Bana Péter

Az ingatlanpiac megingásától tart a brit jegybank

Nagy-Britanniában az ingatlanárak jóval magasabbak a hosszú távon fenntartható szintnél, és már vannak jelei annak, hogy elkezdődött az árcsökkenés – jelentette ki Mervyn King, a brit jegybank kormányzója a CBI gyáripari szövetségben. King felhívta a figyelmet, hogy nem az ingatlanpiac összeomlását jósolja, de akik túlságosan nagy jelzáloghiteleket vesznek fel, azoknak már számolniuk kell azzal, hogy az irányadó kamat tovább emelkedhet, miközben a fedezetül szolgáló házuk értéke nem növekszik. A jegybank az irányadó kamat 25 bázisponttal, 4,50 százalékra való emelését ugyan az infláció várható gyorsulásának megakadályozásával indokolta, de sok elemző gyanakodott, hogy a lépésre valójában az ingatlanpiac lehűtése és az ingatlantulajdonosok további eladósodási hajlandóságának megfékezése céljából került sor (NAPI Gazdaság, 2004. június 11., 2. oldal). Tegnap beigazolódott: jogos az a nézet, hogy a fogyasztói áremelkedés gyorsul, miközben az ingatlanárak növekedése már lassul. Az áprilisi 1,2-ről májusban 1,5 százalékra emelkedett a 12 havi infláció, főleg az olajár megugrása miatt. Az ingatlanárak növekedése a kamatemelés hatásaként fél év óta először lassult, ugyanakkor az új házat vásárolni szándékozók száma december óta először csökkent – az iraki háború idején, tavaly áprilisban tapasztalt mértékben.

Flipes offenzívába kezdett a piacot vesztő Nokia

A portfóliójából eddig hiányzó új flipes készülékeitől várja a Nokia, hogy az első negyedévben 32 százalékra zsugorodó részesedése ismét növekedésnek indul a bővülő világpiacon.

Globális lehűléstől tartanak a német cégek

A német vállalatok az év eleje óta borúlátóbbakká váltak az eurózóna legnagyobb gazdaságának kilátásait illetően, és mivel attól tartanak, hogy a globális fellendülés megakad, nem terveznek a korábbinál több beruházást és a magánfogyasztásra jótékonyan ható munkaerő-felvételt – állítja huszonkétezer cég megkérdezése alapján készített felmérésére hivatkozva a DIHK német ipari-kereskedelmi kamara. Májusban a cégeknek csak 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közeljövőben helyzetének javulását várja, szemben a februári 32 százalékkal, és ugyanakkor a rosszabbodástól tartók aránya 22-ről 26 százalékra emelkedett. A változatlan kilátásokat feltételező vállalatok 46 százalékos tábora nem jelent változást sem februárhoz, sem tavaly őszhöz képest. A jelentés megállapítja: a gazdaságot élénkítő külföldi kereslet nem érződik a belső fogyasztásban, így az nem lesz képes elég gyorsan kompenzálni a világgazdaság esetleges lelassulását. Az exportnövekedés azonban várhatóan egész évben fennmarad, mivel a cégek kivitele rekordértékű és rendelésállományuk gyakorlatilag teljesen betelt az év végéig. Ugyanakkor az emelkedő nyersanyagárak némi aggodalmat okoznak, mert egyes cégek szerint ez az első jele a világgazdaság túlhevülésének, ami egy éven belül óhatatlanul jelentős lassulást hoz magával – mondja a DIHK. A beruházási hajlandóság várhatóan mérsékelt marad – a cégek egyharmada visszafogást tervez e téren –, így a foglalkoztatás csökken Németországban. Ezért a DIHK sürgeti, hogy a kormány a befektetői és a fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében nagyobb elánnal hajtsa végre gazdaságpolitikáját. A szervezet mindazonáltal nem változtatott előrejelzésén, amely az idén a német GDP 2 százalékos bővülését valószínűsíti és optimistább a kormány 1,5 százalékos prognózisánál.

Lezárult a bolgár távközlési privatizáció

ä NAPI GAZDASÁG Több hónapos hercehurca után végleges megállapodás született arról, hogy az amerikai Advent International Corp. befektetési társaság osztrák részlege, a Viva Ventures Holding GmbH 280 millió euróért 65 százalékos érdekeltséget szerez a bolgár állami tulajdonú BTC távközlési társaságban. A szófiai kormány ugyan már februárban jóváhagyta a privatizációt - a Viva akkor már át is utalt 46 millió eurót -, az ügyletet azonban nem zárhatták le, mert az akkori megállapodás kikötötte, hogy a Viva csak úgy veszi meg a 65 százalékos csomagot, ha a BTC-nek van mobilszolgáltatási engedélye, ilyennel viszont a társaság nem rendelkezett. Ezt a hiányosságot a múlt héten pótolták, amikor a bolgár távközlési felügyelet 54 millió leváért húsz évre szóló GSM-koncessziót adott a BTC-nek, amely így az országban harmadikként indíthat mobilszolgáltatást (1 dollár=1,61 leva). A koncessziós díj nem része a vételárnak, azt még az állami tulajdonú BTC fizeti ki. A Viva a Turk Telekom és a Koc Holding alkotta török konzorciummal szemben nyert, amely 235 millió eurót kínált. A BTC a bolgár állam egyik legértékesebb vagyona, s privatizációját sokan kezdettől fogva annak tesztjeként értékelték, hogy a kormány mennyire képes végrehajtani a 2007-re remélt európai uniós tagsághoz szükséges piaci reformokat.

Megosztotta a nyolcakat az iraki adósság ügye

Nem jutottak megállapodásra a nagyhatalmak vezetői az iraki adósság elengedésének kérdésében, így a G–8 csúcstalálkozón csak a legszegényebb országok adósságkönnyítési programjának meghosszabbításáról döntöttek.

Elhalasztották a legnagyobb ukrán acélmű eladását

Az ukrán állami vagyonalap elhalasztotta az ország legnagyobb acélgyártójának, a 93,02 százalékban állami tulajdonban lévő VAT Krivorizssztalnak az eladására kiírt tendert, mivel a kijevi parlament privatizációs bizottságának elnöke bírósági keresetet nyújtott be, mert szerinte a kiírás nem védi kellően az alkalmazottakat az elbocsátásokkal szemben. Bár a vagyonalap már június 14-én ki akarta hirdetni az 55 ezer alkalmazottat foglalkoztató, az ukrán acélgyártás 20 százalékát adó, tavaly egyebek között 7,1 millió tonna acélt és 6,3 millió tonna hengerelt acélt előállító cég tenderének eredményét, az ukrán törvények értelmében a kereset miatt automatikusan el kellett halasztania a tranzakciót. A világ egyik legnyereségesebb acélművének megvásárlására három belföldi és három külföldi cég jelentkezett, de közülük csak a második legnagyobb orosz acélmű, az OAO Szeversztal és a világ legnagyobb acélgyártója, a francia Arcelor SA által alkotott konzorcium hozta nyilvánosságra a kínált összeget, amely 1,2 milliárd dollár. A pályázók között van az ugyancsak orosz Evrazholding, az LNM Group és a US Steel konzorciuma is. A legesélyesebbnek azonban az ukrán pályázók tűnnek, közülük is leginkább az állítólag Kucsma elnök vejéhez közel álló Interpipe, de jók az esélyei a Donbassnak is. A Szeversztal és az Arcelor szerint a pályázati kiírás eleve diszkriminatív, mert csak egyetlen – meg nem nevezett – ukrán cég tudja teljesíteni azt a feltételt, hogy a sikeres pályázónak vezető szereplőnek kell lennie a feketeszén-termelésben (NAPI Gazdaság, 2004. május 14., 2. oldal).

Eltérő pályán a cseh és a szlovák gazdaság

Az erős külföldi és belföldi kereslet következtében az idei első negyedévben tovább gyorsult a gazdasági növekedés üteme Szlovákiában, a cseh GDP bővülésének üteme azonban hajszálnyit lassult. A négy kelet-közép-európai ország azonban így is az EU-átlag fölött teljesít.

Ismét szigorított a Bank of England

A brit jegybank (BoE) monetáris politikai tanácsa (MPC) tegnap 25 bázisponttal, 4,50 százalékra emelte irányadó kéthetes repokamatát, így a világ vezető jegybankjai közül a tavaly november óta immár negyedszer szigorító BoE a legagresszívabb az inflációs nyomás kialakulása elleni harc terén. A határidős kamatpiac – amelynek jegyzéseiből már az következik, hogy az irányadó kamat az év végén 5–5,50 százalék lesz –, 60 százalékos esélyt látott a lépésre, a Reuters által megkérdezett 47 elemző közül azonban csak 27 számított rá. A BoE indoklása szerint a 12 havi infláció ugyan a középtávú 2 százalékos célkitűzés alatt van, de egyre nagyobb az áremelkedési nyomás, mert az első negyedévben éves összevetésben 3 százalékkal bővülő gazdaság kis szabad kapacitásai még tovább csökkennek. Az elemzők a márciusi 1,1-ről áprilisban csak 1,2 százalékra feljebb kúszó infláció alapján arra gyanakszanak, hogy a BoE valójában az éves szinten húsz százalékkal emelkedő ingatlanárak miatt növelte meg 25 bázisponttal a kamatot, mert még idejében meg kívánja előzni az ingatlanpiac összeomlását – írta a Reuters. Ezt az idézhetné elő, hogy az egyre többet érő ingatlanjaik terhére eladósodó britek nem tudják fizetni összesen 985 milliárd fontra (1500 milliárd euró) rúgó hitelüket, ha a buborék hirtelen kipukkad.

Megúszta az Euro Disney

A francia Euro Disney SCA új részvények és kötvények kibocsátását tervezi, miután tegnap megállapodás született arról, hogy a fizetésképtelenség elkerülése érdekében a legnagyobb hitelezők, így a 39 százalékos főrészvényes amerikai Walt Disney Co. szórakoztató- és médiabirodalom, valamint a pénzük után futó bankok hajlandók átalakítani és átütemezni mintegy 2,4 milliárd eurónyi adósságát. Az egyezség értelmében az Euro Disney legnagyobb hitelezői – a Walt Disney, a BNP Paribas, a Credit Agricole, és a Caisse des Depots et Consignations – a hónap végéig türelmi időt adtak és azt követően július 31-ig állapodnak meg az adósságok részvénnyé, illetve kötvénnyé alakításának részleteiről. A megállapodás hírére 6 százalékkal, 37 eurócentre erősödött a részvényárfolyam, amely 1992-ben még 10,25 eurónak megfelelő értéken tetőzött. A Párizs mellett lévő legnagyobb európai szabadidőpark tulajdonosa, valamint a Walt Disney néhány európai stúdiójának üzemeltetője tavaly augusztus óta tárgyalt a bankokkal az adósságok törlesztésének szüneteltetéséről, miután az idegenforgalom visszaesése közepette 2002-ben megnyitott második témaparkja csak növelte a veszteséget. Az Euro Disney két utolsó teljes évét veszteséggel zárta és a szeptemberig tartó folyó pénzügyi év még rosszabbnak ígérkezik, miután az első félévben 108,9 millió euróra nőtt a nettó veszteség az egy évvel korábbi 82,7 millióról. Az Euro Disney nem először került nehéz helyzetbe: a nyitás után remélt látogatói roham elmaradása tartósan veszteséget okozott, ezért 1994-ben át kellett szervezni a céget, amelynek megmentője akkor a 16 százalékos tulajdonrészt vásárló al-Valid bin Talal szaúdi herceg volt.