A réz tegnap új csúcsot ért el, mikor napközben átlépte a nyolcezer dolláros árat, választ adva ezzel a hétfőn feltett kérdésre (NAPI Gazdaság, 2006. május 7., 16. oldal). A Londoni Árutőzsdén háromhavi szállításra 159 dollárt emelkedett a sárga fém ára, s elérte a 8010 dollárt tonnánként. Az emelkedés a cinket és a platinát is rekordmagasságba emelte, míg az alumínium 18 éves, az arany pedig, átlépve a 700 dolláros unciánkénti határt, 25 éves csúcsot döntött.
Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője szerint a közelmúltban napvilágot látott hírek és folyamatok arra engednek következtetni, hogy az ázsiai állam és az Egyesült Államok között verseny folyik a naturális javak feletti uralomért. Ezt kihasználva pedig az alapok spekulatív befektetései újabb csúcsokba repíthetik az árakat.
Uránium, vas, réz, olaj egy nagyon nagy spájzban
Stratégiai tartalékokat halmoz fel Kína urániumból, vasból, rézből és más fontos fémekből, és felgyorsítja stratégiai olaj-, szén- és gázkészletei kialakítását – írja a Metal Place. A 2006 és 2010 közötti időszakban megvalósítandó tervekről már április végén döntött a kínai kormány, de erről csak az ázsiai országban május 1-jétől 5-éig tartó ünnepek alatt informálták a sajtót. Az elképzelések szerint 4,5–5 milliárd tonna olajat, 2–2,25 ezer milliárd köbméter földgázt, az irracionálisnak tűnő 100 milliárd tonna szenet, 5 milliárd tonna vasat, 20 millió tonna rezet és 200 millió tonna bauxitot halmoznak fel az ötéves időszak végére. A készletezést részben a kormányzat, részben az érintett vállalatok finanszírozzák, a legfőbb cél az, hogy az így képződő tartalékokkal kiegészítsék a piaci kínálatot, segítsenek kiszolgálni a növekvő keresletet – indokolta a kormányzati döntést weboldalán az illetékes kínai minisztérium. A tervek végrehajtása érdekében növelik a kitermelést az országban található uránium- és más érclelőhelyeken, valamint felgyorsítják az olajkitermelést, illetve az olajtároló kapacitások kiépítését.
A jelenleg is túlfűtött nyersanyagpiacon valahogy mindig felbukkan a „Kína-faktor” – reagált a hírre Szűcs Örkény, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője. Ez pedig egybevág a korábbi állításokkal, miszerint az igencsak magas fordulatszámon pörgő kínai gazdaságnak hihetetlen mennyiségű nyersanyagra van szüksége.
