B. Judit Varga

Fény derülhet a hamisításokra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankjegyhamisítás elleni küzdelemre, valamint a tudatos készpénzhasználat jegyében programot indított. Azok az UV-A/C-készülékeket forgalmazó cégek, amelyek ebben részt kívánnak venni, május 9-ig jelentkezhetnek a jegybanknál. Jelenleg − nyomatékosította az MNB − a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló segédeszközök használata, ezért támogatják, hogy a kiskereskedők ilyen berendezéseket szerezzenek be.A jegybank először az UV-A/C-készülékeket forgalmazni szándékozó cégek körében keres partnereket. Ezen cégek feladata lesz az UV-A/C-készülékek értékesítése az MNB támogatását elnyerő kiskereskedők számára. Már több forgalmazó jelezte pályázati szándékát, de a pályázati határidő végéig további cégek jelentkezhetnek.Az MNB ezt követően − várhatóan májusban − hirdeti meg pályázatát a kiskereskedők számára. A jegybank a pályázat során az UV-A/C-készülékek nettó kiskereskedelmi árának 60 százalékával (de készülékenként legfeljebb 20 ezer forinttal) támogatja a programban részt vevő kiskereskedőket.

Csak időnyerés a hitelkönnyítés?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tárgyalásokat kezdett a szaktárcával arról, hogy bevezessenek egy úgynevezett portfóliótisztítási kvótát. A jegybank szerint ugyanis a bankok a portfólió romlását azzal is mérsékelni akarják, hogy a hiteleket bebukás előtt esetleg újra és újra átstrukturálják, a többkörös átstrukturálás pedig veszélyes (Napi Gazdaság, 2011. április 21.). Mint a stabilitási jelentésben hangsúlyozzák: az átstrukturálásokkal a bankok képesek voltak lassítani a nem teljesítő hitelállomány bővülését, kérdéses azonban, hogy ez mennyire bizonyul tartós megoldásnak. Jelenleg az átstrukturált jelzáloghiteleknek 30 százaléka újra 30 napon túli késedelembe esik, 18 százalékuk pedig újra 90 napnál is régebbi tartozással rendelkezik.A jegybank aggodalmait látszik alátámasztani, hogy a bankok többsége − amelyek korábban kifejezetten büszkélkedtek azzal, mennyi segítséget nyújtottak bajba került adósaiknak − most a témáról inkább mélyen hallgat. Az Erste Banknál lapunk érdeklődésére hangsúlyozták: a lakossági üzletágban az átstrukturált állomány mértéke relatíve alacsony, tekintettel arra, hogy megvizsgálják az ügyfél tényleges fizetési szándékát és képességét, mielőtt ténylegesen átstrukturálnák a hiteleket. Hitelkönnyítésre itt csak egyszer biztosítanak lehetőséget.

Ismét diákokhoz beszél a pénz

A Magyar Nemzeti Bank − a Diákhitel Központ, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének támogatásával − immár ötödik alkalommal, 2011-ben is elkészítette rövid tájékoztató füzetét (ennek címe: a Pénz beszél! Te is érted?), amely május első felében eljut az ország valamennyi, mintegy 1200 középfokú iskolájába. Ebben az évben a tájékoztató kiadványt több mint 118 ezer 11. évfolyamos nappali tagozatos diák kapja meg. A füzet közérthető formában tájékoztatja a fiatalokat azokról a legfontosabb pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról, amelyekkel már 17-18 éves korban találkozhatnak. Az MNB tanári segédanyag összeállításával is segítséget nyújt a füzetben található témák feldolgozásához, ezért a főbb témakörökhöz kapcsolódó prezentációk egészítik ki az anyagot.

Nyugdíjügy: ennyien dacolnak a többséggel

Végleges a visszalépők száma; nem zárható ki, hogy a maradók száma mégis elérheti a százezret, az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság azonban ilyen mértékű változást nem tart elképzelhetőnek.

Zsebben cipelnek húszmilliárdot a kereskedők

A készpénzszállítás és -feldolgozás szűk 25 milliárd forintos piaca az iparág egyik legnagyobb szereplőjének prognózisa szerint a következő öt évben akár harmadával is növekedhet.

Elfelejtettek hatályon kívül helyezni egy nyugdíjrendeletet

A parlament hétfőn megszavazta a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosítását. A tb-rendszerbe való visszaléptetés szabályait meghatározó korábbi kormányrendelet előírásai viszont még mindig hatályosak.

Nyugdíjpénzek: megvan, mikor csenget a postás

Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépés egyik \"mézesmadzaga\" az volt, hogy a magánpénztári tagok hozzájuthatnak megtakarításuk reálhozamához, illetve a időközben teljesített tagdíj-kiegészítésekhez egy összegben. A tegnap elfogadott törvény alapján már jól körvonalazódik, erre mikor is számíthatnak.

Rablóból pandúr lesz?

Váratlanul távozott májustól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) fogyasztóvédelmi ügyvezető igazgatója, pedig Siklósi Máté vezetésével az elmúlt egy évben a felügyelet komoly lépéseket tett a pénzügyi terület fogyasztóvédelméért (Napi Gazdaság, 2011. május 2.). Tegnap kiderült, miért lehetett sürgős a korábbi vezető menesztése. A posztot ugyanis mostantól Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi főtitkára tölti be − jelentette be Binder István, a PSZÁF szóvivője, aki szerint nagyra értékelik a korábbi igazgató munkáját. Siklósi megbízása azonban az alapozó munkák elvégzésére, az eddigi struktúra átalakítására szólt, amit jól végrehajtott. Létrejött a vidéki fogyasztóvédelmi hálózat, megjelent a felügyelet fogyasztóvédelmi ajánlása, elkészült a hitel- és lízingválasztó program, kialakult az új belső fogyasztóvédelmi struktúra és az év közepén megjelenő betét- és meg­ta­karításválasztó program minden lényeges eleme, s hatékonyabbá vált a fogyasztóvédelmi ügyek kezelése. Most azonban új szakasz kezdődik a fogyasztóvédelemben, s ehhez új vezetőt keresett a felügyelet − nyomatékosította Binder.

Korlátos banki finanszírozás

A vállalatok beruházási célú − ide sorolhatjuk az öt éven túli lejáratú kölcsönöket − hiteleinek állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján az idei első negyedévben jelentősen esett. Ebben azonban jelentős szerepet játszott az árfolyamok kedvező változása, ami a cégek pozícióját március végéig 240 milliárd forinttal javította. A vállalati hitelek közben a tranzakció alapján is csökkentek. A cégek az első negyedévben 111,5 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi hitelt újonnan felvettek. Az éven belüli lejáratú kölcsönök állománya ugyan alig változott, de emögött a folyószámlahitelek közel 85 milliárd forintos emelkedése és az alapvetően forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló egyéb hitelek százmilliárd forintot meghaladó (hétszázalékos) zuhanása állt.