Bakonyi Attila

Megemelték a mikrohitelplafont

A szaktárca háromról ötmillió forintra emelte a mikrohitel plafonját, valamint növelték a forgóeszköz-finanszírozás arányát is.

Több hitelt vehetnek fel a mikrovállalkozások

A gazdasági tárca módosította a mikrohitelprogram feltételeit, így a jövőben az eddigi 3 helyett 5 millió forintos kölcsönt igényelhetnek majd a vállalakozások. A 3-5 millió forint közötti hitel esetén a futamidő maximum 5 év, 3 millió forintos kölcsön esetén pedig legfeljebb 3 év. Az igénylők a kölcsön 50 százalékát fordíthatják forgóeszközök beszerzésére, ami szintén változás a korábbiakhoz képest, akkor ugyanis 20 százalék volt ez az arány.

Újabb bérlakásokat épít a XIII. kerület

A XIII. kerületi Szabolcs utcai megújítási program keretében a Bulcsú utcában újabb 66 lakásos bérház épül. A rehabilitációs program keretében épülő 109 lakásos bérházzal együtt így már 175 bérlakást kívánnak átadni a kerületben ez év nyarán. A 66 lakás 60 százaléka egy-, másfél, illetve kétszobás lesz, míg a fennmaradók ennél nagyobbak, a pinceszinten pedig 48 férőhelyes teremgarázst alakítanak ki. A meghirdetett lakásokat költségalapú bérlakásként pályáztatják meg, mivel a beruházáshoz az önkormányzat vissza nem térítendő állami támogatásban részesült. Az önkormányzat képviselő-testülete a beruházáshoz mintegy 1 milliárd forintot biztosít, amihez a Belügyminisztériumtól 295,5 millió forint támogatást nyertek el. Ugyancsak pályázat keretében a fővárosi önkormányzat stratégiai alapja terhére 195,9 millió forint támogatással egészült ki a projekt forrásoldala. Az önkormányzat 2001 júniusában döntött a XIII. kerület Bulcsú utca, Lehel utca, Dózsa György út és a vasút által határolt terület rehabilitációs programjának beindításáról. A mostani, Bulcsú utcai beruházáshoz az engedélyezési és kiviteli terveket a Nieder Építész Kft. készítette, míg a kivitelezés jogát a Hérosz Építőipari Rt. nyerte el.

Sikeres hajrá az irodapiacon

A tavalyi utolsó negyedév újabb rekordokat hozott a fővárosi ingatlanpiacon. A harmadik negyedévben bérbe adott 44 ezer négyzetméterhez képest ugyanis október és december között 89 ezer négyzetmétert adtak ki – áll a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fórumának (BIEF) jelentésében. Mindez pedig azt jelenti, hogy a bérleti tranzakciók mértéke három éve volt utoljára ekkora. Az ingatlanok átadása terén azonban nem sikerült megismételni a 2004 harmadik negyedévében tapasztalt 42,5 ezer négyzetméteres bővülést, az utolsó negyedévben ugyanis csupán 15,3 ezer négyzetmétert adtak át. Ennek is köszönhetően azonban a kihasználatlansági ráta tovább csökkent: 18,9 százalékról a negyedik negyedév végére 15,18 százalékra, s december végén a modern irodák kínálata Budapesten 1,471 millió négyzetméter volt. A jelentősebb bérbeadások között említhetjük a Vodafone 11,9 ezer négyzetméteres előbérleti szerződését a Millennium City Centerben, valamint az Exxon Mobile 6 ezer négyzetméterről szóló előszerződését a Center Point most épülő második ütemében, valamint a Sanoma majd’ kilencezer négyzetméteres bérleményét a Szépvölgyi Irodaparkban. Ezek mellett több szerződést kötöttek a Bartók Házban, a Pala Házban, a Dorottya Udvarban, valamint a Bank Centerben is. A tavalyi jelentősebb bérbeadások között számos olyan volt, ahol a bérlők a már meglévő bérleti szerződésüket újították meg vagy meglévő területüket növelték, ezek közül a legjelentősebb az Országos Egészségügyi Pénztár bérlése a Globe 13-ban. A 2004-es év trendjéhez igazodva az év utolsó negyedében is a nem központi elhelyezkedésű területek bizonyultak a legnépszerűbbnek Budapesten, ahol a bérleti tranzakciók 56 százaléka köttetett. Az új átadások között érdemes megemlíteni a Canada Square 5,312 ezer négyzetméteres, a Graphisoft Park D 4,5 ezer négyzetméteres és a Szépvölgyi Irodapark új fázisának 5,495 négyzetméteres területét. A belvárosi és az agglomerációs területeken ebben a negyedévben új irodák átadására nem került sor.

FŐVÁROSI IRODAPIAC

(2004. IV. negyedév, négyzetméter) Belváros Központi piac Nem központi piac Agglomeráció Összesen Piacra került a negyedévben 0 5 312 9 995 0 15 307 Irodaállomány 211 529 522 098 657 834 80 404 1 471 865 Üres területek 59 448 74 338 82 537 7 200 223 523 Kihasználatlanság (százalék) 28,1 14,23 12,54 8,95 15,18 Bérbeadások 4 355 34 186 50 613 502 89 656 Forrás: BIEF

Tovább csökkent a Kunrehab vagyonának irányára

Újabb pályázatot írt ki a felszámoló a Kunrehab Kft. vagyonelemeire, mivel az előző évben csupán néhány kisebb vagyontárgyat sikerült értékesíteni – mondta lapunknak Barát Józsefné, a Dr. Felső Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. felszámolóbiztosa. A tavaly nyár végén lezárult nyilvános pályázaton már 100 millió forinttal olcsóbban, 225 millió forintért hirdették meg a vagyonelemeket. Ezek ára mostanra mintegy 170 millió forintra csökkent. A legdrágább egy kenderesi ingatlan, amelyet százmillióért kínál a felszámoló. A pályázatok beadási határideje február 25., az eredményhirdetés március 3-án lesz. A Kunrehab 2002 nyara óta áll felszámolás alatt, a hitelezők követeléseinek értéke egymilliárd forintot tesz ki. A társaság országszerte több száz megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatott csomagolási és összeszerelési munkákra, akik után – a vonatkozó jogszabályok értelmében – normatív támogatást igényelt. A cég 2001 novembere óta csupán hellyel-közzel fizette a munkavállalók bérét és egyéb tartozásai is voltak, ami végül a felszámoláshoz vezetett. A társaságnak 850 munkavállalóval szemben van tartozása. A dolgozók követeléseik érvényesítésére peres eljárásokat kezdeményeztek, ennek eredményeként a munkaügyi bíróságok kötelezték a céget a tartozások megfizetésére (NAPI Gazdaság, 2004 április 1., 9. oldal).

A Kunrehab Kft. vagyonelmei

(2005, millió forint) Nettó irányár Ingatlan, Karcag 25 Ingatlan, Miskolc 40 Ingatlan, Kenderes 100 Ingatlan, Kenderes 0,6 Gépjármű 1,6 Összesen 167,5 Forrás: Cégközlöny

Szélerőműparkot épít az EETEK

Mintegy 13 milliárd forintból 45 megawatt teljesítményű szélparkot építene az EETEK Hungary Kft. Hárskúton – áll a társaság közleményben. A tervezett szélerőműpark 30, egyenként 1,5 megawatt teljesítményű szélturbinája mintegy 60 ezer háztartás ellátására elegendő energiát képes termelni, s emellett 10-12 embernek biztosíthat munkát. A berendezések 25 éves élettartama alatt a park 75 ezer tonnával csökkentheti Magyarország széndioxid-kibocsátását. Az EETEK az elmúlt három évben mintegy 10 milliárd forint értékben valósított meg energiahatékonyságot növelő, korszerű energiatermelési beruházásokat a közép-kelet-európai régióban. A szélenergia felhasználása Európában egyre jelentősebb szerepet játszik az energiatermelésben. Magyarországon az utóbbi években folytatott vizsgálatokat követően bebizonyosodott, hogy számos terület alkalmas a szélerőművek telepítésére. Ezen lehetőségek kihasználása nagymértékben hozzájárul az Európai Unió megújuló villamosenergia-termeléssel kapcsolatos elvárásainak és ennek megfelelően a magyar kormány környezetpolitikai célkitűzéseinek a megvalósításához.

Mavir: vissza az MVM-hez?

A keresleti energetikai piac átalakítása kínálati jellegűvé eltökélt kormányzati szándékot követel – vélik szakértők. A piacnak gyors és hathatós intézkedésekre volna szüksége a szolgáltatóváltás egyszerűsítésére, a Magyar Energia Hivatal eszköztárának bővítésére és a tulajdonosi szétválasztás szigorú érvényesítésére. Ezek a követelmények látszanak körvonalazódni a gazdasági tárca honlapján olvasható, a villamosenergia-törvény átalakítását szorgalmazó tervezetben. A passzusok között azonban néhány érdekes és elgondolkodtató részletet is felfedezhetünk. Ilyen például a villamosenergia-rendszerirányítás és az átviteli hálózat viszonyának tisztázása, melyben előbbi a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-t (Mavir) utóbbi pedig a Magyar Villamos Művek Rt.-t (MVM) érinti. Lényeges ez azért, mert ide tartozik az átviteli hálózat operatív üzemeltetésének jó néhány kérdése és a hálózatfejlesztés felelősének, forrásának egyértelműsítése is. Ám az Országgyűlés elé terjesztett javaslat láthatóan kikövezi az utat egy olyan variánsnak, amely egy korábban elvetett koncepciót tükröz: azaz a jelenleg a gazdasági tárca által felügyelt Mavir újfent az MVM-hez kerülne. Függetlenül a villamos művek többször cáfolt privatizációjától, a piac bármely meghatározó szereplője alá rendelt rendszerirányító vélhetően minden lehet, csak független nem, ami a szabadpiacnak adhat egy nagy pofont – állítják a szakértők. Elviekben persze versenyjogilag mindez nem tekinthető aggályosnak, hiszen egy ilyen, úgynevezett vertikálisan integrált rendszerben, minden tevékenység külön, önálló cégben működne. A Mavir elnök-vezérigazgatója, Tombor Antal korábban lapunknak adott nyilatkozata szerint sem lenne szerencsés, ha a rendszer irányítója egy piaci szereplőhöz kerülne (NAPI Gazdaság, 2004. március 17., 1–5. oldal). A törvényjavaslatot a jelenlegi információk szerint a parlament várhatóan tavasszal tárgyalja, s júniusban lépne hatályba.