BUX 135935.10 1,76 %
OTP 42570 2,26 %
header

Bakonyi Attila

05.
17.
23:59

Továbbra is az orosz földgázra lehet alapozni

Ma Magyarországon összesen 100 milliárd forint ráfordítással a lakosság esetében 7, az ipar esetében 20 petajoule energiát lehetne megtakarítani, amely éves szinten 0,2-0,6 milliárd köbméter földgázt jelent. Ez pedig a napi fogyasztásban előbbi esetben 3-5 millió, utóbbi esetben pedig legfeljebb hárommillió köbméter földgáz megtakarítását jelentheti – mondta tegnap Molnár László, az Energiaközpont Kht. igazgatója az Industrián. (Magyarország gázfogyasztása éves szinten 14-15 milliárd köbméter, a napi csúcsfogyasztás pedig 89-90 millió köbméter.) Az Európai Unió földgázfüggése a jelenlegi 51,3 százalékról 2030-ra 81,4 százalékra nőhet, a fő beszerzési forrás várhatóan továbbra is Oroszország marad. Molnár szerint a földgázkészlet 100 ezer milliárd köbméter, s ebből jelenleg 50 ezer milliárdot tártak fel. Az unió igénye pedig évente 250 milliárd köbméter, amely 2030-ra 640 milliárd köbméterre nőhet. Problémát jelent azonban, hogy az unión belül nincs közös energiapolitika és sok esetben inkább semleges álláspontot képviselnek a szakemberek.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
16.
23:59

Gázárnövekedés, de mikor?

Változatlan piaci viszonyok feltételezésével a földgáz ára elviekben 15-20 százalékkal nőhet a GKI Energiakutató számításai szerint – közölte az Industria szakkiállításon tegnap Hegedűs Miklós, az intézet vezetője. Emellett véleménye szerint el kellene már felejteni a nem piackonform kompenzációs rendszert és a gázár támogatását. Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára kifejtette: az állam az elmúlt évtizedekben tudatosan tartotta alacsonyan a gáz árát, s emiatt alakult ki a fogyasztókban az, hogy nem lehet problémás az energiafelhasználás.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
16.
23:59

EU-s vizsgálat indult a Mavirnál

Tegnap a brüsszeli bizottság verseny-főigazgatósága vizsgálóbizottságának hét főből álló küldöttsége – amelyet a magyar Gazdasági Versenyhivatalból hárman egészítettek ki – helyszíni vizsgálatot kezdett a Mavir Zrt.-nél – derül ki a társaság közleményéből. A bizottság egy idén május 5-én kelt határozata értelmében rendelte el a vizsgálatot, amelynek célja alapvetően a Magyar Villamos Művek Zrt. esetleges erőfölénnyel való visszaélésének felderítése. A vizsgálat jogszerűségének, mélységének, valamint a villamosenergia-iparágban szokatlan módjának tisztázásakor a Mavir Zrt. a Nemzetbiztonsági Hivatal szakértőinek a véleményét is kikérte. A határozat szerint az MVM vélhetően korlátozta a versenytársak hozzáférését az alternatív elektromos energiaforrásokhoz, illetve a hosszú távú szerződések alkalmazásával kiszorította konkurenseit a piacról. Emellett a versenytársak költségei az átviteli rendszer használatának vonatkozásában is növekedtek, ugyanis a Mavir számára drágán adta el az MVM a kiegyenlítő energiát, ami egyben magasabb hálózathasználati költségekhez vezethet. Megkeresésünkre Tombor Antal, a Mavir elnök-vezérigazgatója cáfolta a határozatban leírtakat, s hozzátette, nem lehet tudni, hogy meddig tart az uniós vizsgálat. Ezzel kapcsolatban az MVM Zrt. jelezte, hogy az ellenőrzés után alakítják ki álláspontjukat, ám a Mavirhoz hasonlóan együttműködnek a vizsgálatot végző csoporttal.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
14.
23:59

Negyedével több brazil kávé várható idén

A világ meghatározó kávépiacán, Brazíliában a 2006–2007-es idényben az előzetes számítások szerint 40,62 millió zsákos termés várható, ez 23,3 százalékos növekedés az előző terményév 32,94 millió zsákos adatával – adta közzé a brazil mezőgazdasági tárca. (A terményév a brazil kávé esetében április–március közötti, a zsák pedig 60 kilogrammos kiszerelést jelent.) A világ kávétermelése tavaly 108,39 millió zsákot tett ki, míg 2004–2005-ben 114 millió zsákot. Brazília mellett a két másik nagy termelő ország Vietnam és Kolumbia 11, illetve 11,5 millió zsákos termeléssel. A kávéexport márciusban 7,99 millió zsák volt, ami 7,67 százalékos visszaesés év/év alapon, igaz, tavaly márciusban 8,66 millió zsákkal rekordnagyságú kivitelt értek el az exportőr országok. A terményév első hat hónapjában, azaz október és március között 10,66 százalékkal, 45,32 millióról 40,49 millió zsákra, míg egy év alatt 91,61 millióról 84,04 millió zsákra mérséklődött a kivitel volumene a tavalyelőtti évhez képest. Az arabika és robuszta kávék esetében az elmúlt 12 hónapban az export 54,91 és 29,18 millió zsákra csökkent a korábbi 60,74 millió és 30,87 millió zsákos adattal szemben. A termény ára az év eleje óta csökkenő tendenciát mutat, a havi átlagár márciusban 92,76 cent volt fontonként, szemben a februári 97,39 centes és a januári 101,2 centes árral. A termény ára májusi lejáratra pénteken 101,8, júliusira pedig 103,6 cent volt.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
14.
23:59

Ötmilliárdos forgalom a DeTeImmobiliennél

Magyarország legnagyobb létesítménygazdálkodási cége, a DeTeImmobilien-Hungary Zrt. megalakulásának első évében nettó 5,2 milliárd forintot meghaladó árbevételt könyvelhetett el – hangzott el a társaság napokban tartott sajtótájékoztatóján. A DeTeImmobilien-Hungary által nyújtott ingatlanszolgáltatások többek között a facility management teljes körét, az ingatlanmenedzsmentet, a műszaki létesítménymenedzsmentet és az infrastrukturális létesítménymenedzsmentet tartalmazzák. Ma már a vállalat majd három és fél ezer épületben, összesen 1,6 millió négyzetméteren lát el üzemeltetési szolgáltatásokat, többek között olyan cégek számára, mint a Magyar Telekom-csoport, a Mol, a TVK, újabban pedig egy tender megnyerése eredményeként az Orco Property Group. Utóbbi esetében az együttműködés az Orco hét budapesti és budaörsi ingatlanjának (irodaház, szálloda, parkolóház) csaknem 100 ezer négyzetméternyi területét érinti. Emellett a társaság ügyfelei között tudhatja a Wallis Ingatlan Rt.-t, az Akron Groupot, a Deutsche Bankot és az Inter-Európa Bankot is. A DeTeImmobilien egyik legfőbb előnye az egész Magyarország területén szolgálatot ellátó, öt régióba rendezett 23 mobil csoport nonstop elérhetősége, valamint a folyamatosan működő call center, mindez garantálja a rendkívüli események azonnali megoldását és az előre tervezett, a nyilvántartásban szereplő karbantartások ütemezés szerinti elvégzését.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
14.
23:59

Az új finanszírozási lehetőségek jót tesznek a lakásszektornak

A tavalyi volt az első év, amikor az új, többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint az új családi házakban – mondta sajtótájékoztatóján Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum (OC) Rt. vezetője. A vállalkozói lakásépítés részesedése Budapesten 84, a megyei jogú, valamint kisebb városokban 50, illetve 28 százalékra bővült. Tovább zsugorodott viszont az új építésű lakások átlagos alapterülete, míg az építési kedv elsősorban a megyei jogú városokban esett vissza, ahol 31 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2004-ben. Az OC adatbázisa szerint 2006-ban a fővárosban újabb rekord dőlhet meg, ugyanis az elemzők várakozásai szerint 13 ezer társasházi lakás átadása várható. A hitelintézetek mind a finanszírozási arányt, mind a kamatokat tekintve egyre kedvezőbb feltételeket nyújtanak, illetve a hitelbírálati idő is csökken. A mára már többszereplős és egyre bővülő, erre az évre 30 milliárd forintosra becsült lízingpiac termékeivel új csoportok kerülhetnek be a kedvező finanszírozásúak körébe. A devizaalapú lakáshitel versenyelőnye a márciusi erőteljesebb forintgyengülés után is tartja magát, a hitelek mintegy 80 százaléka svájcifrank-alapú piaci hitel. A maradék 20 százalékot nagyrészt az új építésű lakásoknál a támogatott hitelrész miatt kedvező állami kamattámogatásos hitel adja. A folyósított hitelek átlagos mértéke használt lakásoknál 8 millió forint fölé, új építésűek esetében 9 millió forint fölé emelkedett, a preferált futamidő továbbra is húsz év. Az áfacsökkentés nem hozott általános ármérséklődést az új építésű lakások piacán, az év első három hónapjában tapasztalt szokatlanul élénk forgalom ugyanakkor azt mutatja, hogy sokan halasztották részben emiatt erre az évre a vásárlást. A folyamatosan nagy kínálat, valamint a minden szegmensre kiterjedő akciók és kedvezmények nagyjából stagnáló szinten tartják a keresletet. A több mint 500 budapesti beruházást tartalmazó, a teljes kínálatot lefedő OC-adatok szerint március végén mindössze 1600 beköltözhető, tehát már átadott lakás állt üresen a fővárosban. Az értékesítési ütem változása mellett megfigyelhető a tömegpiac és a prémium kategória egyre látványosabb szétválása. A fővárosi projektek több mint fele maximum 30 lakásos, ugyanakkor míg 2005-ben 22 százlakásosnál nagyobb projektet adtak át Budapesten, addig ez évre már 36 várható. A már említett jelentős kínálat és a nem versenyképes árak miatt a használt lakások értékesítési ideje egyre hosszabbra nyúlik. Az OC egy 2006 eleji felmérése szerint az eladók 56 százaléka tudja csak egy éven belül értékesíteni lakóingatlanát, s ez egyre nagyobb arányban csak ingatlancégek bevonásával megy. Budapest és a vidéki városok viszonylatában látványos különbségek mutatkoznak a lakásigényekben és -lehetőségekben: vidéken a vevők fele keres használt lakást 10 millió forint alatt, a fővárosban ez az arány 30 százalék. Jelentősek az eltérések más preferenciákban is: míg Budapesten az ár, a szobaszám és a jó környék után a közlekedés a negyedik legfőbb választási szempont, vidéken ezt még az emelet és a lakás állapota is megelőzi fontosságban. Az ingatlanpiac legmegbízhatóbban teljesítő szegmensét továbbra is a társasházi építésre alkalmas telkek jelentik. Itt tavaly is teljesült a lakáspiac egészét jellemzőnél magasabb, mintegy 10 százalékos áremelkedés. Igaz ez annak ellenére, hogy a teljes befektetett tőkére vetített 25 százalékos hozamelvárás mára 20 százalékra esett, közelítve a nyugat-európai szinthez. Áremelkedés helyett fokozatos csökkenés figyelhető meg ugyanakkor a nagyobb értékű családi házas telkek piacán.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
05.
14.
23:59

Decemberre már 740 dolláron az arany

Az elmúlt egy-két hónaphoz viszonyítva viszonylag mozgalmas hetet tudhat maga mögött a Budapesti Értéktőzsde áruszekciója: 147 kontraktus cserélt gazdát a parketten, s ebből „csak” 14 kötést tett ki az arany. A szekció forgalma a volumennel együtt emelkedett, s végül elérte a 325 millió forintot, amely komoly elmozdulásnak tűnik a korábbi hetek 150–250 millió forint közötti forgalmához. A gabonaszekció mellett az arany is jól teljesített, igaz, a kontraktusok száma csupán eggyel haladta meg a két héttel ezelőtti adatot, ám a 277 ezer dolláros forgalom már 316 ezer dollárra bővült. Maradva a nemesfémnél, ha részleteiben nézzük a hetet, hamar kiderül, a forgalom növekedése az igen komoly elszámolóár-növekedésnek tudható be. Júniusra például a nyersanyag ára unciánként 669 dollárról 718 dollárra erősödött, az igazi hegymenetet azonban a decemberi határidő produkálta: szerdán és pénteken 40-40 dollárt erősödött az ár, s végül 740 dolláron landolt. Innen pedig már nem is tűnik olyan messzinek a 800 dolláros határ. A gabonaszekcióban volumenhordozónak tekintett takarmánykukorica ára minden lejáratra stagnált vagy esett, s komolyabb kereskedés végül csak két napon történt, hétfőn, illetve szerdán. Ekkor 18, illetve 17 kontraktus cserélt gazdát 45 millió forint körüli értékben. A búza esetében szerdán és csütörtökön volt nagyobb, 43,3 és 52 millió forintos forgalom. A termény ára augusztusi lejáratra 24 400 forintról 24 ezerre, míg szeptemberre 24 500 forintról szintén 24 ezerre esett vissza. Kisebb árkorrekción esett át a takarmánybúza augusztusi lejáratra, ám emellett az árpa, az olajnapraforgó, a repce és a szójapellet ára nem változott.

Szerző(k):
Bakonyi Attila