A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárása során Tápainé Palotás Zitát, az Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár egykori tagszervezőjét 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. A tagszervező alkalmi munkát hirdetett fiatalok számára, ám azzal párhuzamosan megfelelő tájékoztatás nélkül léptette be őket a magánnyugdíjpénztárba is. A fogyasztóvédelmi eljárás során a felügyelet megállapította: a tagszervező az általa feladott hirdetésben kizárólag alkalmi, egyszeri szórólapozásra, tehát munkavállalásra hívta fel az ügyfelet. A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony létrehozásának lehetősége semmilyen formában nem jelent meg a hirdetésben, s annak lehetőségére az ügyfél nyilatkozata szerint a tagszervező az első telefonos érdeklődésekor sem hívta fel a figyelmét. A tagszervező ugyan azt állította, hogy megadta a megfelelő tájékoztatást az ügyfél részére, ezt azonban nem tudta bizonyítani. Ráadásul az általa megnevezett magán-nyugdíjpénztári tájékoztató ügyfél által aláírt példányát a felhívás ellenére sem bocsátotta a felügyelet rendelkezésére. Minderre figyelemmel alkalmazták az ügyben a lehetséges legnagyobb büntetést.
Vaskosabb egyéni bírságra is akadt egyébként korábban példa. A PSZÁF legutóbb december végén az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat, pontosabban annak vezetőjét marasztalta el "indokolatlan többletköltséget okozó és a befektetési korlát megkerülésével eszközölt befektetések" miatt. Akkor 0,1-1,0 millió forintot szabtak ki. Mint a határozatból kiderült: a pénztár pluszszereplő bekapcsolásával igyekezett kikerülni azt a szabályt, amely szerint nem lehet a vagyon több mint 10 százalékát egy kibocsátó eszközeibe fektetni. Mint azonban a felügyelet megállapította, a pénztári vagyon 26 százaléka (közvetlenül 8 százalék, míg közvetett módon 18 százalék) az ING-csoporthoz tartozó két külföldi kibocsátó által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokba került befektetésre. Többletköltségként 1,45 százalékos alapkezelési díjat mutattak ki. A pénztár a PSZÁF-nak kifogásként jelezte: nem tudja értelmezni a jogszabályban foglaltak megkerülésének fogalmát, álláspontja szerint egy kibocsátó esetében sem sértette meg a 10 százalékos limitet. Ezt a felügyelet nem fogadta el, hiszen - mint kifejtik - ilyen értelmezés esetén a pénztár különböző alapokon keresztül (kínosan ügyelve a tízszázalékos limitre) akár egyetlen befektetési instrumentumot is megszerezhet, ami végső soron azt eredményezné, hogy a teljes pénztári portfólió ugyanannak a kockázatnak van kitéve. Ez pedig ellentétes a jogszabályban foglaltakkal, illetve a nyugdíjcélú megtakarítások rendeltetésével.
