Nagy kő esett le azon piaci szereplők szívéről, akik attól tartottak, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) e hónap végi ülésén 50 bázisponttal emeli meg a jelenleg negyvenhat éves mélyponton, 1 százalékon lévő irányadó egynapos kamatot, miután tegnap kiderült, hogy az Egyesült Államokban ugyan az áprilisi 2,3-ról májusban 3,1 százalékra ugrott a 12 havi infláció, de a nagy változékonyságú élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció 1,8-ról 1,7 százalékra mérséklődött. A fogyasztói árak emelkedésének havi üteme a rekordszintre emelkedő benzinárak miatt 0,2-ről közel hároméves csúcsra, 0,6 százalékra gyorsult, ugyanakkor a magindex 0,3 után 0,2 százalékra mérséklődött, egybeesve a Wall Street-i konszenzussal. Az energiaárak az áprilisban mért 0,1 százalékot követően májusban 4,6 százalékkal ugrottak meg, a benzin 8,1 százalékos drágulása nyomán. Az élelmiszerekért 0,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint áprilisban – ez 14 éve a legnagyobb növekmény volt.
Azonnali reakcióként az államkötvényhozamok minden lejáratra csökkentek, a New York-i vezető tőzsdeindexek fölfelé nyitottak, mivel a piaci szereplők között erősödött a nézet, hogy az FOMC június 29–30-i ülésén csak 25 bázisponttal szigorít. Alan Greenspan, a Fed elnöke, a kongresszus illetékes bizottsága előtti tegnapi meghallgatásán, amelyre a Bush elnök által kezdeményezett újabb, immár ötödik négyéves elnöki ciklusra való jelölése alkalmából került sor, a várakozásokkal ellentétben nem ismételte meg a múlt héten az agresszív kamatemelés lehetőségét sem kizáró beszédét (NAPI Gazdaság, 2004. június 9., 2. oldal) és hallgatott az infláció alakulásáról, csupán annyit jegyzett meg, hogy az FOMC célja az évek óta legmeggyőzőbb gazdasági teljesítmény fenntartásának biztosítása. Az irányadó kamat határidős jegyzéséből mindenesetre az következett, hogy a piac novemberre 2,25 százalékos kamatra számít.
Bana Péter