Úgy tűnik, kissé optimisták voltak a magyarországi emisszió-kereskedelemmel kapcsolatos szakértői becslések. Bár az Országgyűlés már elfogadta az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvényt, ám a végrehajtási rendeletek egyelőre nincsenek még készen. Emellett a kereskedelem elindulásának szempontjából nagyobb problémát jelent, hogy a központi tranzakciós tárba (registry) a cégek kvótáikat még nem tudták feltölteni. Ennek oka, tájékoztatta lapunkat a környezetvédelmi minisztérium illetékese, hogy a nagyerőművek adategyeztetése még mindig folyik. Ezek hiányában pedig egyelőre nem indulhat el a kereskedelem. A tárca szakemberei mindezek fényében nem tudtak nyilatkozni a kezdés időpontjáról, ám augusztus előtt mindenképpen szeretnék a programot elindítani.
Az üvegházhatású gázok kereskedelméről szóló törvény végrehajtási rendeletei várhatóan a közeljövőben kerülnek a kormány elé, ám a nemzeti kiosztási terv (nkt) kodifikációja jelenleg is zajlik. További problémát jelent a vagyonkezelés jogköre is, hiszen az állam a tervek szerint a teljes kvótamennyiség 95 százalékát osztja ki ingyen a cégek részére, míg az nkt szerint 2,5 százalékot árverésen értékesítenek. Utóbbiból befolyó összeghez egy számlatulajdonosra is szükség van, ám ennek kiléte egyelőre nincs tisztázva. A környezetvédelmi minisztérium mellett ugyanis szóba jöhet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság is, ám e a fajta vagyoni értékű jog nem biztos, hogy a kincstár fennhatósága alá tartozik.
Vélhetően nem tesz jót a csúszás annak az elképzelésnek sem, hogy Magyarország legyen az európai kvótakereskedelem központja. Eszerint az elképzelés szerint ugyanis a széndioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatják adóalapjukból. A kvázi adócsökkentéssel pedig el lehetne érni, hogy ezek a cégek a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat (telepítsék az országba az úgynevezett treasuryközpontokat).
Bakonyi Attila