Évekig is húzódhat egy építkezés megkezdése
A lapunk által megkérdezett ingatlanfejlesztő cégek mindegyike úgy véli, hogy a jelenlegi építési jogszabályok túl bürokratikusak, bonyolultak és semmiképpen nem segítik a fejlesztőket.
Évekig is húzódhat egy építkezés megkezdése
A lapunk által megkérdezett ingatlanfejlesztő cégek mindegyike úgy véli, hogy a jelenlegi építési jogszabályok túl bürokratikusak, bonyolultak és semmiképpen nem segítik a fejlesztőket. Külön probléma, hogy egy-egy ingatlanfejlesztés mellett gyakran telket vesznek erre szakosodott cégek vagy magánszemélyek, majd „jó pénzért” nem gördítenek akadályt a leendő beruházás elé. A nehézségek ugyan leküzdhetőek, ám – ha a bíróságig is eljutnak a felek – több évvel meghosszabbíthatják a fejlesztés idejét. Ez egy ppp konstrukciós fejlesztésnél például komoly kötbérfizetési kötelezettséget vonhat maga után. Az építési engedély megszerzése csupán a kezdet, ugyanis ma már nem csak a szomszéd, de szinte bárki felléphet ügyfélként a beruházás ellen, egyszerűen megfellebbezve azt – mondta lapunknak Pfandler Katalin, az Interestate Rt. elnök-igazgatója. Ha másodfokon sem sikerül megegyezniük a feleknek, jöhet az évekig tartó bírósági procedúra. Kiszolgáltatottak a fejlesztők az Örökségvédelmi Hivatalnak is, mivel az bármikor kiszállhat megvizsgálni egy területet, ráadásul a hivatal egyoldalúan dönt arról, szükség van-e a régészeti feltárásra vagy sem. Ipari, logisztikai beruházások esetében a telek még fontosabb kérdés, hiszen itt jóval nagyobb területre van szükség, mint egy lakóingatlannál, s ez gyakran csak több telek összevásárlásával oldható meg. Ez pedig nagy kihívás, ha a telkek két település határán fekszenek és a rendezési tervek eltérnek egymástól, vagy ha az ingatlan másként fekszik a valóságban, mint a térképen. Ha pedig pontos a tervrajz és a telkek is jól fekszenek, akkor jöhet a környezetvédelmi hatástanulmány, amelynek elkészíttetése szintén súlyos hónapokat vehet igénybe.
Fémpiaci csúcsok
A réz tegnap új csúcsot ért el, mikor napközben átlépte a nyolcezer dolláros árat, választ adva ezzel a hétfőn feltett kérdésre (NAPI Gazdaság, 2006. május 7., 16. oldal). A Londoni Árutőzsdén háromhavi szállításra 159 dollárt emelkedett a sárga fém ára, s elérte a 8010 dollárt tonnánként. Az emelkedés a cinket és a platinát is rekordmagasságba emelte, míg az alumínium 18 éves, az arany pedig, átlépve a 700 dolláros unciánkénti határt, 25 éves csúcsot döntött. Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője szerint a közelmúltban napvilágot látott hírek és folyamatok arra engednek következtetni, hogy az ázsiai állam és az Egyesült Államok között verseny folyik a naturális javak feletti uralomért. Ezt kihasználva pedig az alapok spekulatív befektetései újabb csúcsokba repíthetik az árakat.
Jövőre mérséklődhet Kína acéléhsége
Folyamatosan nő a világ acéléhsége, s ezzel együtt a termelés is. A volument tekintve továbbra is Kína a rekorder, bár a rövid távú előrejelzések szerint csökken a bővülés dinamikája.
Negyedéves acélkibocsátás
(millió tonna)
A világ acélfelhasználása
(millió tonna)
Személycserék a Vértesi Erőmű élén
A Vértesi Erőmű Zrt. közgyűlése pénteken a fő tulajdonosok kezdeményezésére személyi változásokról döntött az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban. Ez év elejétől viszont a társaságnak hosszú távon a szabadpiaci áramkereskedelem feltételei között kell működnie, emiatt egy más szakmai összetételű igazgatóságot választottak: Vas László vezérigazgatót Gálos Tibor – egyelőre megbízott – vezérigazgató váltja, míg az igazgatóság új elnöke Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója lett, a korábbi igazgatósági elnök, Holló Vilmos a felügyelőbizottságban tevékenykedik tovább.
Megtorpanás a rézpiacon
A réz ára hétfőn már harmadik napja esett a Londoni Fémtőzsdén (LME), miután szakértők a raktárkészletek bővüléséről számoltak be – írta a Bloomberg. Ebből arra következtettek a piaci szereplők, hogy a kínálat a termelést gátló olyan tényezők dacára is bővülhet, mint a Grupo Mexico SA La Caridad-i bányáját március 24-e óta megbénító sztrájk. A raktárakból lehívható tételek tegnap 1425 tonnával, 115 675 tonnára emelkedtek, aminek nyomán a három hónapos jegyzés Londonban napközben tonnánként 43 dollárral, 7612 dollárra csúszott vissza. Ugyanakkor több elemző is felhívja a figyelmet arra, hogy a sárga fém 73 százalékkal drágult az idei évben, május 5-én 7800 dollárral új árcsúcsot állítva fel, s a növekedés valószínűleg még nem állt meg. A kérdés inkább az, hogy mikor töri át a jegyzés a tonnánkénti nyolcezer dolláros szintet. Fékezheti az árnövekedést, hogy az elmúlt hetekben több országból is a kitermelés növekedéséről szóló hírek érkeztek. Legutóbb például Lengyelország legnagyobb réztermelője, a KGHM jelentette be, hogy 560 ezer tonna elektrolitikus réz előállításával tavaly megdöntötte éves előállítási rekordját. Chile 2,755 milliárd dollár értékű rezet exportált márciusban, 63 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor – adta hírül az ország központi bankja. A világ legnagyobb rézexportőre az év első három hónapjában 53 százalékkal, 3,968 milliárd dollárról 6,065 milliárd dollárra növelte kivitelének értékét 2005 hasonló időszakához képest.
Csökkent a bérbeadás a fővárosban
A magyar főváros irodapiacát 2005 végéig a kereslet húzóereje formálta, ami az idei év első negyedévére a kínálat húzóerejévé fejlődött – derült ki a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának legújabb jelentéséből. Alapozzák mindezt arra, hogy míg tavaly alig több mint 71 ezer négyzetméter új iroda került a piacra, addig ez év első negyedévében már csaknem 58 ezer négyzetméter ingatlant adtak át. Az új kínálat alapjául szolgáló hat fejlesztés közül kettő Budán épült fel, az IP West első fázisa a XI., míg a Szépvölgyi Irodapark a III. kerületben. Előbbi valamivel több mint 8 ezer négyzetméter, míg utóbbi a Sanoma számára épült 10,4 ezer négyzetméteres ingatlan. A pesti oldali fejlesztések közül a Center Point II., az Optima B és a Material Center a XIII. kerületben, az Éles Sarok Irodaház pedig a X. kerületben kapott helyet. A felsorolt fejlesztésekkel a budapesti bérirodapiac mérete 1,595 millió négyzetméterre nőtt. A bérleti szerződések területén azonban szerényebb teljesítményt produkált a piac: három hónap alatt mintegy 35 ezer négyzetméter iroda kelt el, ez a volumen pedig 37 százalékkal múlja alul a 2005. utolsó negyedévi és 33,9 százalékkal az egy évvel korábbi értéket. Mégis több bérleti szerződés kötetett a vizsgált időszakban, így az átlagos terület 350 négyzetméterre csökkent a tavalyi 640 négyzetméteres átlaghoz képest (igaz, öt esetben ezer négyzetmétert meghaladó bérbeadás történt). A kihasználatlansági mutató így egy negyedév alatt 1,51 százalékkal, 13,18 százalékra növekedett.
Fővárosi irodapiac
(2006. I. negyedév, négyzetméter) Belváros Központi piac Nem központi piac Agglomeráció Összesen Új kínálat 0 0 57 995 0 57 995 Teljes kínálat 198 519 544 871 772 107 80 404 1 595 901 Bérleti tranzakciók 3 765 11 250 20 077 0 35 095 Kihasználatlanság 36 466 56 663 108 625 8 588 210 342 Kihasználatlansági ráta (százalék) 18,40 10,40 14,10 10,70 13,18 Forrás: Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóruma
