal (INSEE). A negyedéves bővülés, amely megfelelt az elemzői konszenzusnak és az INSEE korábbi becslésének, a legnagyobb ütemű volt 2002 második negyedéve óta. A háromhavi fellendülést az export 0,8 százalékos megugrása segítette elő, valamint hogy a magánfogyasztás a második negyedévi stagnálás után 0,5 százalékkal nőtt. A GDP gyenge pontja, hogy a teljes belső kereslet csupán 0,1 százalékkal emelkedett, ami annak a következménye, hogy a vállalati készletezés 0,3 százalékkal vissza. Alain Lambert költségvetési miniszter szerint a gazdaság túljutott a mélyponton, és a tavalyi stagnálás után az idén a GDP 1,7 százalékkal bővül.

Ismét emelkedett a cigaretta ára Franciaországban

Franciaországban egy éven belül immár harmadszor, ezúttal 10 százalékkal emelkedett a cigaretta ára, így egy doboz füstölnivalóért 4,5-5 eurót (1178-1309 forint) kell fizetni, azaz 43 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A cigaretta árának adótartama ezzel mintegy 85 százalék lett. Az adóemelésre válaszul a francia dohánygyárak a világon mindenhol szokásos 20 szál helyett csak 19 szálat tartalmazó dobozokat gyártanak. Az előző, 20 százalékos adóemelés elleni tiltakozásuk jeléül októberben tömegesen az utcára vonuló trafikosok most attól tartanak, hogy az újabb áremelés miatt tömegesen szorulnak ki a piacról, mert a dohányosok más forrásokból, a feketepiacról és az internet útján szerzik majd be a cigarettát. Az EU-n belül még így sem Franciaországban a legdrágább a cigaretta, hiszen a britek egy dobozért 7 eurónak megfelelő összeget fizetnek és ugyanilyen mélyen kell zsebükbe nyúlniuk a nem EU-tag norvégoknak is. Ugyanakkor a spanyoloknak csak 2,5 eurót, a luxemburgiaknak 2,85 eurót, a belgáknak 3,7 eurót kell leszurkolniuk. A párizsi kormány intézkedéseit azzal indokolja, hogy a dohányzással összefüggő betegségekben évente 66 ezren halnak meg, ami dohányzás nélkül elkerülhető lenne. Jean-Francois Mattei egészségügyi miniszter szerint máris látszik az adóemelések pozitív hatása: a franciák közel harmada ugyan még dohányzik, de tavaly 16 százalékkal csökkent a számuk. Mattei szerint ezután a fő cél, hogy öt éven belül harmadával kevesebb fiatal éljen a káros szenvedéllyel, mert jelenleg a 15-24 éves franciák fele dohányzik, ami a legmagasabb arány az EU-ban.

Felpörgött a félvezetőipar

Novemberben már a negyedik egymást követő hónapban növekedtek világszerte a félvezető-eladások: értékük 16,1 milliárd dollárt tett ki, ami éves összehasonlításban 25,1 százalékos, havi összehasonlításban 4,5 százalékos bővülést jelentett - derül ki a World Trade Semiconductor Trade Statistics iparági kutatócsoport felméréséből. Az értékesítés fellendülése kétharmad részben az eladott chipek számának növekedéséből, egyharmad részben az átlagos értékesítési ár 6,3 százalékos éves szintű emelkedéséből származott. A kereslet a felhasználási területek túlnyomó többsége esetében igen erős volt, különösen jól fogytak a gépjárművekbe és a mobiltelefonokba épített chipek. A memóriachipek értékesítése felülmúlta az év vége előtt szokásos szezonális fellendülést, amit a PC-piacon tapasztalt, a vártnál erősebb kereslet okozott. A novemberi félvezető-értékesítésből a JP Morgan befektetési bank számítása szerint az következik, hogy tavaly a félvezető-eladások 18 százalékkal, 166,4 milliárd dollárra emelkedtek világszerte, miután a második félévben egyaránt javult a PC-k, a mobiltelefonok és a fogyasztási elektronikai cikkek kereslete. A nyáron az elemzők az év egészére még csak 10 százalékos növekedést prognosztizáltak, mert akkor úgy tűnt, hogy az iparág 2001-ben kezdődött lejtmenetéből történő kilábalást megakasztotta az iraki háború és az Ázsiában kitört atípusos tüdőgyulladás-járvány (SARS).

Válságstátust kér Róma a Parmalat miatt?

Az olasz kormány állami segítségnyújtást fontolgat a Parmalatnak, amelynek kötvénykibocsátásai miatt a segédkező bankoknál vizsgálatot kezdett a SEC.