B. Judit Varga

Visszafogottak a hitelintézetek

A bankok manapság a korábbinál is kevésbé szívesen beszélnek kamatpolitikájukról - tény persze, hogy a magatartási kódex hatálybalépése óta kirívó intézkedések nem is történtek a piacon. A Budapest Bank (BB) a piaci kamatozású forint-jelzálogkölcsöneinek árazását évente kétszer, kamatperiódus-fordulókor módosíthatja - hangsúlyozták lapunk érdeklődésére -, a jogszabályban meghatározott indokok alapján. A BB alighanem készül némi változtatásra. Ezzel kapcsolatban azonban csak annyit mondtak el, hogy a lakossági folyószámlahitelek, az áruhitelek és hitelkártyák kamatának változtatásával kapcsolatos döntését - az előírások keretein belül - a versenytársak árazásának, valamint a pénzpiaci feltételek és a makrogazdasági környezet alakulásának függvényében fogja meghozni.

A bizalmatlanság is visszatart a spórolástól

Sorra látnak napvilágot a különböző, a magyarok megtakarításával, spórolási készségével és hajlandóságával kapcsolatos elemzések és felmérések. A különböző módon feltett kérdésekre persze némiképp eltérő válaszok születnek, de a kép alapvetően egységes: a magyar lakosság nem tett félre eleget. A jelenség mértékében és megítélésében azonban a különböző intézmények annyira eltérő eredményeket tesznek közzé, hogy az akár a megállapítások reális voltát is megkérdőjelezheti. A magyarok 43 százalékának nincs megtakarítása - derül ki most a BellResearch Aegon Magyarország megbízásából készült kutatásából. Érdemes felidézni, hogy az év elején a Raiffeisen-GfK megtakarítási index azt mutatta: a megtakarítással nem rendelkezők aránya 83 százalék. Kérdés persze, hogy az egyes elemzők mit tartanak valóban megtakarításnak. Hiszen - mint azt a Tárki közölte - jövedelemforrásának elvesztésekor a lakosság negyede egy hónapot sem képes átvészelni, amennyiben viszont ugyanez 3-6 hónapos időtávot ölel fel, akkor a bajba kerülők aránya 66 százalékra ugrik. Ez egyébként jobban rímel a GfK, mint a BellResearch következtetésére.

Kulcskérdés lesz a fogyasztás élénkülése?

A banki elemzők mintha kisebb kockázati tényezőnek tartanák a kamatszint szempontjából a fogyasztói árak emelkedését, mint korábban. Egyelőre inkább az látszik, hogy csupán kínálati okok, alapvetően a globális élelmiszer- és nyersanyagár-emelkedés miatt haladja meg a hazai infláció a 3 százalékos jegybanki célt - állítja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A maginfláció - hangsúlyozta az Erste makroelemzője, Árokszállási Zoltán - egyelőre eléggé megnyugtatóan alakul, a piaci szolgáltatások árindexe nem mutat jelentős emelkedést, ami pedig jó jel. Ezen kettősség a következő hónapokban is jellemző lehet a magyar inflációs adatokra (például a közel-keleti és észak-afrikai események miatti jelentős benzináremelések a márciusi adatban látszanak először). Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra számít, hogy az infláció fokozatosan mérséklődik majd a második félévben.

Logót vált az Erste

Az Erste Group Bank AG - összes leányvállalatával és az osztrák takarékpénztárakkal együtt - úgy határozott, hogy a jelenlegi logójának (piros S betű) lecserélését célzó folyamatot indít el. Az egyeztetések már elkezdődtek. Szándékukat azzal indokolják, hogy az Erste Group jelentős változáson ment át az elmúlt tíz év során a növekedési piacoknak számító Kelet-Közép-Európában végrehajtott terjeszkedés nyomán. Mint közölték: a térség egészét felölelő pénzügyi szolgáltatóként a bankcsoport nemzetközivé vált, ugyanakkor lakossági banki tevékenységekre fokuszáló üzleti modellje révén felerősödött lokális jellege is. Emellett - tették hozzá - pénzügyi szolgáltatóként az a céljuk, hogy kihangsúlyozzák a reálgazdaság finanszírozására és az értékteremtésre irányuló erősségeiket, hiszen ez képezi az ügyfelekkel való kapcsolatuk alapját. Arra nem tértek ki, hogy korábbi logójuk ennek a kívánalomnak miért nem felel meg, amint arról sem szóltak, milyen módon (esetleg pályázattal, vagy profi arculattervezőket megbízva) választják ki a csoport új emblémáját. A jelenlegi elképzelések szerint egy esetleges új logó bevezetésére 2012 első felében kerülhet sor. A CIB három évvel ezelőtt váltott logót, a magyarországi hitelintézet azonban csak átvette az Intesa Sanpaolo római vízvezetékeket idéző boltíves emblémáját. Az ezzel kapcsolatos kiadás is mintegy másfél milliárd forintra rúgott (Napi Gazdaság, 2008. február 29). Az Ersténél viszont nyilvánvalóan euróban lehet hasonló a várható kiadások induló nagyságrendje.

A nők szívesebben választanak orvost a neten

A közel két hónappal ezelőtt indult új internetes szolgáltatás - a foglaljorvost.hu - a várakozásoknak megfelelően sikerrel startolt a páciensek körében. A portálon jelenleg 19 szakterületen kínálnak szakorvosokat. Az első szakorvosfoglaló rendszer tapasztalatait összegezve már a kezdeti hónapok forgalma is azt mutatja, hogy sokan, de elsősorban a nők választják inkább ezt a megoldást a várakozás és telefonálgatás helyett. Nem meglepő módon szakterület szerint a nőgyógyászati időpontfoglalás vezeti a listát. A legtöbben a hétvégi időszakot használják időpontfoglalásra, időpont szerint pedig a legkeresettebbek a 24 órán belüli foglalások. Egyértelműnek tűnik, hogy aki azonnali megoldást keres egészségügyi problémáira, általában az interneten igyekszik találni megfelelő szakorvost is. Partnereik között megtalálható tíz nagy budapesti magán-rendelőintézeti és számtalan egyéni magánrendelés. Különleges szakterületeket is lefed már a Foglaljorvost.hu, ilyen például a gyermek-neurológus, gyermek-endokrinológus, a szexuálterapeuta, a hidegterápia, de a botoxkezelések is bekerültek a kínálatba. A csapat tovább dolgozik a szolgáltatás tökéletesítésén és további bővítésén.

Alkotmányos ellentmondás

A Patent Egyesület a múlt héten levélben tájékoztatta az összes országgyűlési képviselőt, hogy az alkotmány szövege minden valószínűség szerint abortusz engedélyezésének szigorításához fog vezetni. A szervezet választ kizárólag kormánypárti politikusoktól kapott. Szájer József csak annyit írt, hogy a szöveg nem fog szigorításhoz vezetni. Semjén Zsolt elismételte korábban ismertté vált véleményét, hogy az alkotmánynak a fogantatástól kell védenie az életet, és hogy a szigorításra majd csak később kerülhet sor, ha meggyőzik erről az embereket. Ugyanakkor nem reagált arra, amit a szakértők vetettek fel, hogy mi fogja megakadályozni bármelyik arra jogosult állampolgárt, hogy azonnal az Alkotmánybírósághoz forduljon, hogy az mondja ki a jelenlegi abortuszszabályozás alkotmányellenességét és kötelezze az országgyűlést az abortusz betiltására vagy szigorítására.

Géndiagnosztika világszínvonalon

Megnyitotta kapuit Budapesten egy világszínvonalú, ultramodern géndiagnosztikai labor; itthon csak itt alkalmazzák azt a világszerte egyedülálló DNS-chiptechnológiát, illetve aCGH eljárást, amely a kisbabára vágyó meddő párok esetében a mesterséges (szervezeten kívüli - in vitrofertilizáció, IVF) megtermékenyítés során játszik nagy szerepet. A speciális genetikai szűrővizsgálatokkal a cél elsősorban az IVF-programok hatékonyságának növelése lenne, ami annak tükrében különösen jelentős kérdés, hogy Magyarországon minden negyedik gyermekre vágyó párnak szembesülnie kell a meddőség problémájával. A Reprogenex laboratóriuma lehetőséget ad arra, hogy a rendkívül érzékeny preembrionális sejtből már a beültetés előtt megállapíthassák, hordoznak-e bármilyen kromoszómahiányból adódó betegséget. Ezzel a vizsgálattal tehát bizonyos genetikai eredetű betegségek kiszűrhetők. A sorozatos sikertelenség és vetélések hátterében ugyanis sokszor rejtett hibaként az áll, hogy a genetikai elváltozásokat mutató embriók szinte képtelenek a megtapadásra.

Több segítség kell a leszokáshoz

Európában több mint 78 millió dohányos szeretne leszokni káros szenvedélyéről, de a megkérdezettek fele, aki már megpróbálkozott a leszokással, úgy véli, hogy a dohányzásról való leszokást segítő szolgáltatások elégtelenek és használhatatlanok - állapítja meg az EQUIPP (Europe Quitting: Progress and Pathways) kutatás. A Pfizer megbízásából lefolytatott felmérésben a dohányzással, leszokással kapcsolatos nézeteket vizsgálták 2482 egészségügyi szakember, 20 010 dohányos és 22 683 nem dohányzó körében, 20 európai országban.A megkérdezett egészségügyi szakemberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy a dohányosoknak szánt támogató szolgáltatásokat a háziorvosi ellátásban részt vevő orvosoknak kellene biztosítani. Azonban az orvosoknak több mint a fele (55 százaléka) véli, hogy a primer ellátás egészségügyi szakemberei nem kapnak elegendő képzési támogatást, hogy ezeket a szolgáltatásokat hatékonyan biztosíthassák. A dohányosok 40 százaléka szerint a dohányzásról való leszokást segítő kezelések anyagi támogatása arra ösztönözné őket, hogy igénybe vegyék a támogató szolgáltatásokat. Az egészségügyi szakemberek is a dohányzásról való leszokást segítő kezelések anyagi támogatása mellett teszik le a voksukat, és a megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) azt állítja, hogy a leszokással próbálkozó dohányosoknak meg kellene téríteni a klinikailag bizonyított hatású gyógyszerkészítmények árát.

Megrendszabályoznák a betegeket

Körvonalazódni kezd néhány intézkedés, amellyel a kormányzat az Egészségbiztosítási Alap már bejelentett megtakarításait érné el. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke korábban elmondta: a gyógyszerek csak 70 százalékban hasznosulnak amiatt, mert a betegek azokat nem megfelelően alkalmazzák. Érzékelhetően a kamara érvelését ebben is (a patikai rendszert teljesen az ő elképzeléseik szerint alakították át) magáévá tette a kormányzat. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében rendezett életmódnapon ugyanis - mint arról a Világgazdaság beszámolt - Cserháti Péter egészségügyért felelős helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy bonus-malus rendszert vezetnének be. Ennek alapján csak akkor kapná meg a számára felírt készítményre a támogatást a páciens, ha követi az orvos utasításait. Úgy tűnik, mintha a támogatási kulcs a "renitensség" arányában mérséklődne.