B. Judit Varga

Vállalati lehetőségek is nyílnak

Egyre több cég ismeri fel az európai unió soros elnökségében rejlő lehetőségeket - hangzott el a Grayling kommunikációs tanácsadó ügynökség szerdai budapesti rendezvényén. Az MTI tudósítása szerint Russel Patten, a társaság brüsszeli irodájának vezérigazgatója hangsúlyozta: a mostanra kialakult gyakorlat szerint a cégek általában 18 hónapra előre megtervezik, hogy miként, milyen témákkal tudnának kapcsolódni egy-egy elnökségez. Véleménye szerint mivel a magyar elnökség az energiapolitikát is kiemelten kezeli, sok olaj- és gázipari cég - például a Nabucco konzorcium - ki tudja majd használni a lehetőségeket. Az energiapolitika mellett a klímapolitika is olyan terület, ahol a vállalkozások együtt dolgozhatnak a politikával, a döntéshozókkal. Benyó Zsuzsanna, a Grayling Magyarország operatív vezérigazgató-helyettese ehhez hozzátette: a gyógyszeripari, légiközlekedési és kereskedelmi szektor cégei számára is vannak kiemelt témák a következő fél évben, amelyek keretében bekapcsolódhatnak a munkába.

Célkeresztben a szervezett bűnözés

Ma kezdődik Gödöllőn a Bel- és Igazságügyi Tanács nem hivatalos kétnapos ülése. A magyar elnökség lendületet kíván adni a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, és haladást elérni az uniós polgári jogok gyakorlását akadályozó körülmények felszámolásában. Az első napon a belügyminiszterek a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítéséről, a belügyi kiadásoknak a 2014 utáni többéves uniós költségvetésben várható arányáról, valamint az integrált határigazgatásról tanácskoznak. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés sarokpontjait. A magyar előkészítő anyag szerint az EU költségvetésében a belügyi kiadások viszonylag szerények, még egy százalékot sem tesznek ki, miközben a belügyi tevékenységek egyre erősödnek. A többéves költségvetés rendszere túl merev a váratlanul adódó szükségletekhez, például katasztrófák esetén. További probléma, hogy a belbiztonságot célzó külföldi együttműködésre legfeljebb szimbolikus összegeket lehet kapni az uniós költségvetésből. A határigazgatással kapcsolatban a magyar elnökség arról kérdezi a tagállamok véleményét, hogy mik legyenek az új technológiák alkalmazásának alapelvei.

Határok nélküli páciensek

Az Európai Parlament (EP) január 19-én megszavazta a betegek jogairól szóló uniós irányelvet. Ezt követően a Magyarország által elnökölt Tanács fogadhatja el véglegesen a szöveget. A betegek jogairól szóló új uniós irányelv sok előnnyel jár majd az egészségügyi szolgáltatásokat egy másik tagállamban igénybe vevő páciensek számára. Sikerült biztosítani a választás szabadságát és a tagállamok közötti szolidaritást, úgy, hogy a betegek jogai is erősödnek - jelentette ki Győri Enikő EU-ügyi államtitkár a jogszabály európai parlamenti vitájában.

Átrendeződik a cafeteria - lesznek vesztesek is

Sok cégnél mostanában kell nyilatkoznia a dolgozóknak arról, hogy milyen cafeteria-elemeket választanak az idén. A közszférában sokan a keret visszavágásával szembesülnek, az étkezési utalványok térnyerésének pedig az önkéntes pénztárak lehetnek a vesztesei.

Újra átrendeződhet a cafeteria

Sok cég a napokban, hetekben nyilatkoztatja dolgozóit arról, hogy a cafeteria-rendszeren belül milyen elemeket, milyen értékben választanak. Szakértők szerint most az előző évinél (amikor a béren kívüli pénzbeni juttatások adókötelessé váltak) valószínűleg kisebb átrendeződések várhatók, de a mozgások alighanem így is jelentősek lehetnek. A vállalatok ugyanis egyre inkább a bér részeként kezelik ezt a területet, az eddigi nyilatkozatok alapján ezzel kapcsolatban mindkét szélsőség - tehát a cafeteria teljes mellőzése, illetve a bér minél nagyobb hányadának ide csatornázása - előfordulhat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közszférában (amely összességében alighanem a cafeteria legnagyobb alkalmazójának számít) alaposan megnyirbálták ezeket a juttatásokat.

Többet tartalékolnak a bankok

A 2010. novemberi tartalékperiódustól kezdődően lépett életbe a hathavonta változtatható, rugalmas tartalékráta rendszere, amelyet annak érdekében vezetett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a különböző likviditási igényű bankok számára azonos relatív támogatást biztosítson a likviditáskezeléshez. A hitelintézetek negyede választott két százaléknál magasabb tartalékrátát - tudatta tavaly decemberben a jegybank. A bankok a kétszázalékos mellett három-, négy- vagy ötszázalékos mértéket is meghatározhatnak, ezt a szintet pedig félévente módosíthatják. Lapunk érdeklődésére több banknál is hangsúlyozták: a nagy pénzpiaci forgalmat bonyolító, ám kis mérlegfőösszegű, relatíve kevés forrást gyűjtő piaci szereplők tudják kihasználni az intézkedésben rejlő lehetőségeket (Napi Gazdaság, 2010. december 14.). A jegybank negyedéves jelentéséből most kiderült: a 186 tartalékköteles hitelintézet közül 47 hitelintézet választott 2 százaléknál magasabb tartalékrátát, aminek hatására novemberre 84 milliárd forinttal, 445 milliárd forintra növekedett a bankrendszer kötelező jegybanki tartalékának szintje. A rendszerszintű tartalékkötelezettség növekedésének 90 százaléka nyolc bank változtatásának hatása.

Korlátos a banki tőke

A Budapest Banknál (BB) úgy látják, hogy a banki különadóval kapcsolatban Európában alapvetően két irányvonal terjedt el: az egyik csak költségvetési bevételt akar generálni, és az adót a mérleg egészére vagy csak bizonyos elemeire veti ki, míg a másik megközelítés egy jövőre vonatkozó válságkezelő tőkét halmozna fel a bankadóból. Amennyiben a tagországokban bevezetett vagy bevezetésre kerülő banki különadóknak bármiféle harmonizációja elindul, a BB szakemberei szerint annak nagy valószínűséggel egy válságkezelést elősegítő tőkefelhalmozást kell szolgálnia. Az MKB stratégiai elemzője hangsúlyozta, hogy a magyar banki válságadó jelentős versenyhátrányt okoz a magyar bankrendszernek a határon átnyúló szolgáltatókkal szemben, valamint a hazai vállalkozószektornak, amely így csak a korlátos banki tőke arányában juthat finanszírozáshoz. Mindez végső soron a gazdasági növekedést is fékezi, ezért az adórendszernek ez az eleme már középtávon is fenntarthatatlan. Ennél a hitelintézetnél úgy látják, hogy üdvözlendő a banki különadó európai szintű egységesítése, annak alacsonyabb mértékkel és a felhasználást is szigorúan szabályozó bevezetése. Ez azonban jelentős ellenállásba ütközhet azoknál a tagállamoknál, amelyek már eleve elutasították hasonló adó meghonosítását. Az MKB elemzője úgy látja, hogy 2012-től érdemes lenne nálunk saját hatáskörben is jelentősen csökkenteni a banki elvonás mértékét, majd 2013-tól kivezetni a banki különadót. Ehhez persze nyilvánvalóan szigorú fiskális magatartást és strukturális reformokat kell véghezvinni.

Egyénileg is bírságol a PSZÁF

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárása során Tápainé Palotás Zitát, az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár egykori tagszervezőjét 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. A tagszervező alkalmi munkát hirdetett fiatalok számára, ám azzal párhuzamosan megfelelő tájékoztatás nélkül léptette be őket a magánnyugdíjpénztárba is. A fogyasztóvédelmi eljárás során a felügyelet megállapította: a tagszervező az általa feladott hirdetésben kizárólag alkalmi, egyszeri szórólapozásra, tehát munkavállalásra hívta fel az ügyfelet. A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony létrehozásának lehetősége semmilyen formában nem jelent meg a hirdetésben, s annak lehetőségére az ügyfél nyilatkozata szerint a tagszervező az első telefonos érdeklődésekor sem hívta fel a figyelmét. A tagszervező ugyan azt állította, hogy megadta a megfelelő tájékoztatást az ügyfél részére, ezt azonban nem tudta bizonyítani. Ráadásul az általa megnevezett magán-nyugdíjpénztári tájékoztató ügyfél által aláírt példányát a felhívás ellenére sem bocsátotta a felügyelet rendelkezésére. Minderre figyelemmel alkalmazták az ügyben a lehetséges legnagyobb büntetést.

Rossz címet rögzített a Fundamenta

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elmarasztalta a Fundamenta Lakáskassza-Lakástakarékpénztárt, mert az nem tett eleget rendszeres ügyfél-értesítési kötelezettségének. A felügyeleti határozatból kiderül, mekkora galibát okozott, hogy a Fundamenta egy szerződés megkötésekor rosszul rögzítette ügyfele címét. A PSZÁF-nál egy banki hitellel kombinált lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkező magánszemély tett panaszt. A lakástakarék őt telefonon értesítette arról, hogy hátralékban van. Korábban - téves adatrögzítés miatt - a pénzügyi szervezettől sem elszámolás, sem a fennálló hátralékos tartozásról értesítés nem érkezett. A hátralék azért keletkezett, mert a lakástakarék az első befizetést nem könyvelte azonnal le. Az emiatt keletkező tartozást az ügyfél időközben befizette, de az elmaradás miatt a bank (amelyet a Fundamenta értesített a hiányról) felmondta a szerződést. Az ügyet még pikánsabbá teszi, hogy a cím szükséges módosításához a lakástakaréknak szinte pontosan egy évre volt szüksége.