Bakonyi Attila

Mavir: vissza az MVM-be!

Úgy tűnik, végleg eldőlt a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir) helyzete, mivel az Országgyűlés a napokban elfogadta a villamos energiáról szóló törvényjavaslat módosítását. Ennek értelmében a törvény kihirdetését – amely elviekben legfeljebb 15 nap – követően a Mavirnak egy darab szavazatelsőbbségi részvényt kell kibocsátania, illetve 15 napon belül a gazdasági tárca köteles a vagyonkezelésében lévő valamennyi Mavir-részvényt a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) részére átadni. (Ez alól a szavazatelsőbbségi részvény kivétel.) Emellett szintén a hatálybalépést követően 30 napon belül a KVI-nek át kell adnia az ÁPV Rt.-nek a szóban forgó részvényeket, amelyek 90 napon belül a Magyar Villamos Művek Rt.-hez kerülnek. A történet technikailag azonban már június 4-én eldőlt, ekkor fogadta el ugyanis a parlament a privatizációs törvény módosítását, amelyben többek között szerepelt az is, hogy az MVM részesedése a Paksi Atomerőmű Rt.-ben, a Mavirban, valamint az Országos Villamostávvezeték Rt.-ben nem lehet alacsonyabb 99 százaléknál. A lapunk által korábban megkeresett szakértők véleménye is igen megosztott volt a kérdés kapcsán. Többen úgy vélekedtek, hogy ezzel a lépéssel megoldható az úgynevezett TSO modellhez szükséges tulajdonviszonyok kialakítása. A TSO, azaz az átviteli hálózattal integrált modell megfelel az uniós előírásoknak, ám kikötés, hogy a vertikálisan integrált rendszerben minden tevékenység külön, önálló cégben működjön. Ezzel szemben több elemző úgy vélekedett, hogy a piac bármely meghatározó szereplője alá rendelt rendszerirányító vélhetően minden lehet, csak független nem. Olyannyira, hogy a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálta korábban a gazdasági és a pénzügyi tárca e témában közigazgatási egyeztetésekre küldött anyagát.

Egymilliárd dollárnyi lehetőség a zöldenergiában

Pakisztán a jövőben támogatná az alternatív energiaforrásokat kiaknázó külföldi beruházásokat - mondta Shaukat Aziz miniszterelnök.

Lakbértámogatás a XIII. kerületben

A XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a napokban rendeletet alkotott a nem állami és nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakó, jövedelmi helyzetük alapján rászoruló, gyermeket nevelő bérlők lakbérfizetésének támogatásáról. A lakbértámogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni. A rendelet szerint a bérelt lakás mérete nem haladhatja meg a törvényben foglalt mértékeket, így például három fő esetén az 55 négyzetmétert, valamint a család jövedelme a szociális törvény szerint alkalmazandó jövedelemhatárt, amely idén valamivel több mint 37 ezer forint. Szintén a feltételek között szerepel, hogy a család vagyona nem haladja meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás feltételeként előírt vagyoni mértéket, illetve a lakás tulajdonosa a bérleti szerződésben hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat az adóazonosító adatait megküldje az APEH területileg illetékes igazgatóságának. A pályázattal elnyerhető önkormányzati támogatás a lakbér 30 százaléka, de legfeljebb havi hétezer forint, s vissza nem térítendő támogatásnak minősül. A segítséget az önkormányzat egy évig nyújtja az arra rászorulóknak, s legfeljebb három egymást követő évben igényelhető.

Tervezőirodát nyitott a svéd Semcon

A nemzetközi terjeszkedés újabb lépcsőjeként tervezőirodát nyitott Magyarországon a svéd Semcon, amely többek között a gépjárműiparban és a távközlésben tevékenykedik. A tervező-fejlesztő cég alkalmazottainak száma 1,5 ezer, tavalyi forgalma 1,3 milliárd svéd korona volt. A több mint 25 éves múltra visszatekintő társaság egyebek mellett Ausztráliában, Kínában, Dániában, Norvégiában, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Spanyolországban van jelen.

Lezárult a Wienerberger Jövővár pályázata

Idén immár hatodszor hirdették meg a Wienerberger Jövővár pályázatát, ahol a zsűri több mint 57 millió forint értékű építőanyagot, illetve készpénzt osztott ki a 74 győztes gyermekintézmény és műemlékkezelő között. A január végén meghirdetett pályázatra összesen 363 érvényes anyag érkezett, amelyek közül a zsűri 53 gyermekintézmény és 21 műemlék épület felújítási terveit támogatta. Az idén győztes projekteket a Wienerberger 22,5 millió forint építőanyaggal és 2,5 millió forint készpénzzel, az Akzo Nobel, az Austrotherm, a Baumit, a Bramac, a Murexin, a Tondach pedig 5-5 millió forint értékű, míg a Mapei kétmillió forint értékű építőanyaggal támogatta. A kiírás szerint a pályázaton gyermekintézményi kategóriában részt vehetett bármely olyan, Magyarországon működő oktatási, egészségügyi, kulturális szervezet vagy alapítvány, amelynek tevékenysége szoros kapcsolatban áll a gyermekek képzésével, nevelésével, szabadidős tevékenységével, gyógyításával vagy rehabilitációjával. Műemléki kategóriában azok a Magyarországon működő szervezetek és önkormányzatok indulhattak, amelyek tulajdonában, felügyeletében vagy kezelésében olyan műemlék épület van, amelyen 2005-ben felújítási munkálatokat kezdenek.

Új városközpont épül Pestszentlőrincen

A napokban adták át Pestszentlőrincen, a Kossuth tér és a lőrinci vásárcsarnok közötti területen azt a 316 lakásos épületegyüttest, amelyet a kerület új városközpontjának részeként épített a fejlesztésre eddig összesen több mint 6,5 milliárd forintot – kizárólag vállalkozói tőkéből – fordító Bankonzult Kft. A munkák befejező szakasza várhatóan ősszel indul, s a teljes beruházás értéke meghaladja majd a 16 milliárd forintot. Az építtető tervei szerint három éven belül végeznek a városközpont kialakításának befejező szakaszával, megépül az Üllői úton, a Thököly és a Balassa utca közötti összefüggő épülettömb, amelynek beruházási költsége mintegy 11-12 milliárd forint lesz. Földszintjén bank- és postafiók, kereskedelmi egységek kapnak helyet, az első emeleten irodák, a többi szinten pedig összesen 410 lakás épül.

Újra az ipari fogyasztókon csattan az ostor

A gazdasági tárca ugyan az elmúlt hétfőn úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a gázáremelés nincs napirenden, péntekre mégis mozgósította szakembereit a minisztérium. Az ipari földgázfogyasztóknak ugyanis augusztus elsejével hét százalékkal kell többet fizetniük a tüzelőanyagért, míg a lakossági fogyasztók esetében nem változik a gáz ára – jelentette be Kóka János, gazdasági miniszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A lakosság ugyanakkor elviekben kevesebbet fizet majd a földgázért, mivel a támogatás mértékét tovább növeli a kormány. A sávos kompenzációban az évi 1500 köbmétert fogyasztók eddig köbméterenként 16 forint támogatásban részesültek, ezt 20,6 forintra emelik, míg az 1500 és 3000 köbméter között fogyasztók 11,2 forint kompenzációja 15,8 forintra nő. A szükséges összeget az energiagazdálkodási célelőirányzatból teremtik elő, amit a bányajáradékból, többségében a Mol Rt. által befizetett összegek táplálnak – közölte Kóka. Az olajcég tavaly 46 milliárd forintot, az idén pedig a tervek szerint mintegy 70 milliárd forintot fizet az előirányzatba. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma tiltakozását fejezte ki az áremelés kapcsán, véleményük szerint ez tovább csökkentheti a magyar cégek versenyképességét. A miniszter emellett beszélt a panel plusz programról is, s kijelentette hogy még az idén mindenképpen felülvizsgálják az árakat. Ezért legkésőbb ősszel tárgyalásokat kezdeményeznek a távhőcégek tulajdonosaival, amelyek túlnyomó többségében önkormányzatok. A gazdasági tárca szerint ugyanis elképzelhető, hogy akár 10 százalékos csökkenés is elérhető a távhőárakban. Az esetleges áfaváltozások kapcsán Kóka megjegyezte: a kormány arra törekszik, hogy az energiaszolgáltatás terhe kisebb legyen.

Drágul a gáz!

Ahogyan azt már lehetett sejteni, jön a földgázár-emelés - de csak az ipari fogyasztóknak.

Csúszik a kvótakereskedelem bevezetése

Úgy tűnik, kissé optimisták voltak a magyarországi emisszió-kereskedelemmel kapcsolatos szakértői becslések. Bár az Országgyűlés már elfogadta az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvényt, ám a végrehajtási rendeletek egyelőre nincsenek még készen. Emellett a kereskedelem elindulásának szempontjából nagyobb problémát jelent, hogy a központi tranzakciós tárba (registry) a cégek kvótáikat még nem tudták feltölteni. Ennek oka, tájékoztatta lapunkat a környezetvédelmi minisztérium illetékese, hogy a nagyerőművek adategyeztetése még mindig folyik. Ezek hiányában pedig egyelőre nem indulhat el a kereskedelem. A tárca szakemberei mindezek fényében nem tudtak nyilatkozni a kezdés időpontjáról, ám augusztus előtt mindenképpen szeretnék a programot elindítani. Az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvény végrehajtási rendeletei várhatóan a közeljövőben kerülnek a kormány elé, ám a nemzeti kiosztási terv (nkt) kodifikációja jelenleg is zajlik. További problémát jelent a vagyonkezelés jogköre is, hiszen az állam a tervek szerint a teljes kvótamennyiség 95 százalékát osztja ki ingyen a cégek részére, míg az nkt szerint 2,5 százalékot árverésen értékesítenek. Utóbbiból befolyó összeghez egy számlatulajdonosra is szükség van, ám ennek kiléte egyelőre nincs tisztázva. A környezetvédelmi minisztérium mellett ugyanis szóba jöhet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is, ám e a fajta vagyoni értékű jog nem biztos, hogy a kincstár fennhatósága alá tartozik. Vélhetően nem tesz jót a csúszás annak az elképzelésnek sem, hogy Magyarország legyen az európai kvótakereskedelem központja. Eszerint az elképzelés szerint ugyanis a széndioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatják adóalapjukból. A kvázi adócsökkentéssel pedig el lehetne érni, hogy ezek a cégek a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat (telepítsék az országba az úgynevezett treasuryközpontokat).