Bakonyi Attila

Két helyet javított a budapesti irodapiac

Budapest legnívósabb irodaházainak bérleti díja a világ legdrágább irodapiacának számító londoni West End Mayfair körzet bérleti díjainak csupán 18 százalékát éri el – derül ki a Business Space Across the World ez évi első számából, amelyet a Cushman & Wakefield Healey & Baker nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég európai divíziója állított össze. Mindezzel együtt azonban elmondható, hogy a legdrágább ingatlanokhoz képest a magyar fővárosban igen jó ár/érték arányú irodákat találhatnak a leendő bérlők. A bérleti díjjal, az ingatlan után fizetendő adóval, valamint a közös költséggel együtt egy budapesti iroda éves díja 287 euró négyzetméterenként, ami ugyan olcsóbb, mint Bécs a maga 336 eurós árával vagy Varsó a 325 euróval, ám drágább, mint regionális vetélytársa, Prága irodapiaca, ahol tavaly átlagosan 270 eurót kellett fizetnie a bérlőknek négyzetméterenként. A nemzetközi ingatlanügynökség szerint mindez azt jelenti, hogy a régió legmagasabb színvonalú irodáinak nagy része Budapesten található, miközben a bérleti költségek is kedvezőek. Ugyanezt támasztja alá az is, hogy a 2004-es év vége felé a sokáig magas kiadatlansági ráta a kereslet élénkülésének következtében csökkenni kezdett, a piaci pezsgést egyrészt a Magyarországon belül terjeszkedő bérlők, másrészt a régióban letelepülni szándékozó cégek generálják. Mindezzel együtt az A kategóriás irodahelyiségek kínálata is tovább bővült, s várhatóan ez a tendencia idén is megmarad, ebből következően a fővárosban a bérleti díjak stabilitására lehet majd számítani. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet az elemzés – a belváros és a nem központi területek bérleti díjai között markánsabb eltérés várható. A magyar főváros egy év alatt a 27. helyről a 25.-re lépett elő, míg Prága a 2004-es 32. helyéről a 29.-re került. A világ 47 országának irodapiacát összefoglaló elemzés szerint az első négy helyen nem történt változás a 2004-es listához képest, így még mindig London vezet évi 1571 eurós bérleti díjjal négyzetméterenként, míg az ezüstérmes helyen a párizsi központi üzleti negyed található – jócskán lemaradva – 945 eurós díjjal. A dobogó harmadik fokán Tokió központja áll 763 eurós bérleti díjjal, míg a negyedik New York Manhattan Midtown negyede 680 euróval. Az év meglepetése mindenképpen Hongkong központjának előretörése, 12 helyet javítva, a lista ötödik helyéig menetelt 637 euróval, ez 109 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az ingatlan-tanácsadó cég ázsiai régiójának szakértői szerint főként a bankok és egyéb pénzügyi intézetek aktívak a hongkongi piacon, kihasználva a régóta alacsony bérleti díjak adta lehetőséget, jobb minőségű irodahelyiségekbe költöznek át. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a hongkongi piac mennyire ingadozó, az árak pedig még mindig 42 százalékkal az 1997-es csúcs alatt vannak. Mindezeken túl érdekes még, hogy a tavalyi kilencedik helyezett athéni Syntagma Square 430 eurós bérleti díjjal idén csupán a 14. helyre volt jó, valamint felkerült a listára Kuvait város központi üzleti negyede is négyzetméterenkénti 357 eurós, Zágráb 246 eurós és Pozsony 199 eurós bérleti díjjal. Előbbi a 20., utóbbi kettő pedig a 36., illetve a 40. helyet szerezte meg az elemzés szerint.

Növeli részesedését idén a Paksi Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű Rt. tavaly a hazai villamos energiatermelés 35 százalékát adta, idén pedig a tervek szerint 38 százalékot teljesíthet.

Rekordforgalom a Vatera online aukciós háznál

A tavalyi év végéig a tervezettet meghaladó, 1,2 milliárd forint átmenő forgalmat regisztráltak a vatera.hu-n, Magyarország legnagyobb online aukciós oldalán – áll a társaság közleményében. Ezzel együtt az oldalon elhelyezett és értékesített termékek száma 2004-ben meghaladta 940 ezret. A Vatera piacterén a regisztrált felhasználók száma átlépte az 57 ezret, s az év utolsó hónapjában a felhasználók 137 ezer terméket töltöttek fel eladásra, amelyekre csaknem 50 ezer licit érkezett. A 2000 év végén magyar magánszemélyek által alapított társaság jelenleg pénzügyi befektetők és a helyi menedzsment tulajdonában van. A cég átmenő forgalma 2002-ben 93 millió, 2003-ban 317 millió forint volt. A weboldalon a hagyományos termékek, régiségek, műszaki cikkek, játékok mellett autók, ingatlanok, sőt különlegességek is találhatók. Előfordult már a kínálatban többek közt kora jégkorszaki iszaptóba fulladt barlangi medve koponyája; sétapálca kézzel faragott fa sasfejjel s kihúzható tőrrel, valamint rendőrségi körözés 1850-ből.

Sok az engedély, mégis kevés a szélerőmű

A tavaly december végi adatok szerint mintegy 600 szélerőmű felépítésére adott ki környezetvédelmi hozzájárulást a természetvédelmi szakhatóság, s ebből 500 esetben az építési engedélyt is megkapták a beruházók. Jelen pillanatban azonban Magyarországon csupán hat szélerőmű áll. Hogy mi a nagy különbségnek az oka, azt a szakértők is csak találgatják. Szerdahelyi György, a gazdasági tárca energetikai osztályának vezetőhelyettese szerint egyrészt az ország széltérképe csak az év közepére készül el, másrészt viszonylag szűk a beruházási támogatások kerete. Pályázni ugyanis most csak a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Programban lehet néhány tízmillió forint erejéig, ez az összeg pedig kevés egy-egy beruházáshoz. Ezzel együtt mégis érdemes az ilyen típusú megújuló energiaforrásokba fektetni: egy szélerőmű megtérülési ideje ugyanis 8-9 év lehet, míg gazdaságos működtetése akár a negyed századot is elérheti. Nem beszélve arról, hogy mint megújuló energia a kötelező átvétel alá esik, amely azt jelenti, hogy például a szélből termelt áramot a helyi szolgáltatónak az átlagárnál magasabb, szabott áron át kell vennie. Csakhogy a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. egy korábbi elemzése szerint a magyar villamosenergia-rendszer legfeljebb 100 megawattnyi szélerőművet bírna el. A mintegy 600 darab viszont legalább 700-800 megawattot jelent. Mindezek után már csak „hab a tortán”, hogy a szél nehezen előre jelezhető. A felmérések szerint egy ilyen erőmű legfeljebb az év 25 százalékában működik teljes kapacitással, csak nem tudni mikor, így a rendszer szempontjából igen kényes jószág – mondta lapunknak Kapás Mihály, a Mavir országos diszpécserszolgálatának vezetője. Ugyanis ha nem fúj a szél vagy akkor fúj, amikor nem lenne rá szükség – például éjszaka –, gondban lehet a rendszerirányító. A szélerőműveket nem lehet lekapcsolni. Pontosabban le lehetne kapcsolni, ám a szolgáltató köteles átvenni az áramot és helyettük más erőműveket visszaterhelni. Csakhogy több esetben – például a paksi atomerőműnél – a visszaterhelés nemcsak nem gazdaságos, hanem szigorú műszaki előírások is korlátozzák. Így összességében a szélerőművek „mögé” teljesítményük legalább 80 százalékának megfelelő tartalék energiaforrásra van szükség – mondta Kapás. Probléma azonban, hogy megfelelően szabályozható háttérről a jogszabályok nem rendelkeznek, azaz nem „tiszta”, hogy kinek is kellene megépítenie ezeket az erőműveket.

Bérelhető a Vasas kézilabdacsarnoka

A Vasas Sport Club (VSC) nyilvános pályázatot hirdetett a vagyonkezelésében lévő kézilabdacsarnok bérbeadására. A VSC 2008. június végéig adná bérbe a valamivel több mint háromezer négyzetméter területű ingatlanegyüttest úgy, hogy a helyi női felnőtt és utánpótlás csapat ingyenesen használhatná ezen időtartam alatt a csarnokot. Lehoczky Dániel, a VSC gazdasági igazgatója tájékoztatása szerint minderre azért van lehetősége a klubnak, mert még tavaly decemberben sikerült megszereznie az ingatlan vagyonkezelői jogát a Spórtfóliótól a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) beleegyezésével. A mostani bérbeadáshoz is a KVI beleegyezése szükséges. Sikeres pályázat esetén a bérleti szerződéssel pluszpénzhez is juthat az egyesület. A Vasas évi mintegy 800 millió forintból gazdálkodik, amelynek nagy részét a létesítmények fenntartása viszi el. A pályázat beadási határideje február 26., s a pályázónak legalább háromhavi kauciót kell letennie, valamint a bérleti díjon kívül hároméves időtartamra szponzori szerződést is vállalnia kell a VSC kézilabdacsapatainak támogatására.

Szabad árampiacon a MÁV

A MÁV Rt. a közelmúltban 13 nagyfeszültségű vontatási állomásának áramellátására kötött 5 milliárd forint összegű szerződést az E.On Energiakereskedő Kft.-vel, így a társaság is élt a szabadpiac lehetőségével – áll a MÁV közleményében. A cég energiaköltségének éves szinten mintegy felét teszi ki a vontatási célú energiaköltség, így a szabadpiacról történő vásárlással évente 800 millió forintot takaríthat meg a vasúttársaság. Sőt terveik szerint az év első felében hasonló mennyiségű, eddig közüzemről vásárolt energiát is a szabadpiacról szerezné be a cég. A MÁV még 2004 júliusában írta ki a nyílt közbeszerzési eljárást az ügyben. A megjelent ajánlati felhívás dokumentációját öt pályázó vásárolta meg, közülük négyen nyújtottak be anyagot. Végül három pályaművet tartottak értékelhetőnek: az EFT Budapest Rt.-ét, az Entrade Hungary Kereskedelmi Kft.-ét, végül a későbbi nyertes E.On Energiakereskedőét.

Nem lehet minden képernyő mellé tisztiorvost állítani

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal szerint a munkáltatók törődnek az alkalmazottak egészségével. Az eddig megvizsgált számítógépes munkahelyeknél nem találtak kirívó problémát.

Atom-tengeralattjárós kiképzőbázis helyén épül a szélerőmű

A Szovjetunió egy volt nyugati határfigyelő posztjára telepítenének szélerőműveket Észtországban – írta az eubusiness.com. Az erőműveket a Balti-tengertől 60 kilométerre található helyszínre tervezték, ahol a közelben lévő Paldiski városkában egykor orosz atom-tengeralattjárós tengerészeket kiképző bázis működött. Az első három szélkerék a közeljövőben áll „hadrendbe”, ezeket további öt követi a hónap végéig. A beruházás többek között azért is fontos, mert egyrészt mintegy tízezer háztartást láthatnak el árammal, másrészt pedig nőhet az uniós „zöldáram”-termelés, egyetértésben a kiotói protokollal. Emellett, az uniós direktíváknak megfelelően, az ország szén-dioxid-kibocsátása is csökkenhet. Az összességében 24 millió eurós beruházás tulajdonosa a norvég Vardar energetikai csoport. A szélerőműpark éves kapacitása az előzetes tervek szerint 56 gigawattórára tehető, ami Észtország villamosenergia-fogyasztásának mintegy egy százalékát teszi ki. Emellett az ország komoly lépést tesz az uniós követelményeknek való megfelelés irányába is: 2010-re ugyanis a megújuló energiaforrásoknak az áramtermelésben el kell érnie az 5,1 százalékot. A beruházók szerint a korábbi szovjet katonai bázisok igen jó alapot adnak a további szélerőműparkok telepítésére.

Europolisos ingatlanokat vásárolt a DIFA

A Deutsche Immobilien Fonds AG (DIFA) a közelmúltban több magyar és cseh ingatlant vásárolt meg a bécsi Investkredit-csoport ingatlanbefektetési vállalatától, az Europolistól. Utóbbi társaság közleménye szerint a DIFA megszerezte az Investkredit Bank AG és az EBRD által kezelt hét ingatlan 49 százalékát és egy másik ingatlancég, a Hadovka 100 százalékát, ezzel mintegy 180 millió euróra növelve összbefektetései értékét Csehországban és Magyarországon. A teljes befektetési csomag magában foglal négy irodaházat Prágában és Budapesten, két bevásárlóközpontot Teplicén és Mladá Boleslavban és két logisztikai parkot Budapest külterületén. (Utóbbi befektetés a DIFA nemzetközi megjelenését jelenti a logisztikai szegmensben.) A prágai portfólió magában foglalja a több díjat is elnyert Danube House-t, a Hadovka irodaházat, valamint a Technoparkot, melyet 2003-ban fejeztek be. A budapesti portfólió az Infopark Kutatási Központból és az Airport Business Park logisztikai központból, valamint az M1 Business Parkból áll. Az Europolis Real Estate Asset Management GmbH továbbra is folytatja a nyolc ingatlan kezelését, hiszen egy ingatlan kivételével az épületek 51 százaléka a tulajdonában maradt. A hamburgi székhelyű DIFA tagja az Union Investment-csoportnak és a FinanzVerbund der Volksbanken Raiffeisenbanken szövetségnek, s jelenleg öt nyílt végű ingatlanalapot kezel. A kereskedelmi ingatlanpiacon a német cég befektetőként, projekt- és ingatlanfejlesztőként, szolgáltatóként, tulajdonosként és ingatlaneladóként is tevékenykedik. A DIFA nyílt végű ingatlanalapjainak portfóliói majd 210 ingatlant és projektet foglalnak magukban Németországban, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Magyarországon, Belgiumban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. Az Europolis menedzseli az Investkredit ingatlanbefektetéseit, valamint vállalat- és önkormányzat-finanszírozással is foglalkozik. Az Europolis által kezelt ingatlanportfólió jelenleg 21 épületből áll, melyek Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában találhatók. Tavaly év végén az Europolis által kezelt portfólió teljes értéke 900 millió euró volt, a társaság tervei szerint pedig ez 2009-re eléri az egymilliárd eurót.