Bakonyi Attila

Legfeljebb harminc százalékra bővülhet a szabad árampiac

Különbözően értékelik a villamosenergia-piac résztvevői a liberalizáció tavalyi évét, ám a megkérdezettek abban egyetértettek, hogy az idén jobb lehet a szektor.

Nem lesz villamosenergia-ipari sztrájk

Kedden este – másfél hónapi tárgyalássorozat után – megállapodott a munkáltatói és a munkavállalói oldal a villamosenergia-ipari szektorban: idén a bruttó átlagkereset-növekedés minimális mértéke 6,5 százalék lesz. Ezzel együtt társasági szinten 7,5 százalékos bérnövekedést vállaltak a munkáltatók, s ha az infláció meghaladja a 4 százalékot, úgy a béreket kiigazítják. A minimálbér havi 60 ezer forintra nő a szektorban. A megállapodással együtt elmarad a munkavállalók által mára tervezett demonstráció.

Felülvizsgálat a paksi üzemzavar kapcsán

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői csoportja felülvizsgálatot tart Magyarországon a 2003 áprilisában történt paksi üzemzavar kapcsán – áll az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) közleményében. Az eljárás célja, hogy a tavalyelőtti események kapcsán megfogalmazott ajánlásokat hogyan, s milyen eredménnyel hasznosította az atomerőmű és az OAH. A kilenc napig tartó vizsgálódás során a szakértők egyúttal a 2001 októberében, az üzemelés biztonságának elemzésével kapcsolatos, úgynevezett OSART misszió felülvizsgálatát is elvégzik.

Kereskedelmi üzemben az AES-Tisza

Az év végi határidőre elkészült az AES-Tisza Erőmű retrofit beruházása, így az erőmű utolsó felújított blokkja is megkezdhette a kereskedelmi üzemet – áll az AES-Tisza Erőmű Kft. közleményében. A program megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a Calyon Bankkal megkötött 99 millió eurós finanszírozási megállapodás tette lehetővé. A 860 megawatt kapacitású erőmű élettartam-növelő felújítása a tervek szerint biztosítja a létesítmény 2016-ig tartó működését. Az erőműtől az áramot a Magyar Villamos Művek Rt.-vel kötött hosszú távú szerződés szerint értékesítik, amely megállapodás 2016-ban jár le. Az AES-Tisza Erőmű tüzelőanyag-ellátását pedig a Mollal kötött szerződés biztosítja. Az amerikai AES az utóbbi kilenc év során több mint 260 millió dollárt fektetett be az észak-magyarországi régióban, ezen belül tavaly 110 milliót ruházott be.

Tizenöten a földgáz-szabadpiacon

A tavalyi év végén már 15 fogyasztó 23 telephelye fedezte földgázszükségletét a 2004 januárjában megnyílt szabad piacról. Ezek együttesen a teljes fogyasztás mintegy 5,5 százalékát teszik ki – mondta Hatvani György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára az Institute for International Research tegnapi konferenciáján. Emellett megalakult 11 földgázkereskedő és 12 szolgáltatói elosztó társaság is. A szolgáltatóváltások száma Magyarországon az EU–15-belihez képest alacsonynak mondható, ám az új tagokhoz viszonyítva jó, sőt az ország nem tartozik azon 18 tagállam közé, amelyeket Brüsszel felszólított az uniós irányelvek nemzeti törvényeikbe ültetésével kapcsolatban – emelte ki Hatvani. (Itt többségében hiányosságokról volt szó.) A Magyar Energia Hivatal szerint a feljogosított fogyasztók – azok a cégek, amelyek kiléphetnek a szabad piacra – elvárják az árak csökkenését és az ellátásbiztonság fenntartását, valamint azt, hogy ne kelljen a nominálás problémájával foglalkozniuk. Emellett az infrastruktúra fejlesztési igényeit folyamatosan felülvizsgálja a hivatal, s a jövőben kidolgozzák az erre vonatkozó irányelveket, s az ehhez szükséges intézkedéseket is. A rövidebb, 90 napon belüli piacra lépési időt kívánják megvalósítani a földgázellátásról szóló törvény (GET) várhatóan tavasszal a parlament elé kerülő megváltoztatásával is, amely szintén komoly fogyasztói igényként jelentkezik. A törvény módosításával vélhetően nagyobb teret kap a MEH is, valamint néhány uniós előírás is bekerül a GET-be.

Idén nem lesz energiatakarékosság

Nincs pénz az előző évek egyik legsikeresebb pályázati programsorozata, a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) idei indulására. Ugyanis míg 2003-ban 3,5 milliárd, tavaly pedig 2,1 milliárd forint állt a NEP rendelkezésére, addig a megszorító intézkedések miatt a 2005-ös költségvetésben csupán 520 millió forint akad e célra. A gazdasági tárcánál lapunk megkeresésére úgy nyilatkoztak, hogy mindenképpen szeretnék a NEP-et újra elindítani, ám források híján ez egyelőre nem lehetséges. Tavaly a tervezett őszi időpont helyett már nyáron kimerült a keret, utána nem fogadtak be pályázatokat; idén még mintegy háromezer pályázónak fizeti ki a gazdasági tárca a tavalyi programban elnyert összegeket. A NAPI Gazdaság értesülése szerint léteznek alternatív útvonalak is; például a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), amelynek keretösszege 5,2 milliárd forint: ebből még mintegy 3,5 milliárd forint szabad. Ebben az esetben azonban a lakossági felhasználás szinte kizárt, hiszen a KIOP-ot főként a kisvállalkozók és önkormányzatok vehetik igénybe. A lakossági energiamegtakarításról szóló pályázat megmentésére is tesz egy kísérletet a gazdasági tárca, információink szerint ugyanis tárgyalásokat folytatnak a Kolber István tárca nélküli miniszter alá tartozó Országos Lakás- és Építésügyi Hivatallal (OLÉH). Ha a gazdasági tárca mégsem tudja meghirdetni a NEP-et, s benne a lakossági energiamegtakarítási pályázatot, akkor esetleg az OLÉH teszi meg, a panelprogram keretén belül. Borsi László OLÉH-elnök szerint bár a közigazgatás malmai lassan őrölnek, ez esetben akár már egy hónapon belül is megszülethet megállapodás.

Szinte mindenhol drágultak a raktárak

Igaz ugyan, hogy Budapest idén négy hellyel hátrébb csúszott az ipari és logisztikai ingatlanok bérleti díja alapján összeállított világranglistán, ám emiatt legfeljebb a beruházók szomorkodhatnak, mert ez azt jelenti, hogy máshol gyorsabban emelkedtek az árak – derül ki a Business Space Across the World idei kiadványából. A Cushman & Wakefield Healey & Baker európai divíziója által készített összeállításban így a magyar főváros az ipari ingatlanok bérleti díja szempontjából a világ huszadik legdrágább helye. A rangsorban Magyarországot Csehország követi a huszonnegyedik helyen, míg Szlovákia a huszonötödik, Lengyelország pedig a huszonnyolcadik helyen végzett. Egy négyzetméter éves bérleti díja egy korszerű logisztikai parkban 76 euró Budapesten, 72 Prágában, 68 Pozsonyban és 66 Varsóban. Az ingatlan-tanácsadó cég ipari ingatlan szektorának felelőse szerint Budapest – főként európai viszonylatban – ipari szempontból most még vonzóbb hely, mint egy évvel ezelőtt. A három régióbeli ország ipari ingatlanai kínálatának színvonala és minősége hasonló szinten van, s mindhárom helyen hasonló bérleti díjak a jellemzőek, ami fokozza a bérlőkért folyó versenyt. Mindezzel együtt a térség kulcsfontosságú területnek számít és az európai uniós csatlakozás óta Magyarország, Csehország és Szlovákia igen vonzó célponttá vált a logisztikai és szállító cégek, valamint a gyártó vállalatok körében. A fejlesztők igen optimistán szemlélik a jelenlegi piacot, s a bizalom erősödése miatt újabb épülő ipari parkok és ismét visszatérő spekulatív fejlesztések követik majd az óvatosabbnak mondott elmúlt két évet – írja a kiadvány. A bérleti díjak visszaesését valamelyest ellensúlyozta a hozamok csökkenése, ami további fejlesztéseket ösztönöz, s mindezt úgy, hogy a magas színvonalú területek növekvő kínálata ellenére még mindig nagyon alacsony a kiadatlansági ráta. Kelet-Közép-Európa másik sajátos jellemzője, hogy egyre több regionális logisztikai központ jött létre a fővárosokon kívül, jó példa erre Győr Magyarországon, Brno Csehországban, Szilézia és Poznan Lengyelországban. Világviszonylatban még mindig London a legdrágább a modern ipari területek bérlése szempontjából: egy négyzetméter logisztikai terület éves bérleti díja eléri a 236 eurót Heathrow környékén. Moszkvát megelőzve második helyen áll Dublin a bérleti díjak 9 százalékos növekedésének eredményeként, míg Párizs, ahol a bérleti díjak 7 százalékkal emelkedtek, a negyedik helyen áll. A kiadvány a világ 119 kulcsfontosságú ipari területét veszi górcső alá, majd 43 ország legdrágább területeit összesíti egy rangsorban. Mindezt összevetve kiderül, hogy a bérleti díjak átlagosan világszerte 1,5 százalékkal emelkedtek tavaly, s a megfigyelt helyek majd’ 80 százalékára az árak emelkedése vagy stagnálása volt jellemző az elmúlt év során. Így például Amszterdamban és Rotterdamban, ahol a bérleti díjak 17, illetve 9 százalékkal nőttek, a piac egyre erősebb polarizálódása figyelhető meg. A legjobb helyeken lévő, csúcsszínvonalú új fejlesztések felhajtották a bérleti díjakat, miközben a kínálat másik felét olyan gyenge minőségű, kevésbé jó elhelyezkedésű helyiségek alkotják, amelyek nem felelnek meg az igényeknek.

Tízmilliárdos fejlesztés a Mátrai Erőműben

A tervek szerint két, egyenként 29 megawatt teljesítményű gázturbinát telepítenek a Mátrai Erőmű (ME) Rt. visontai szenes erőművébe – áll a társaság közleményében. Így a meglévő 836 megawattos telepített villamosenergia-kapacitást mintegy 92 megawattal növelné meg a társaság. Az új gázturbinákat a tápvizes oldalon két, jelenleg 212 megawattos lignitblokkba kötnék be. Mindemellett az erőmű kétszer 17 megawattot nyer a lignitblokk víz-gőz körfolyamatából is, mivel a forró gázokban lévő hőt felhasználják az áramtermelésre. Ezzel a megoldással pedig az erőmű 92 megawatt többlet szabályozási energiát vihet a piacra, s a hagyományos barnaszenes blokkok szabályozása is nő. A berendezés szállításával a német Babcock-Hitachi Europe GmbH-t bízta meg az erőmű vezetősége, s a tervek szerint a gázturbinákat 2006 végén, 2007 elején helyezik üzembe. A 40 millió eurós üzlet mellett az ME hosszú távú, 2021-ig szóló szervizszerződést kötött az ugyancsak német Hitachi Europe GmbH-val, melynek volumene mintegy 20 millió euró.

A világ legdrágább ipari területei

(2005, euró/négyzetméter/év) Ország Város Bérleti díj Egyesült Királyság London-Heathrow 236 Írország Dublin 141 Oroszország Moszkva 125 Franciaország Párizs 120 Svájc Zürich 117 Norvégia Oslo 115 Finnország Helsinki 102 Svédország Stockholm 99 Egyesült Államok San Francisco 98 Spanyolország Madrid/Barcelona 96 Ausztrália Sydney 94 Olaszország Milánó 91 Kuvait Shuwaikh 89 Görögország Athén 88 Izrael Me’ouyan Soreq, Rishon 88 Németország Frankfurt 86 Tajvan Tajpej 82 Kína Hongkong 80 Szingapúr Szingapúr 76 Magyarország Budapest 76 Horvátország Zágráb 73 Portugália Lisszabon 72 Hollandia Amszterdam 72 Csehország Prága 72 Szlovákia Pozsony 68 Belgium Brüsszel 68 Dánia Koppenhága 67 Lengyelország Varsó 66 Ausztria Bécs 65 Új-Zéland Auckland 64 Kanada Calgary 64 Litvánia Vilnius 63 Románia Bukarest 62 Észtország Tallinn 58 Thaiföld Ayutthaya, Pratumthani 51 Argentína Buenos Aires 46 Kína Peking 48 Törökország Isztambul 44 Dél-afrikai K. Johannesburg 42 Mexikó Monterrey 42 Malajzia Petaling Jaya 37 Fülöp-szigetek Calabarzon 36 Brazília Sao Paulo 31 Forrás: C&W/H&B