B. Judit Varga

A nap idézete

Ez a sok doboz itt Magyarország hangját tartalmazza, a politikusoknak az a dolguk, hogy meghallják az ország hangját, korábban ez sajnos nem így történt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az új alkotmányról szóló kérdőívet visszaküldőknek köszönetet mondva. A Facebookra feltett videóban aktakupacok előtt álló Orbán kijelentette: módosító indítványok formájában benyújtják az állampolgári véleményeket.

Kezdheti a javítást a Közút

A Magyar Közút arról számolt be, hogy kimutatásai szerint a sokéves átlagnál jóval keményebb időjárás jellemezte a 2010-2011-es téli időszakot. Ennek megfelelően a társaság a saját gépparkja mellett szinte az egész téli útüzemeltetési időszak alatt folyamatosan berendelte a szerződéses hóeltakarítókat is (a bérelt géppark egy átlagos télen csak biztonsági tartalékként szolgál). A társaság országosan 1194 darab síkosságmentesítésre, valamint hóeltakarításra kialakított gépjárművet és munkagépet üzemeltetett, illetve tartott készenlétben. A géppark végül összesen több mint 205 ezer órát töltött aktívan az utakon. A rendkívüli időjárást a társaság közleménye szerint jól szemlélteti, hogy az országos állami közutak tisztítására, hóeltakarítására és síkosságmentesítésére összesen 108 ezer tonna sót, 19 ezer tonna érdesítő anyagot, 1,67 millió liter sóoldatot és 462 tonna sóoldat előállításához szükséges granulátumot használtak fel. Mint hozzátették: a nagy csapadékmennyiség mellett több nagy hőingadozás is nehezítette a közútkezelők és az autósok életét, így a szeszélyes és hideg tél rendkívül kedvezett a kátyúképződésnek is. A társaság 77 üzemmérnökségének egy-egy brigádja - ha az időjárás is engedte - a télen keletkezett kátyúk megszüntetésén dolgozott. Ehhez a cég a téli üzemeltetési időszak alatt 32 ezer tonna kátyúzó anyagot használt fel. Mint kiemelték: a hirtelen beköszöntött tavaszi jó időt kihasználva a Közút március végétől át tud térni a tartósabb megoldást jelentő meleg kátyúzási technológiára, a kátyúk száma ütemterv szerint, érzékelhető módon, folyamatosan csökkenni fog.

Vége az elektronikus pénznek?

A Fidesz elnöksége vasárnap délután tárgyalt arról, hogy az új alkotmányban rögzítsék: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint (döntést ma hozhat a frakció). Ennek szükségességét Varga Mihály, miniszterelnökséget vezető államtitkár az alaptörvény pénteki parlamenti vitájában hangoztatta. Az MTI ezzel kapcsolatos megkeresésére a fideszes politikus kijelentette: vannak olyan magától értetődő dolgok, amiket az alkotmánynak rögzítenie kell, ilyen például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Amíg a forint az ország hivatalos fizetőeszköze - ami fontos alapeleme a gazdasági és monetáris rendszernek -, addig ezt is tartalmaznia kell az alaptörvény szövegének - hangsúlyozta. Varga arról is beszélt, hogy módosító javaslata - többek között - kimondaná: Magyarország hivatalos pénzneme a forint, amelyet bankjegy és érme formájában lehet fizetőeszközként elfogadni. (A politikus nem érzi, hogy furcsa ezt éppen az eurócsatlakozás előtt szorgalmazni, hiszen "2020 előtt nincs realitása Magyarország csatlakozásának".)

Csatlakozhatunk az Eurotransplanthoz

Az egészségügyi államtitkárság és az Eurotransplant rögzítették: előzetes együttműködési megállapodást kötnek. Várhatóan 2012. január 1-jétől így átmenetileg egy éven át (ez azután további egy esztendővel meghosszabbítható) hazánk is tagja lenne a nemzetközi szervezetnek. Az átmeneti időszakot követően sor kerülhetne Magyarország teljes jogú tagként való csatlakozására. Addig is az úgynevezett speciális betegek - a halaszthatatlan sürgősségű szív- és májátültetésre váró betegek, a hiperimmunizált vesebetegek, illetve a szervátültetésre váró gyermekkorú, illetve fiatalkorú betegek - felkerülnének az Eurotransplant International Foundation várólistájára. Eseti megállapodások alapján erre más betegek is számíthatnak.

Sok a tagságát szüneteltető

Az egészségpénztári (ep.) szektor úgy tűnik, elég jól vészelte át a válság, a cafeteria megadóztatásának, sőt az öngondoskodás eszméjének a kormány által a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedései miatti káros hatásokat is. A taglétszám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az előző évben 6,6 százalékkal nőtt, ami az önkéntes pénztárak másik ágánál, a nyugdíjnál bekövetkezett 2,3 százalékos visszaesést is figyelembe véve elég szép eredmény. Tény azonban, hogy a tagdíjfizetést szüneteltetők száma közben az egészségkasszáknál sohasem látott nagyságúra duzzadt. Ez még a válság legnehezebb időszakában is "csak" a taglétszám nem egészen 2,8 százalékát érte el, 2010 decemberében viszont az arány majdnem négy százalékot tett ki. Persze ezt akár biztató adatnak is tekinthetjük, hiszen az önmagában az egészségtakarékosság fontosságának felismerésére utalhat, hogy a tagok nem megszüntették számláikat (a kilépők száma alig volt magasabb az előző negyedévekben tapasztaltnál).

Elpárologhat a pluszteher?

A kilakoltatási moratórium fix időponthoz kötött meghosszabbításakor már úgy tűnt, közel a megállapodás a devizahitelesek megsegítésére a kormány és a bankok között (Napi Gazdaság, 2011. március 16.). Az elmúlt napokban az ügyben azonban semmilyen fejleményről sem hallhattunk. Most a Magyar Nemzetnek ismét - mint az említett módosító indítvány előtt - nyilatkozott Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója, s kijelentette: április végére tető alá hozhatja a kormány és a bankszövetség a bajba jutott adósokat megsegítő programot. Az általa vázolt megoldás nem sokban különbözik a korábban elhangzottól, de néhány további részlet is körvonalazódni látszik. Mint a szakember kifejtette: olyan megoldás szerepel a kormány és a bankok közötti tárgyalásokban, amely akkor könnyítené meg a devizahitelesek dolgát, ha a svájci frank jelentősen elmozdulna az átlagos árfolyamtól. Amint az ingadozás elér egy határt, az adós törlesztőrészlete nem követi tovább az árfolyamot, azt egy előre meghatározott felső határérték alapján számítják ki a bankok. Ebben az esetben az ügyfél számláján tartozás keletkezik, ám ez akár magától elpárologhat.

Akciós bankbetétet keres? Csalódást hozhat a tavasz

Bár egyes bankok esetleges fokozott likviditásigénye újraindíthat egy kamatversenyt a piacon, ennek egyelőre nincs jele. Erősebb kamatvetélkedés azért sem várható, mert az árazáson keresztüli piacrész-növelési kísérletek tartósan nem jártak sikerrel.

Adaptált forgatókönyv a CIB-től

A CIB Algoritmus Alapok Alapja a piacon egyedülálló konstrukció. Ennek befektetési technikájáról, kockázatkezelési módszereiről Komm Tibort, a CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Apránként takarítanának meg a nyertesek

Az adóváltozások hatására a lakosságnál maradó pluszösszegek nagyságával kapcsolatban is eltérőek a várakozások. Arról viszont, hogy mindez mennyire látszik majd a megtakarítási piacon, sőt ezen belül mely szegmenst miként érinthet, szinte mindenkinek más a véleménye. A legjobb fogódzót talán a GfK által végzett felmérés adhatja. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás az átlagjövedelem felett keresők megtakarítási kedvét vizsgálta. Mint kiderült, a személyi jövedelemadó változása következtében keletkező jövedelemnövekményt a megkérdezettek 38 százaléka tervezi megtakarítani részben vagy egészében. A felmérés során a megkérdezettek közül a jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva pedig kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45 százalék) és a befektetési alapok (43 százalék). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére.