A 2010. novemberi tartalékperiódustól kezdődően lépett életbe a hathavonta változtatható, rugalmas tartalékráta rendszere, amelyet annak érdekében vezetett be a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy a különböző likviditási igényű bankok számára azonos relatív támogatást biztosítson a likviditáskezeléshez. A hitelintézetek negyede választott két százaléknál magasabb tartalékrátát - tudatta tavaly decemberben a jegybank. A bankok a kétszázalékos mellett három-, négy- vagy ötszázalékos mértéket is meghatározhatnak, ezt a szintet pedig félévente módosíthatják. Lapunk érdeklődésére több banknál is hangsúlyozták: a nagy pénzpiaci forgalmat bonyolító, ám kis mérlegfőösszegű, relatíve kevés forrást gyűjtő piaci szereplők tudják kihasználni az intézkedésben rejlő lehetőségeket (Napi Gazdaság, 2010. december 14.). A jegybank negyedéves jelentéséből most kiderült: a 186 tartalékköteles hitelintézet közül 47 hitelintézet választott 2 százaléknál magasabb tartalékrátát, aminek hatására novemberre 84 milliárd forinttal, 445 milliárd forintra növekedett a bankrendszer kötelező jegybanki tartalékának szintje. A rendszerszintű tartalékkötelezettség növekedésének 90 százaléka nyolc bank változtatásának hatása.
Az MNB jelentésében kitér arra, hogy a hat hónapos eurólikviditás-nyújtó jegybanki devizaswap eszköz 2010. október eleji 181 millió eurós állománya november 24-ére teljesen leépült, s ezáltal az eszköz kifutott. A hasonló célt betöltő három hónapos FX-swap eszköz állománya a megemelkedett swappiaci felárak és az év végi szezonalitás következtében az időszak eleji 852 millió euróról az eddigi legmagasabb szintjére, 1922 millió euróra emelkedett az év végére. Közben 2010 utolsó hetében az egynapos eurólikviditást nyújtó rendelkezésre állást is igénybe vette a bankrendszer, ennek állománya december 31-én elérte a 2022 millió eurót. Az átmeneti jelenség hátterében - olvasható a jegybanki jelentésben - javarészt a külföldi szereplők swapokon keresztüli év végi megnövekedett forintkihelyezési igénye húzódott meg.
Az előző év utolsó negyedévének végén az MNB hivatalos devizatartalékainak nagysága 33,7 milliárd euró volt, vagyis az előző negyedévhez képest egyáltalán nem változott. Ez a változatlanság több tényező eredményeképpen alakult ki. Az Államadósság Kezelő Központ megbízásából végrehajtott adósságkezeléssel kapcsolatos műveletek az előző negyedévben összességében mintegy 300 millió euróval csökkentették a devizatartalékok nagyságát, közben az MNB saját adósságszolgálatához kapcsolódó kifizetések 20 millió eurót tettek ki. A költségvetési szervek megbízásából végrehajtott devizakifizetések pedig közel 300 millió eurós csökkenést okoztak.
