Az MNB szemle legfrissebb számában azzal a rövid és középtávú gazdasági hatással is foglalkozik, amit az 1998-as nyugdíjreform visszafordítása jelent. Mint hangsúlyozzák: a 2009 végi átlépések és a 2010 negyedik negyedévében felfüggesztett magán-nyugdíjpénztári járulékok miatt torzul a tényleges megtakarítási folyamatok képe.
A statisztikák a vagyon átadását egy összegben számolják el, azonban az MNB inflációs jelentésében szereplő elemzési célú háztartási és államháztartási mutatókat - derül ki az írásból - a valós kép érdekében korrigálni kell. Ennek lehetséges módjairól is szól a tanulmány, de a szerzők áttekintik azokat a nehézségeket is, amit a tőkefedezeti magánpénztári rendszer tulajdonképpeni felszámolása az értékelésben okoz.
A folyamatok időben is egységes áttekintésével kapcsolatban nem elhanyagolható ugyanis, hogy a magánnyugdíjrendszer bevezetése nélkül az államháztartás és a háztartások viselkedése eltérően alakult volna. Amíg azonban az MNB szakemberei szerint ez a lakosság esetében kismértékű, részben egymást kioltó hatásokat jelenthetett, addig a fiskális politika akár érzékelhetően is eltérhetett volna. Úgy vélik tehát, hogy a korrigált háztartási és államháztartási mutatóik úgy értelmezhetőek, hogy azok a lakosság magatartását megfelelően mutatják be, a fiskális politika esetében azonban nem adnak arra választ, hogy nyugdíjreform nélkül hogyan alakult volna a hiány.
Más is \"megbolondítja\" azonban az adatokat. A szakemberek úgy látják, hogy az átlépők reálhozamból szerzett egyszeri bevételének vélhetően már hatása lesz a lakossági fogyasztásra és megtakarításra is. Így ez kiadásként már növeli az MNB elemzési célú államháztartási mutatóját, a kiegészített (SNA-) deficitet, hiszen azt a lakosságnál is bevételként veszik számításba. A statisztikákat szintén érinti - olvasható a tanulmányban -, hogy az átlépők felvehetik a magánnyugdíj-befizetések hozamgarantált tőke feletti részét, valamint a saját vagy munkáltatói tagdíj-kiegészítésüket, ami a jegybankos becslés alapján mintegy 220 milliárd forint lehet. A tanulmányban egyébként úgy kalkulálnak, hogy a magánkasszáknál 300 milliárd forint feletti vagyon maradhatott.
