Bakonyi Attila

Érdemes számolni új blokkok felépítésével

A szakértői vélemények szerint a jövő energetikája és a fő stratégiai célok sem az Európai Unióban, sem pedig Magyarországon nem teljesíthetők a nukleáris energia alkalmazása nélkül – derült ki a gazdasági tárca által készíttetett. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006–2030 közötti időszakra című anyagból. Önmagában ugyanis az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások minden eddiginél nagyobb térnyerése sem elegendő a stratégiai célok eléréséhez. Ha ugyanis az előbbi két fejlesztési irányhoz a gazdaságilag megengedhetőnél nagyobb pénzügyi támogatást nyújt a kormányzat, azzal egyrészt rontanák a versenyképességet, másrészt veszélybe kerülhetnek a környezetvédelmi célok is. A szakértők szerint az atomenergiát a villamosenergia-termelés nélkülözhetetlen elemének kell tekinteni nemcsak ma, hanem hosszú távon is, így mindenképpen meg kell hosszabbítani a paksi atomerőmű üzemeltetési engedélyét, mivel az üzemidő-hosszabbításnak nincs reális alternatívája. Emellett a vizsgált időintervallumban, azaz 2030-ig számolni kell új atomerőművi blokkok felépítésével és üzembe állításával. Ma egyébiránt az atomerőmű az ország évi energiaszükségletének mintegy 38 százalékát biztosítja, igen alacsony, kilowattóránként 8,6 forintos áron. Ha ezt a kapacitást megújuló energiaforrásokkal helyettesítenék, akkor az a kötelező átvételi árral számolva – szélerőművek esetében például kilowattóránként 23 forint – 170–200 milliárd forintos többletköltséget okozna a fogyasztóknak. A Paksi Atomerőmű Rt. az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges műszaki intézkedéseket saját erőből képes finanszírozni, így ehhez költségvetési forrásokra nincs szükség. Az üzemidő-hosszabbítás nélkül legalább 25 ezer gigawattórányi importáramra lenne szüksége az országnak.

A világ működő atomreaktorai és a termelés aránya

(darab, 2005.)

Kilencszázmillió feletti MVM-nyereség

Az MVM Zrt. pénteken tartotta a tavalyi üzleti évet lezáró évi rendes közgyűlését, ahol elfogadták az igazgatóság tavalyi beszámolóját és üzleti jelentését, 495,395 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 913 milliós mérleg szerinti nyereséggel. Az MVM-társaságcsoport konszolidált mérlege és eredménykimutatása 597,532 milliárd forintot és 1,31 milliárd forint mérleg szerinti eredményt mutat. A társaság életében az elmúlt év egyik kiemelendő eseménye volt az integrált átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) létrehozása az MVM leányvállalatának, a Mavir Zrt.-nek a bázisán. A következő lépés az MVM közüzemi nagykereskedelmi leányvállalatának megalapítása volt, amire – a TSO létrehozásához hasonlóan – az új európai árampiaci szabályozás, illetve a 2007 közepétől esedékes teljes piacnyitásra történő felkészülés miatt volt szükség.

A Szeviép több mint kétmilliárd forintért építi meg a mohácsi határkikötőt

A szegedi székhelyű Szeviép Szerkezet és Vízépítő Rt. nyerte meg a mohácsi határkikötő létesítményeinek építésére kiírt közbeszerzési pályázatot – tudta meg lapunk. Ez a határőrizeti követelmények teljesítését segítő Schengen Alap legnagyobb beruházása Magyarországon, értékét előzetesen 9,5 millió euróra becsülték, azonban végül a Szeviép 8,6 millió euróért (csaknem 2,3 milliárd forintért) vállalta. A cég feladata a határkikötő szárazföldi és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális létesítmények, valamint a partfalas és úszóműves kikötői létesítményeinek felépítése. A befejezési határidő legkésőbb 2007 vége. A Schengen Alapból 2004 és 2006 között összesen 164 millió euró támogatás érkezik Magyarországra, a három kedvezményezett intézmény a belügyi, a gazdasági tárca és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Magyarországon az ukrán, a román, a szerb és a horvát határon legalább egy tucat átkelőhely kibővítését kell elvégezni, és az átkelőhelyeken külön sávot kell kiépíteni az uniós állampolgároknak. A gazdasági tárcához tartozik a vasúti és vízi határátkelők építése, így a mohácsi fejlesztéshez hasonló feladat lesz az eperjeskei vasúti határátkelő kibővítése is. A pályaudvar rekonstrukciójára a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) szeptemberben ír majd ki közbeszerzési eljárást.

Indul a széndioxid e-kereskedelme

A magyar szén-dioxid-kibocsátási jegyzék elindulásával együtt megindulhat a kvóták kereskedelme az euets.com szén-dioxid-tőzsdén – jelentették tegnap be a Vertis Környezetvédelmi Kft. szakemberei. Az euets.com a Climex tőzsdeszövetség tagja, amelybe a New Values, a Sendeco2, az STX Revices, az APX Power Limited és az APX B.V. tartozik. A magyar kvóták fő felvevőpiaca a prognózisok szerint Németország, Olaszország és a Benelux államok lehet. Magyarország 2005-től 2007-ig, azaz az első kereskedési szezonban évi 30,86 millió tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kvótát oszthat szét a jogszabályokban szereplő, többek között villamosenergia-termelő, acél-, üveg- és téglagyártó társaságok között. Ezenfelül 633 ezer tonna lesz évente az új belépők tartaléka, valamint évi 791 ezer tonnát, azaz a teljes mennyiség 2,5 százalékát térítés ellenében „oszt ki” az állam.

Rejtély a gázolajpiacon

A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők és kutatók sem tudtak pontos választ adni arra a kérdésünkre, hogy vajon mi okozhatta a január–februári, év/év alapon összesen 20,1 százalékos gázolajforgalom-növekedést. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának adatai szerint ugyanis míg 2005 első két hónapjában 157,6 és 167,1 millió liter gázolaj fogyott, addig az idei első két hónapban 195,87, illetve 194,19 millió liter.

Újabb cég keres olajat Magyarországon

Az elmúlt évek eredményes, ám ezzel együtt gazdasági szempontból mégsem túl biztató kőolaj-kutatási eredményei után újabb cég kezdte meg magyarországi kísérleti fúrásait.

Ezúttal a Matra Plc. keres olajat Magyarországon

Az elmúlt évek eredményes, ám ezzel együtt gazdasági szempontból mégsem túl biztató kőolaj-kutatási eredményei után újabb cég kezdte meg magyarországi kísérleti fúrásait.

Az exportot növelné a magyar Wienerberger

Értékesítésének stabilizálódására számít idén a Wienerberger Téglaipari Zrt., a belföldi kereslet visszaesését az export növelésével kívánják ellensúlyozni – áll a társaság közleményében. A Wienerberger nettó árbevétele tavaly egymilliárd forinttal, 23,4 milliárd forintra csökkent, ezen belül az exportot megduplázták, annak értéke elérte a 4,8 milliárd forintot. Ez lényegében kényszerű lépés volt, mivel a belföldi kereslet csökkent. (Tavaly a legyártott termékek mintegy 20 százaléka talált gazdára külföldön, a tervek szerint ez 2006-ban már 28 százalék lehet.) A hazai téglafelhasználás visszaesése egyrészt azért következett be, mert 2004-hez képest kevesebb lakás építését kezdték meg, másrészt pedig ezek alapterülete a korábbiakhoz képest hét százalékkal zsugorodott. Ennek következménye, hogy a vállalatnál a termékfejlesztés és a termékválaszték bővítése mellett döntöttek. A Wienerberger az év elejére bátaszéki téglagyárában egymilliárd forintos beruházással lecserélte az eddigi kamrás téglaszárítót gyorsszárítóra. Európa első ilyen berendezését két éve Kisbéren állították üzembe, s hasonló működik már a konszern egy-egy lengyel, illetve csehországi gyárában, valamint tiszavasvári egységében is. A tervek szerint a közeljövőben startol a normál üzem a társaság zöld mezőn létrehozott téglagyárában, Tiszavasváriban. Ez a beruházás több mint ötmilliárd forintjába került a Wienerbergernek, s elsősorban a kelet- és északkelet-magyarországi piac kiszolgálására települt a Tisza mellé.