B. Judit Varga

Apránként takarítanának meg a nyertesek

Az adóváltozások hatására a lakosságnál maradó pluszösszegek nagyságával kapcsolatban is eltérőek a várakozások. Arról viszont, hogy mindez mennyire látszik majd a megtakarítási piacon, sőt ezen belül mely szegmenst miként érinthet, szinte mindenkinek más a véleménye. A legjobb fogódzót talán a GfK által végzett felmérés adhatja. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás az átlagjövedelem felett keresők megtakarítási kedvét vizsgálta. Mint kiderült, a személyi jövedelemadó változása következtében keletkező jövedelemnövekményt a megkérdezettek 38 százaléka tervezi megtakarítani részben vagy egészében. A felmérés során a megkérdezettek közül a jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva pedig kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45 százalék) és a befektetési alapok (43 százalék). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére.

Merre tovább, cafeteria?

A cafeteriakereteket (mint azt az ezzel kapcsolatban rendre kipattant botrányok mutatják) a közszférában alaposan megnyirbálták. A cégeknél azonban az eddig felmérés szerint továbbra is népszerű ez a juttatási forma, helyenként még bővítettek is. Több szakértő szerint a béren kívüli juttatás elektronikus kezelése jelenti a jövőt. A kártyapiac azonban meglehetősen nehezen indul. Jelenleg az OTP kínál a lehetőségekhez mérten teljes körű szolgáltatást nyújtó plasztikot. Ennek vált versenytársává a Multi-Pay. A társaság tájékoztatása szerint a márciusi hosszú hétvégét megelőző bevásárlási csúcs alkalmával már tesztelhették a vásárlók a Multi-Pay rendszerét a Spar hálózatában (ideértve valamennyi Interspar hipermarketet, City Spar és Kaiser's szupermarketet). Az üzlethálózat legnagyobb részében az ételfogyasztáson kívül az iskolakezdésre szánt egyenleget is felhasználhatják. Fehér István, a Spar-csoport kommunikációs vezetője elmondta, hogy az elmúlt hetek során mintegy 2300 elektronikus terminál (pos) átállítását végezték el a zökkenőmentes kártyaelfogadás érdekében. Az üzletlánc csatlakozásával országszerte újabb közel négyszáz helyen használhatják az ügyfelek a cafeteriakártyát.

CIB Bank

A jogszabályi változások (biztosítási termékek adóelőnyének eltűnése, szja, nyugdíjrendszer átalakulása), az általános gazdasági helyzet - például az anyagi biztonság felértékelődése, gyenge hitelpiaci aktivitás - együttesen hat az öngondoskodás, az egyszeri nagyobb összegű, illetve a folyamatos kisebb összegű megtakarítások fontosságának felértékelődésére. Első körben ezeket a havi rendszeres megtakarításokat a bank szakértőinek várakozása szerint megtakarítási számlákon, például CIB Malacpersely számlán helyezik el. Később a már összegyűlt vagyon tovább mozoghat lekötött betétek és befektetési alapok irányába. Ezt azonban inkább az év második felére vagy a tartós befektetési szerződések (tbsz) specialitása miatt az év végére várják.

Biztosítható a táppénz is

Az új táppénzrendszer 2011. május 1-jétől lép életbe, az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi maximum napi 10 400 forintos plafon a felére, 5200 forintra csökken. A kormány célja egyértelműen a betegállományban töltött napok csökkentése, munkavállalói oldalon ugyanakkor a változás okozhat nehézségeket. A táppénzrendszer átalakítása sokak számára jelenthet problémát a jövőben. Az összeg csökkentése különösen egy huzamosabb kórházi ellátás esetén üthet vissza. Az ilyen esetekben létkérdés - hangsúlyozza Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója - egy megfelelő baleset-biztosítás, ami valós segítséget és egyösszegű anyagi támogatást jelent baj esetén, akár 365 napos kórházi tartózkodás esetén is. Az Union Biztosító felmérése szerint az ügyfelek számára kiemelten fontos, hogy az adott biztosítás minél több biztosítási eseményt foglaljon magában, a leghangsúlyosabb igényként azon belül is a közlekedési baleset és a baleseti halál elleni védelem jelentkezik. Jelentős különbség mutatkozik azonban a balesetektől való félelem és a baleset-biztosítással való ellátottság között. Az emberek 91 százaléka tart a váratlan balesetek eredményeként fellépő kellemetlenségektől, és számol az ezekből adódó kockázatokkal, de csak alig több mint 10 százalék rendelkezik baleset-biztosítással, míg az Egyesült Királyságban ez az arány 60-70 százalék. A tapasztalatok szerint nagyobb számban kötnek baleset-biztosítást azok, akik maguk vagy a közvetlen környezetükben valaki már legalább egyszer átélt ilyen helyzetet.

Minden szinte szinte minden

A bankok ma már áttekinthetetlenül széles kínálatát nyújtják a betéti konstrukcióknak, de a befektetési jegyeket sem könnyű összeszámolni. Tény persze, hogy minden olyan bankcsoportnál, ahol a vagyonkezelési üzletágat csoporttag befektetési alapkezelő segíti, a kínálat alapvetően a saját kibocsátású befektetési alapokra koncentrálódik, az ezen a körön kívül megjelenő további termékek jellemzően csak szűk, eseti jellegű rétegigényeket szolgálnak ki. Például a K&H-nál külön a privát banki (pb) szegmens számára elérhető 13-féle, a KBC, azaz az anyabank által kibocsátott nyíltvégű befektetési alap, amelyek között található persze euró, de dollár, japán jen, sőt török líra alapú is. Az OTP-nél is pb-szolgáltatást igénybe vevők érhetnek el több száz hazai és külföldi befektetési alapot. A Budapest Bank viszont alapvetően a Budapest Alapkezelő termékeit értékesíti, ezek azonban - hangsúlyozták a pénzintézetnél - a pénzpiaci befektetésektől a kötvény és részvény befektetéseken keresztül a származtatott struktúrákig és nyersanyagokig széles befektetési lehetőséget kínálnak.

Elmaradhatnak a tavaszi betétakciók

A jelenleg folyó kamatversenyben főleg a rövidebb futamidejű betétek (2-12 hónapos) esetében jelentek meg a magasabb kamatok, amelyek nagyjából 100 bázisponttal haladják meg a jegybanki alapkamatot - fejtették ki az UniCreditnél. Ha valamelyik nagyobb pénzintézet jelentősebb összegű forrást kíván gyűjteni, annak egyik eszköze a kamatok emelése, ami elszívhatja a források egy részét a konkurensektől, és a forráscsökkenéstől függően előbb-utóbb a konkurensek lépésére is számítani lehet. Álláspontjuk szerint a hitelezés beindulása mindenképpen abba az irányba hat, hogy a bankoknak több forrásra lesz szükségük.

Mára patthelyzet alakult ki?

A tavalyi és az első kéthavi változás után megmerevedhet a "front" a betétek és a befektetési jegyek között. Több szakértő is úgy véli ugyanis, jelenleg egyik változat sem tud igazán kitűnni a másikhoz képest. Tavaly a magyar lakossági lekötött betétek 460 milliárd forinttal csökkentek, miközben a befektetési alapok állománya 600 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt. Idén az első hónapban a betéti piac gyarapodott, miközben a befektetési alapokban kezelt vagyon 50 milliárd forinttal mérséklődött. A CIB szakértői szerint a betétek és a befektetési alapok közötti küzdelemben a legfontosabb tényező a betétek kockázatmentes hozamszintje. Tavaly ez, a speciális akciós betéteket nem számítva, hat százalék alá esett. E szint alatt már felerősödni látszik a lakosság hozamétvágya. Csökkenő kamatpálya esetén a betétek jellemzően veszítenek vonzerejükből, a megtakarítók nyitottabbakká válnak alternatív megoldások keresésében, ez a környezet kedvez az állampapír-portfóliókat tartalmazó befektetési alapoknak (pénzpiaci, rövid, illetve hosszú kötvény alapok). Amennyiben a kamatkörnyezet emelkedik, a bankbetétek mellett természetesen a betétekbe fektető alapok (likviditási alapok) iránti kereslet is emelkedik. Az MKB Bank stratégiai elemzője nem lát fundamentális okot a befektetési alapok és a klasszikus betétek közötti arány lényegi megváltozására, de kisebb eltolódás a kockázati termékek irányába elképzelhető.

Elfolydogáló lakossági forintok

A folyószámlahitelek állománya a teljes lakossági kihelyezésen belül az idén februárra a jegybanki adatok szerint 5,8 százalékra emelkedett. Két évvel korábban ez az arány 4,5 százalék volt. A válság hatására az állománynövekedés dinamikája csökkent, az átlagos hitelkeret-kihasználtságban azonban növekedés figyelhető meg - mondták el saját tapasztalatukat a Budapest Banknál (BB). Hasonló jelenségről számoltak be lapunk érdeklődésére a CIB-nél is. Mint hozzátették: a hiteligénylések és a hitelfelvétel módja, mint minden más hitel esetében, a folyószámlahiteleknél is szigorúbbá vált. Ez azonban alapvetően nem a belső banki módosításoknak, hanem elsősorban a törvényi előírások szigorításának a következménye. Ezt emelték ki az MKB-nál is, hozzátéve: a jogszabályok indokolják, hogy a termék igénybevétele kizárólag pozitív hitelbírálat esetén lehetséges.

Adaptált forgatókönyv a CIB-től

A CIB Algoritmus Alapok Alapja a piacon egyedülálló konstrukció. Ennek befektetési technikájáról, kockázatkezelési módszereiről Komm Tibort, a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.