Bakonyi Attila

Újra meghirdették a Kapos-Bútorker vagyonát

A legutóbbi pályázaton akadtak ugyan érdeklődők, ám ajánlatot nem tettek, így hetedszerre is meghirdette a felszámoló a nagykanizsai székhelyű Kapos-Bútorker Kereskedelmi Kft. ingatlanait – mondta lapunknak Vass Magdolna, a Ceres Rt. felszámolóbiztosa. A Kaposvár délnyugati részében, a Töröcskei-patak partján található ingatlanokért a korábbiakhoz hasonlóan most is nettó 120 millió, a gépekért és berendezésekért 9 millió forintos irányárat szabott meg a felszámoló. Mivel a társaságnak más vagyoneleme nincs, ebből kellene kielégítenie a hitelezőket, valamint a felszámolás egyéb költségeit is ebből kellene fedezni. A Kapos-Bútorker hét hitelezőnek csaknem 100 millió forinttal tartozik. A cég a kilencvenes évek végén az ugyancsak felszámolás sorsára jutott Kapos-Bútor Kft. vagyonának nagy részét megvásárolta, s a korábbiaknál kisebb területen és létszámmal újraindította a termelést. Az ágazat gondjai, elsősorban az értékesítési és a finanszírozási nehézségek, azonban fokozatosan térdre kényszerítették a céget. A termelés volumene és a létszám fokozatosan csökkent. A társaság 2003 őszén már nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, s a Zala Megyei Bíróság elrendelte a cég felszámolását (NAPI Gazdaság, 2005. január 20., 9. oldal).

A Kapos-bútor vagyonelemei

Nettó irányár (millió forint) Kaposvári ingatlanok 120 Gépek, berendezések 9 Forrás: cégközlöny

A GVOP kerete 46 milliárd forint

Március elejétől lehet pályázni a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretén belül meghirdetett új pályázatokra – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A 2005-re tervezett keretösszeg 45,5 milliárd forint, s a GVOP költségvetési kerete a 2004–2006-os időszakra több mint 154 milliárd forintot tesz ki. Ezen összegen belül az unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának hozzájárulása 70 százalék. A pályázatok általában a tavalyi konstrukciókra épülnek, a négy fő csapásirány továbbra is a beruházásösztönzés, a kkv- és a kutatás-fejlesztés, valamint az információs társadalom és a gazdaság fejlesztése. Az idei pályázatok a tavalyinál felhasználóbarátabbak lesznek: bővült a hiánypótló dokumentumok köre, átalakult az értékelési szempontrendszer, valamint csökkent a minimálisan támogatható beruházási érték. A programokra az év végéig lehet pályázni.

Drágulhatnak a nyomtatók

A Napi Gazdaság által megkeresett, fénymásolással és nyomtatással foglalkozó cégek jó része nem hallott az új, utóbbi eszközökre is kiterjedő reprográfiai díjról. A forgalmazók viszont félnek, hogy az új rendelkezés jelentősen megemeli a nyomtatók árát.

Idén 45 milliárd gvop-pályázatokra

Idén a GKM összesen 16 pályázatot hirdetett meg 45 milliárd forintos keretösszeggel a gazdasági versenyképesség operatív programban - jelentette be Kóka János, gazdasági miniszter.

Kevesebb az elégedett földgázfogyasztó (Kimaradt!)

A Magyar Energia Hivatal (MEH) szerint összességében valamelyest romlott a földgáz fogyasztók elégedettsége tavaly - derült ki a hivatal közleményéből. A MEH felmérése során 7780 háztartási és 2320 nem háztartási fogyasztót kérdeztek meg a vizsgálatot végzők, s az elosztói tevékenység keretében két fő területre fókuszáltak: a szolgáltatásminőség és a kapcsolattartás. A közüzemi szolgáltatás területén pedig a számlázás, az ügyfélszolgálat és a szolgáltatói kommunikáció, és tájékoztatás vizsgálata volt a cél. A közüzemi szolgáltatás területén a legnagyobb problémát a korábbi évekhez hasonlóan a panaszok ügyintézése jelentette: ugyanis több mint 20 pont különbség volt a fontosság és az elégedettség között a 100 fokú skálán, az elégedettség rovására. Emellett a számlázással kapcsolatos gondok mindkét fogyasztói kategóriában jelen vannak.

Prága elsőből lett az utolsó

Kelet-Közép-Európa nagyvárosaiban az irodapiacok az elmúlt tizenöt évben jelentős változáson mentek keresztül. A budapesti, a varsói és a prágai piacok nagyjából azonos ütemben fejlődtek, szemben a moszkvaival, melynek növekedése európai viszonylatban is egyedülálló – áll a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlan-tanácsadó elemzésében. Varsóban a modern irodaállomány jelenleg 2,3 millió négyzetmétert tesz ki, míg a hasonló nagyságú Budapesten és Prágában az irodaállomány nagyjából azonos méretű: a magyar fővárosban jelenleg 1,77 millió négyzetméter, míg Prágában ennél 120 ezer négyzetméterrel kevesebb az irodaterület. Az elmúlt két-három évben a spekulatív fejlesztések következtében mindhárom piacon megnőtt a kihasználatlanság, ennek következtében a bérleti díjak is csökkentek valamelyest. Míg 2003-ban Prága büszkélkedhetett a legmagasabb kihasználtsággal, addig tavaly év végére a cseh piac némiképp vesztett fényéből, s a legutolsó helyre került mind a bérbeadás, mind pedig a kereslet szempontjából. A tavalyi év legnagyobb meglepetését Budapest produkálta, ahol a kihasználatlanság egy év alatt jelentősen, 15,7 százalékról 12,6 százalékra mérséklődött. A nagymértékű csökkenés azzal magyarázható, hogy viszonylag kevés új spekulatív fejlesztést adtak át, míg a kereslet 230 ezer négyzetméterrel rekordot döntött. Varsóban a legdrágább irodák havi díja 20–21 euró között mozgott négyzetméterenként, Prágában ez 18–20 euró, míg Budapesten 17,9 euró volt, utóbbi legalacsonyabb Európában. A kereslet tekintetében Budapest volt a legaktívabb, ahol majd 100 ezer négyzetméterrel több irodát adtak bérbe, mint az előző évben. Az elmúlt néhány évben a régió piacait a visszafogott fejlesztési aktivitás jellemezte, melynek következtében a nagy, több ezer négyzetméteres területek „elfogytak”, így új trend alakult ki. Varsóban, Prágában és Budapesten is a nagy területeket kereső vállalatok előbérleti szerződéseket írnak alá tervezett vagy már épülő irodaházakra. E szerződések nagy előnye, hogy a fejlesztő az esetek nagy részében a bérlő igényeit szem előtt tartva építi és alakítja ki az épületet. A legtöbb előbérleti szerződést Budapesten kötötték: az összes bérbeadás 15 százaléka olyan épületekben történt, melyeknek az építése még el sem kezdődött a papírok aláírásakor. Moszkva a kelet-közép-európai piacoktól kissé eltér, az irodapiac fejlődése az elmúlt öt évben lendült fel igazán és azóta is virágzik. A jelenlegi irodaállomány 3,3 millió négyzetméter, ebből 462 ezer tavaly készült el. Bár a fejlesztői aktivitás igen nagy, a kereslet az új területek nagy részét fel is veszi. Így 2004-ben 854 ezer négyzetméter irodát adtak bérbe, melynek közel fele előbérleti szerződés volt. A négy város közül Moszkva a legdrágább, itt a legmagasabb kínálati bérleti díj havonta és négyzetméterenként 38 és 41 euró között van, s ez az egyetlen piac, ahol a tavalyi év során a bérleti díj 10 százalékkal emelkedett. Idén azonban nem várható a bérleti díjak nagymértékű emelkedése a moszkvai irodapiacon – vélik a JLL szakértői. Ez évben a fejlesztői aktivitás Varsóban, Prágában és Budapesten továbbra is visszafogott marad, ezért a kihasználatlansági ráta további csökkenése várható, míg Moszkvában a nagyszámú spekulatív fejlesztés következtében a kiadatlan területek kismértékben növekednek majd. Mindezzel együtt Varsóban, Prágában és Moszkvában az idén nem várható a bérleti díjak emelkedése, míg Budapesten három év óta először a kínálati bérleti díj kismértékű növekedésére várható az év végével vagy a jövő év elejével. Debreceni Klára, a JLL társigazgatója szerint a budapesti irodapiac újabb fejlődési hullám előtt áll. Idén a tavalyihoz hasonló erős keresletre számítanak, ez a kihasználatlansági rátát akár 10 százalék alá is csökkentheti – ez fokozhatja a fejlesztési kedvet és versenyképes, jó minőségű új irodakínálat megjelenését eredményezheti az irodapiacon.

Kelet-európai irodapiac

(2004, ezer négyzetméter) Budapest Moszkva Prága Varsó Irodaállomány 1 771,0 2 287,0 1 650,0 3 329,0 Átadott állomány 98,6 145,2 170,1 462,5 Várható kínálat idén 149,4 211,0 177,2 706,3 Kereslet 230,2 322,0 133,6 853,8 Előbérlet 33,6 28,7 13,3 410,0 Kihasználtsági mutató* 12,6 11,8 15,4 6,1 Legmagasabb bérleti díj** 17,9 21,0 20,0 40,6 *százalék **euró/négyzetméter/hó Forrás: Jones Lang LaSalle

Felszámolják a Windel textilcéget

Nem csupán a magyar leányvállalatot, a Windel Textilgyártó Magyarországi Kft.-t, hanem annak anyavállalatát, a Hermann Windel GmbH&Co.-t is felszámolják – mondta lapunknak Péter Márta, a Vectigalis Rt. felszámolóbiztosa. A mosonmagyaróvári telephelyű, fehérneműk és törülköző-alapanyagok előállításával és festésével foglalkozó magyar társaság másik tulajdonosa a németországi DEG Bank, amely a hitelezők között is megtalálható. Ennek a pénzintézetnek, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek mintegy egymilliárd forinttal tartozik a Windel, a teljes hitelezői igény pedig eléri az 1,9 milliárd forintot. A 2004 áprilisában kezdődött felszámolási eljárást a két pénzintézet kezdeményezte. A hitelezői igényekkel szemben összesen 1,05 milliárd forint értékű vagyonelem áll. Ebből 960 millió forint irányáron hirdette meg a felszámoló a társaság 3754 négyzetméteres, jól felszerelt, nyugat-európai színvonalú ingatlanát, amelyre határozott idejű bérleti szerződések állnak fenn. Érdekesség, hogy a bérlők között megtalálható a Hermann Windel Textilkereskedelmi (HWT) Kft. is, amelynek tulajdonosa – a cégadatok szerint – az a német állampolgárságú Hans Christian Meyer-Stork, aki ügyvezetőként is tevékenykedett a felszámolás alatt álló Windelben. (A HWT másik tulajdonosa pedig a TBG Textil GmbH.) A textilipari üzemben található gépeket és berendezéseket pedig 96 millió forintért hirdette meg a Vectigalis. Mivel ezeken kívül nincsen más vagyona a társaságnak, a felszámolás befejezése csupán ezek értékesítéstől függ – tette hozzá Péter Márta. Reményei szerint az eljárás akár 2005 végére befejeződhet. A pályázaton meghirdetett vagyonelemekre február 26-ig lehet ajánlatot benyújtani.