Ma kezdődik Gödöllőn a Bel- és Igazságügyi Tanács nem hivatalos kétnapos ülése. A magyar elnökség lendületet kíván adni a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek, és haladást elérni az uniós polgári jogok gyakorlását akadályozó körülmények felszámolásában. Az első napon a belügyminiszterek a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítéséről, a belügyi kiadásoknak a 2014 utáni többéves uniós költségvetésben várható arányáról, valamint az integrált határigazgatásról tanácskoznak. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés sarokpontjait. A magyar előkészítő anyag szerint az EU költségvetésében a belügyi kiadások viszonylag szerények, még egy százalékot sem tesznek ki, miközben a belügyi tevékenységek egyre erősödnek. A többéves költségvetés rendszere túl merev a váratlanul adódó szükségletekhez, például katasztrófák esetén. További probléma, hogy a belbiztonságot célzó külföldi együttműködésre legfeljebb szimbolikus összegeket lehet kapni az uniós költségvetésből. A határigazgatással kapcsolatban a magyar elnökség arról kérdezi a tagállamok véleményét, hogy mik legyenek az új technológiák alkalmazásának alapelvei.
A második nap az igazságügyé. A szakminiszterek programján szerepel: miként lehetne elhárítani az uniós polgári jogok gyakorlását nehezítő akadályokat, mit kell tenni azért, hogy a közösségi jogalkotási folyamatban ne csorbuljanak az alapvető uniós polgári jogok, és hogyan lehetne javítani az együttműködést a bírók, ügyészek, jogászok képzésében.
