Devizahitelesek: már elutasították a radikális tervet

Most a CIB vezérigazgatója, Thomas Spurny és Barta György vezető közgazdász által is jegyzett tanulmány gyakorlatilag megegyezik az eredeti felvetéssel.

A javaslat a svájci frank alapú hitelek forintra váltását szorgalmazza, amiben a jegybank venne tevékenyen részt (megállapodva például a svájci jegybankkal). A konverzió hatására ugyan az adós rögzítené veszteségét (ami a felvételi és az átváltási árfolyam különböztete), de ezt a javaslat készítői szerint ellensúlyozná a törlesztőrészletek 35-40 százalékos csökkenése és az árfolyamkockázat végleges kivezetése. Az adósterhek mérséklését segítené, hogy a hitel összegének negyedét maradványértékként elkülönítenék, erre az állam a nemfizető hiteleknél garanciát is vállalna. A csökkentett, forintra átváltott hitelrész kamatát a jegybanki alapkamathoz kötnék, a kereskedelmi bankok erre kedvezményes, 2-2,5 százalékpontos marzsot számíthatnának, az állam pedig 2-2,5 százalékpontos kamattámogatást adnak. A kamat így a jó adósoknál 5,5 százalék lenne.

Problémákat már az előterjesztés is jelez. Ilyen például, hogy a banki felár csökkentése a szektornak 50-70 milliárd forint veszteséget okozna. A devizatartalék 12 milliárd euróval esne, de az ország javuló megítélése (ami a lépések következménye lenne) a tartalékigényt 3-4 milliárd euróval csökkentené.

Szakemberek szerint a meglehetősen bonyolult és drága szisztéma összességében nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket. Főként azért, mert eleve sem vállalja fel, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósokon is segítsen. Ráadásuk kizárólag a svájci frank gondokról szól, miközben a 90 napon túli késedelembe esettek többsége nem is ebbe a kategóriába tartozik. A \"maradványhitel\" visszafizetését 25 év - ez a jelenleg átlagosan 15 éves futamidő meghosszabbítása után jön ki - után kellene megtenni, de az ügyfelek élhetnének az újrafinanszírozás lehetőségével is. Ez pedig családokat generációkra adósíthatna el.

Emellett teljesen közismert tény, hogy a 15 éves futamidő hosszabbítása nem annyira jó üzlet az adósnak, törlesztőrészlete ugyanis sokkal kevésbé csökken, mint amennyire a teljes visszafiezetendő összeg hízik. (Nem véletlenül nem emelkedett ütemesebben még a hitelek átsrtuktúlásakor sem az átlagos futamidő.)