Bakonyi Attila

Másfélszeresére növelte rézexportját Chile

A Chile 2,755 milliárd dollár értékű rezet exportált márciusban, 63 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor – adta hírül az ország központi bankja. A világ legnagyobb rézexportőre az év első három hónapjában 53 százalékkal, 3,968 milliárd dollárról 6,065 milliárd dollárra növelte kivitelét 2005 hasonló időszakához képest. A rézárak az elmúlt napokban új magasságokat értek el, s mivel a kínálat bővülése nem várható, a növekedési tendencia folytatását jósolják az elemzők. Az árnövekedés mögött ugyanakkor főként a befektetési alapok által gerjesztett spekulatív felvásárlások állnak. Valószínűleg a jócskán felpörgő keresletre alapoz viszont Vietnam a közelmúltban átadott első rézérc-előállító beruházásával. Az állami tulajdonban lévő Vietnam National Mineral Co. 81 millió dolláros befektetésből jött létre. Ezen belül a berendezéseket 40,5 millió dollár értékben Kínából szerezték be. Az üzem évi 42 ezer tonna rezet bocsáthat ki – az előzetes becslések szerint azon a területen, amelynek érckincsére támaszkodik, mintegy egymillió tonnányi nyersanyag található. A vállalkozás további 130 ezer tonna vasérc, 40 ezer tonna kénes sav és 340 kilogramm arany kitermelésére, illetve előállítására képes. Elemzők szerint az ország rézszükséglete évi 40 ezer tonna körül alakul, ám amennyiben bővítik a villamosenergia-ellátást az elmaradott mezőgazdasággal foglalkozó vidékeken, úgy a vezetékhálózat kiépítéséből fakadó kereslet évi 10 százalékkal növelheti a szükségleteket.

Bekeményít az Európai Bizottság

Problémák vannak a határkeresztező kapacitásokkal, a piaci átláthatósággal, s emiatt Brüsszel eljárást kezdeményez majdnem minden tagállam ellen.

A felújításokban bíznak az építőanyag-gyártók

A beszerzési árak alakulása két okból is igen fontos: egyrészt jelentősen érinti az ingatlannal foglalkozó cégek gazdálkodását, másrészt meghatározza az új építésű ingatlanok árszintjét. A GKI Gazdaságkutató Rt. által ez év februárban közzétett felmérés szerint tavaly 5,1 százalékkal nőttek a telekárak és a munkaerőköltségek, 5,5 százalékkal az építőanyagárak, ezzel szemben a megkérdezettek erre az évre a telekáraknál 3,5, míg a másik két költségtényezőnél egyaránt 4,8 százalékos árnövekedést prognosztizálnak. A beszerzésiár-várakozások így összességében alacsonyabbak lesznek idén, mint tavaly. A GKI elemzői szerint az infláció csökkenése az ingatlanszektorban is érezteti hatását. A téglaiparban az árvölgyet tavaly érték el a kereskedők, azaz 2004-ben és 2006-ban magasabbak voltak, illetve lesznek az árak, mint 2005-ben. Az emelkedés mértéke 5–9 százalék lehet idén – közölte lapunkkal Bodnár György, a Magyar Téglás Szövetség elnöke. Az első negyedéves forgalomból azonban hosszú távú következtetéseket egyelőre nem lehet levonni, lévén télvíz idején alapvetően lelassulnak az építkezések, ami fokozottan igaz az idei hosszú, kemény télre. Az előzetes becslések szerint azonban annyi biztosnak látszik, hogy a magánerős és a vállalkozói építkezések nagyjából pariban lesznek egymással, míg a felújítások száma – némileg megpörgetve a nyersanyagpiacot – újfent növekedésnek indulhat. Utóbbi azért lehet örvendetes a kereskedőknek, mert a lakásépítések száma a prognózisok szerint 30-35 ezer körül stagnálhat az idén – vélekedett Bodnár. A lakáspiacon kevésbé érdekes, ám a logisztikai és irodapiacon annál fontosabb információ az alumínium jó ideje tartó piaci menetelése. A fejlesztők a jelenlegi piaci körülmények között a költségnövekedést csak korlátozottan tudják áthárítani a végfelhasználókra, akik bérlik vagy megveszik majd az adott ingatlanokat – áll az Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület elemzésében. Vélekedésük szerint a nyersanyag árának emelkedése idén elérheti, egyes forgalmazók szerint meg is haladhatja a 20 százalékot. Egy átlagos függönyfalas technológiával épülő ingatlan esetén a függönyfal ára a projekt építési költségének nagyjából 8-10 százaléka, ebből az aluprofilok 25 százalékot tesznek ki. Az árnövekedés a teljes építési költség 0,5 százalékát érheti el. Az ingatlanfejlesztők legalább 1,5-2 százalékos műszaki árnövekedésre biztosítják projektjeiket, viszont előreláthatóan az ingatlanok bérleti díjában komolyabb változás idén nem várható. Mindez azt jelenti, hogy a nyersanyagárak növekedését a beszállítóknak és az alvállalkozóknak kell lenyelniük. A magyarországi cementfelhasználás immáron második éve alig növekszik, az import tavaly egymillió tonna körül alakult. Míg tavalyelőtt 3,9 millió tonnáról 4 millió tonnára emelkedett a felhasználás, 2005-ben 4,1 millió tonna fogyott az előzetes becslések szerint (NAPI Gazdaság, 2006. január 16., 4. oldal). A felhasználás stagnálása miatt szakértők idén sem várnak érdemi növekedést.

Nőhet a földgáz- és csökkenhet a szénfelhasználás

A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások nemzetközi és magyar helyzetét tárja fel a gazdasági tárca honlapján hozzáférhető. Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006–2030 közötti időszakra című tanulmány. Eszerint Magyarország halmozatlan primerenergia-felhasználása az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag stagnált, és a prognózisok szerint 2020-ban éri el az 1985-ös értéket. A fosszilis energiahordozók részaránya a primer energiamérlegben 2000-ben 82 százalék volt, ami 2030-ra várhatóan 83-84 százalékra emelkedik. A szén részaránya az említett időpontok között 16 százalékról 12-14 százalékra, a folyékony szénhidrogéneké 27 százalékról 21-22 százalékra csökkenhet. A földgáz esetében a 39 százalékos arány 47–50 százalék körülire bővülhet. Az elemzés írói szerint a szénellátáson belül a magyar lignitvagyon hasznosítása piaci alapon biztosítható. A kőszénimport felfutása a diverzifikáció jegyében akkor indulhat meg, ha a vízi szállítást megoldják, ám ahhoz állami és uniós pénzügyi támogatás is szükséges. Emellett a szénhidrogén-ellátás piaci alapon biztosítható a jövőben, ám ehhez szükséges a szállítói és tárolói infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése és az ellátásbiztonság megfelelő szintje. Az elemzés szerint szükséges a nukleáris energia termelésének fenntartása, amit a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításával biztosítani lehet. Az atom mellett a megújuló energiaforrások növekvő szerepével, illetve részarányával is számolnak a szakértők, ám véleményük szerint 2030-ig alapvető változás nem várható e téren. Az előrejelzések szerint az ország energiaigénye 2030-ig 28,5 százalékkal, mintegy 300 petajoule-lal nő, a többlet az elemzők szerint földgázzal fedezhető. A fosszilis energiahordozók importja az évtized elején 66 százalék volt, ez 86 százalékra emelkedhet, míg a folyékony szénhidrogének esetében 76 százalékról 98 százalékra, a földgáz esetében pedig 75 százalékról 96 százalékra nő. Az energiahordozók tekintetében továbbra is Oroszország, illetve a FÁK-országok viszik a prímet, bár a források diverzifikálása például az Adriai-tenger, illetve a nyugati HAG vezeték felé lehetséges. A fejlesztések területén elmondható, hogy az országnak a jövőben mindenképpen kezdeményező szerepet kell vállalnia az európai energetikai hálózatok bővítése és az ellátásbiztonságot célzó javaslatok kidolgozása tekintetében – vélik az elemzők. Ezzel elérhető, hogy több, az Európai Bizottság által elfogadott és támogatott projekt kapcsolódjon a magyar energetikai infrastruktúrához. Mindezzel együtt kiemelt figyelmet kell fordítani az energetikai hatékonyság javítására, ugyanis az egyidejűleg javíthatja a versenyképességet, csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, és pozitív hatással lehet az ellátásbiztonságra is.

Nőtt az energiaipari tranzakciók száma

A kínálat biztosítása érdekében 2030-ig mintegy 13 ezer milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség az áramtermelés és -szállítás, valamint a gázüzletág infrastrukturális fejlesztése területén a világban – derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb tanulmányából. A felmérésben részt vevő 116 cégvezető 80 százaléka szerint a jelenlegi politikai és szabályozási környezet akadályozza meg a kihívásokra való hatékony reagálást. Emellett a válaszadók 42 százaléka úgy érzi, hogy a kormányok és a szabályozás is korlátozó tényező a hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozásában. A vállalati fúziók terén a jövőben kevesebb, de nagyobb méretű regionális energiatermelővel és szolgáltatóval lehet számolni: a tranzakciók összértéke tavaly 123 milliárd dollárról 196 milliárd dollárra emelkedett. (A témában további részletek a mai Mindennapi Energia mellékletben.)

Zöld könyv: történelmi fordulópont vagy jó szándékú ötletelés?

Az év eleji földgáz-„minikrízis” komoly lökést adhatott az Európai Bizottság energetikai zöld könyvéhez, ám a problémák száma – úgy tűnik – végtelen, ráadásul a piac sem annyira egységes, ahogy azt sokan szeretnék.

A gyapotkereskedelem élénkülésére számítanak

A világ gyapotfogyasztása a 2005/2006-os terményévben nyolcmillió bálával (1 bála=219 kilogramm) nőhet, s így meghaladhatja a 117 millió bálát, míg a termelés 7 millió bálával 114 millióra csökkenhet – áll az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legújabb prognózisában. A globális kereskedelem az előrejelzések szerint a fogyasztással hasonló mértékben, 43 millió bálára erősödhet. Mindezek eredőjeként a szakértők a raktárkészletek 1,4 millió bálás csökkenésére számítanak, ami végeredményben 53 millió bálára apadhat. Az elemzők szerint a gyapotexportőr országok kivitele elérheti a teljes fogyasztás 37 százalékát, ami a legmagasabb adat az 1988/89-es terményév óta. Eközben Kína évről évre 12 millió bálával növeli importját, a legnagyobb exportőr pedig, az Egyesült Államok az idei évben 2,6 millió bálával többet hajózna ki a kontinensről. Utóbbi tekintetben új második helyezett születhet, India, amely ma már az USA öt legerősebb versenytársa közé tartozik a nyersgyapot exportpiacán, és a számítások szerint kivitele 1,4 millió bálával emelkedhet. A raktárkészletek csökkenése Ausztráliában és Brazíliában lehet a legszembetűnőbb a 2005/2006-os terményévben, míg az Egyesült Államoké nőhet. Amennyiben a készletek pozitív irányba mozdulnak el, úgy az elemzők szerint csak csekélyebb drágulásra kell számítani a gyapotpiacon.

Tovább tarthat a fémpiaci hegymenet

A Sprott Securities elemzői szerint az év közepével nem érik el a csúcsot a fémpiaci árfolyamok, akár négy-öt éven keresztül tarthat a hegymenet – írta a Reuters. A folyamatot leginkább az erősödő kereslet és az akadozó termelésnövekedés katalizálja. Így nem rendkívüli, hogy az arany jegyzésének további erősödésére számítanak, sőt azt sem tartanák meglepőnek, ha a befektetők dollárjaikat cserélnék le sárga fémre. A Sprott 2006-ra 600 dollárra módosította az arany unciánkénti kurzusára vonatkozó előrejelzését, míg a 2007-es 550 dolláros árat 650-re tolta fel. Hasonlóan vélekednek az elemzők az ezüstről is: erre az évre 10 dolláros, jövőre 12 dolláros célárat állapítottak meg. Utóbbinak nagyjából megfelel, hogy a nemesfém ára a spot piacon hétfőn 23 éves csúcsot ért el unciánkénti 12,5 dolláros árfolyamával, ami a nap végére 12,38/12,41 dollárra gyengült. A nemesfémek mellett a réz – amelynek jegyzése tegnap napközben meghaladta a londoni tőzsdén a 6000 dolláros lélektani határt –, illetve az uránium sem került ki a képből – állítják az elemzők. Utóbbi nyersanyag teljesíthet a legjobban a fémpiacon a közeljövőben, amit alátámaszt az a felívelő görbe is, amely szerint az urán fontonkénti 29,5 dolláros ára 2005 közepéről az elmúlt hétre 40 dollárra erősödött. A Sprott elemzői szerint az alapok e tekintetben igen jól ítélik meg a helyzetet, hiszen egy reaktor építési ideje hosszúra nyúlhat, viszont már most előre jelezhető a következő tíz év kereslete. Így például tudható, hogy 2015-ben mintegy száz új reaktort állítanak rendszerbe. A társaság a következő néhány évre 50–55 dolláros urániumárat valószínűsít, ám figyelmeztetnek: az 1970-es árak mai értéke 80–100 dollár.

Vietnami biodízelrecept

Egy vietnami feltaláló 2004 januárja óta kísérletezik, hogy halolajból biodízelt nyerjen, ennek eredményeként ma már kéttonnányi olajból 1,6 tonnányi bioüzemanyagot képes előállítani. A termelést a Mekong deltájában honos kétfajta harcsára alapozza: az évi 250 ezer tonnányi lehalászott halból mintegy 30 ezer tonna halolaj nyerhető ki. Helyi források szerint a tesztelési időszakban egy téglagyár üzemeltette a biodízellel a gépeit, és minden ezer tégla előállítása 50 ezer dong (mintegy 700 forint) megtakarítást eredményezett.