A vállalatok beruházási célú − ide sorolhatjuk az öt éven túli lejáratú kölcsönöket − hiteleinek állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján az idei első negyedévben jelentősen esett. Ebben azonban jelentős szerepet játszott az árfolyamok kedvező változása, ami a cégek pozícióját március végéig 240 milliárd forinttal javította. A vállalati hitelek közben a tranzakció alapján is csökkentek. A cégek az első negyedévben 111,5 milliárd forinttal többet törlesztettek, mint amennyi hitelt újonnan felvettek. Az éven belüli lejáratú kölcsönök állománya ugyan alig változott, de emögött a folyószámlahitelek közel 85 milliárd forintos emelkedése és az alapvetően forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló egyéb hitelek százmilliárd forintot meghaladó (hétszázalékos) zuhanása állt.
Az MNB stabilitási jelentésében a rövidebb lejáratú kölcsönök visszaesését értékelte kifejezetten kedvezőtlen fejleményként (tény viszont, hogy elemzésük nyilvánvalóan még csak az előző évi adatokra alapozódhatott). Mint megállapították: a beruházási célú hitelkereslet − az alacsony termelési volumen, a fölös kapacitások és a bizonytalan kilátások következtében − továbbra is gyenge, a kis- és középvállalati (kkv) szektor forgóeszköz-finanszírozási hitelkereslete viszont erős. A rövid lejáratú hitelek visszaesése tehát hitelkínálati korlátok jelenlétére utal, ami különösen éppen a kkv-kör számára jelent finanszírozási problémát. Ezen a helyzeten csupán az állami programok − mint a kiterjesztett Széchenyi kártya, illetve a Garantiqa kezessége − javítanak (Napi Gazdaság, 2011. május 2.).
Aggasztó jeleket a növekedéssel összevetve is találtak. Míg ugyanis a feldolgozóipari ágazatokban a termelés dinamikája nagyobb mértékben javult, a hitelezés, bár lassuló ütemben, de tovább csökkent 2010-ben. A hitelezés fellendülése már 2010 első-második negyedévétől számos régiós országban megkezdődött. Magyarországon a vállalati hitelállomány leépülése viszont a náluk határozottan nagyobb gazdasági visszaesést megélt balti országokkal mutat hasonlóságot. A magyarországinál jelentősebb leépülés régiós összehasonlításban csak Lettországban és Litvániában következett be − nyomatékosította az MNB.
Az idei évvel kapcsolatban a jegybank úgy gondolja, hogy a vállalatok kapacitáskihasználtsága már az első negyedévben elérheti historikus átlagát, így a vállalatok exportpiacainak további bővülése, esetleg a belső kereslet élénkülése esetén a beruházási hitelkereslet emelkedése várható, és a kkv-szektor forgóeszköz-finanszírozási hitelkereslete is tovább élénkülhet. Fennáll viszont a veszély, hogy a vállalati szegmensben tapasztalt hitelképességi szelekció fennmarad.
Erre a szelekcióra (a bankok csak az igazán jó adósokat, különösen a nagyon jó mutatókkal rendelkező nagyvállalatokat szeretnék finanszírozni, értük pedig akár gyilkos versenyt is folytatnak) utalhatnak a kamatok alakulására vonatkozó idei adatok is. A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség-mutatója márciusban az egymillió euró érték alatti forinthiteleknél emelkedett, miközben az egymillió euró érték feletti forinthiteleknél nem történt változás. Az eurókölcsönöknél még markánsabban látszik ez a jelenség. Az egymillió euró érték alatti euróhiteleknél érzékelt költségnövekedést a nagyobb hiteleknél kifejezetten jelentős csökkenés kísérte.
| 2011. I. negyedév | Idei változás | |
| Éven belüli | 2414,7 | -16,1 |
| Hosszú, de öt éven belüli | 1919,3 | -136,6 |
| Öt éven túli | 2890,2 | -213,8 |
| Forrás: MNB |
