A tavalyi utolsó negyedévi 4,7 százalékról az idei első negyedévben éves összevetésben 5,5 százalékra gyorsult a szlovák GDP növekedése, ami hat éve a legnagyobb ütemet jelenti, és csak Lengyelország előzi meg Kelet-Közép-Európában. Az elemzők csak 4,5-4,6 százalékos növekedést vártak Szlovákiában. Az export és a belső fogyasztás egyidejű növekedése jótékonyan hatott – magyarázta a jó bizonyítványt a pozsonyi statisztikai hivatal, amely az egész évre 5,5 százalékos GDP-bővülést jósol. A Slovenská Sporitelna elemzője szerint az adócsökkentés és a reálbérek 2,7 százalékos növekedése meghozta a lakosság tavaly még lanyha költekezési kedvét. Az első negyedévben az áruk iránti külföldi kereslet 15,8 százalékkal ugrott meg, a belső kereslet pedig 2,5 százalékkal növekedett, miután a GDP felét adó magánfogyasztás 3 százalékkal bővült. A gazdaság erős teljesítményével párhuzamosan az áprilisi 8-ról májusban 8,3 százalékra kúszott fel a 12 havi infláció, de az érték megegyezett az elemzők várakozásával.
A beruházásokra és a belső fogyasztásra épülő cseh GDP növekedése a tavalyi utolsó negyedévi 3,3-ről az idei első negyedévben 3,1 százalékra lassult le, ami a négy ország közül a legalacsonyabb ütem. Az elemzői várakozások 2,8–3,3 százalék között szóródtak. A jó hír, hogy már nemcsak a fogyasztás, hanem a beruházások is keresletet generálnak a gazdaságban, a rossz hír, hogy a kínálati oldal nem megfelelően reagál az igényekre, így azokat csak növekvő importtal lehet kielégíteni – mondta a HVB prágai bankjának elemzője. A beruházások – beleértve az építőipart is – 12,7 százalékkal ugrottak meg, miután a vállalatok már előre elkönyveltek számos olyan munkát, amelyek áfája az uniós csatlakozással 5-ről 19 százalékra emelkedett. A lakossági fogyasztás 3,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor a prágai statisztikai hivatal közlése szerint az exportnál nagyobb import negatívan hatott a GDP-re. A statisztikai hivatal a teljes évben 3,2 százalékos GDP-növekedést vár.
Az első negyedévben a négy kelet-közép-európai ország gazdasági növekedése magasan felülmúlta az eurózóna 1,3 százalékos átlagát, hiszen Lengyelországban 6,9, Magyarországon 4,2 százalékkal bővült a bruttó hazai termék. Bár az első negyedévi növekedésben az elemzők szerint szerepet játszott, hogy a lakosság az uniós csatlakozás miatti áremelésektől tartva a szokásosnál többet vásárolt, a növekedés a termelés és az exportkereslet bővülése miatt az év egészében és a későbbiekben is gyorsabb lesz, mint az eurózónában.
Bana Péter