A szakértői vélemények szerint a jövő energetikája és a fő stratégiai célok sem az Európai Unióban, sem pedig Magyarországon nem teljesíthetők a nukleáris energia alkalmazása nélkül – derült ki a gazdasági tárca által készíttetett. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006–2030 közötti időszakra című anyagból. Önmagában ugyanis az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások minden eddiginél nagyobb térnyerése sem elegendő a stratégiai célok eléréséhez. Ha ugyanis az előbbi két fejlesztési irányhoz a gazdaságilag megengedhetőnél nagyobb pénzügyi támogatást nyújt a kormányzat, azzal egyrészt rontanák a versenyképességet, másrészt veszélybe kerülhetnek a környezetvédelmi célok is.
A szakértők szerint az atomenergiát a villamosenergia-termelés nélkülözhetetlen elemének kell tekinteni nemcsak ma, hanem hosszú távon is, így mindenképpen meg kell hosszabbítani a paksi atomerőmű üzemeltetési engedélyét, mivel az üzemidő-hosszabbításnak nincs reális alternatívája. Emellett a vizsgált időintervallumban, azaz 2030-ig számolni kell új atomerőművi blokkok felépítésével és üzembe állításával. Ma egyébiránt az atomerőmű az ország évi energiaszükségletének mintegy 38 százalékát biztosítja, igen alacsony, kilowattóránként 8,6 forintos áron. Ha ezt a kapacitást megújuló energiaforrásokkal helyettesítenék, akkor az a kötelező átvételi árral számolva – szélerőművek esetében például kilowattóránként 23 forint – 170–200 milliárd forintos többletköltséget okozna a fogyasztóknak. A Paksi Atomerőmű Rt. az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges műszaki intézkedéseket saját erőből képes finanszírozni, így ehhez költségvetési forrásokra nincs szükség. Az üzemidő-hosszabbítás nélkül legalább 25 ezer gigawattórányi importáramra lenne szüksége az országnak.
Bakonyi Attila