A Budapest Banknál (BB) úgy látják, hogy a banki különadóval kapcsolatban Európában alapvetően két irányvonal terjedt el: az egyik csak költségvetési bevételt akar generálni, és az adót a mérleg egészére vagy csak bizonyos elemeire veti ki, míg a másik megközelítés egy jövőre vonatkozó válságkezelő tőkét halmozna fel a bankadóból. Amennyiben a tagországokban bevezetett vagy bevezetésre kerülő banki különadóknak bármiféle harmonizációja elindul, a BB szakemberei szerint annak nagy valószínűséggel egy válságkezelést elősegítő tőkefelhalmozást kell szolgálnia. Az MKB stratégiai elemzője hangsúlyozta, hogy a magyar banki válságadó jelentős versenyhátrányt okoz a magyar bankrendszernek a határon átnyúló szolgáltatókkal szemben, valamint a hazai vállalkozószektornak, amely így csak a korlátos banki tőke arányában juthat finanszírozáshoz. Mindez végső soron a gazdasági növekedést is fékezi, ezért az adórendszernek ez az eleme már középtávon is fenntarthatatlan. Ennél a hitelintézetnél úgy látják, hogy üdvözlendő a banki különadó európai szintű egységesítése, annak alacsonyabb mértékkel és a felhasználást is szigorúan szabályozó bevezetése. Ez azonban jelentős ellenállásba ütközhet azoknál a tagállamoknál, amelyek már eleve elutasították hasonló adó meghonosítását. Az MKB elemzője úgy látja, hogy 2012-től érdemes lenne nálunk saját hatáskörben is jelentősen csökkenteni a banki elvonás mértékét, majd 2013-tól kivezetni a banki különadót. Ehhez persze nyilvánvalóan szigorú fiskális magatartást és strukturális reformokat kell véghezvinni.
Nem volt szükség a válság során arra, hogy a magyar állam az országban működő bankok megmentése miatt beavatkozzon, sőt a bécsi kezdeményezés részeként hat vezető bank külföldi tulajdonosa megerősítette elkötelezettségét az ország iránt, pótlólagos forrással támogatva a magyar gazdaságot és a kormányt - nyomatékosították a K&H-nál. Mint hozzátették: a Basel III. szabályozás hatására a jövőben nagyobb tőkével kell rendelkezniük a bankoknak, mint korábban, csakhogy e tőke megtérülése Magyarországon jóval a régiós átlag alatt maradhat. Komoly aggodalom, hogy emiatt a vállalatok és a lakosság is kevesebb banki forráshoz juthat a jövőben. 2010 első három negyedévében egyébként a K&H működési eredménye és az adózás utáni eredménye 2009-hez képest nőtt, utóbbi elérte a 16 milliárd forintot, annak ellenére, hogy a profitot a bankadó új formája 14,9 milliárd forinttal apasztotta. Az OTP tavaly pénzintézeti különadó címén bruttó 25,5 milliárd, a támogatott lakáshitelek után pedig egymilliárd forint járadékadót fizetett. A magyarországi bankcsoport bruttó különadóterhe 36,1 milliárd forint volt (ebben szerepel a kilenc hazai leányvállalat), a teljes járadékadó nagysága pedig 6,6 milliárd forintot tett ki - az OTP Jelzálogbankot is figyelembe véve. Mindösszesen tehát bruttó 42,7 milliárdot fizetett a hazai bankcsoport e két jogcímen. Az idén - tájékoztatták lapunkat - hasonló nagyságrenddel számolnak egyedi és konszolidált szinten is, de az összeget negyedéves gyakorisággal kell majd fizetni.
A bankadó jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Raiffeisen Bank 2010-ben akár veszteséget kénytelen elkönyvelni az adózás utáni eredményében - mondták el lapunk kérdésére. Bíznak azonban abban, hogy 2011-ben már sikerül az évet pozitív eredménnyel zárniuk. A BB-nél viszont hangsúlyozták: a különadótól függetlenül stabil, nyereséges marad a bank és az új baseli előírások fokozatos bevezetésével sem lesz előreláthatóan szüksége külső tőkebevonásra, hiszen már a jelenlegi struktúrával is teljesíteni tudja az előírt tőkeszintet, az új likviditási követelményeket. A fokozatos bevezetés ugyanakkor - nyomatékosították - nagyobb mozgásteret ad az üzleti aktivitás számára.
