B. Judit Varga

Hullanak a fejek az egészségügyben - itt az első elbocsátás

Megalakult a gigantikus háttérintézmény, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), a tárca tájékoztatása szerint Réthelyi Miklós miniszter pedig az átalakításra tekintettel visszavonta a beolvadó intézmények főigazgatóinak vezetői megbízását.

Rendeződhetnek az ügyeleti díjak az egészségügyben

Kilenc, zömében egészségügyi törvényt kíván módosítani a kormány. A változás egyik nyertesei a gyógyteák lehetnek. Annak érdekében ugyanis, hogy ezeket \"megérje\" gyógyszerként forgalomba hozni, továbbra is lehetővé tennék a szabad polcos forgalmazást a megfelelő üzletekben.

Szabad polcon maradhatnak a gyógyteák

Összesen kilenc, zömében egészségügyi törvényt kíván módosítani a kormányzat − derül ki a lapunk birtokába került előterjesztésből, amely két hét múlva kerülhet a kabinet elé. A dokumentum rendezné az ügyeleti díjakat, meghatározva, hogy a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani. Emellett rögzíti azt is, hogy az ügyeletet is ellátó egészségügyi dolgozók részére abban az esetben is ki kell fizetni a személyi alapbért (garantált illetményt), ha az ügyeletek miatt kiadott kompenzáló pihenőidők miatt az előírt munkaidőt az ügyeleten kívül nem tudta ledolgozni. A javaslatok között szerepel a Nemzeti Egészségfejlesztési Program (NEP) törlése a jogszabályból. Bekerül viszont az egészséghatás-vizsgálatok szükségessége, a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetése, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv készítése. A módosítás értelmében valamennyi, a lakosság életét befolyásoló döntés előtt egészséghatás-vizsgálatot kell végezni, ezek részletszabályait (2012-től) miniszteri rendelet határozza majd meg. A módosítás lehetővé tenné, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyes egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban a személyi és tárgyi feltételeken túl az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges képzés tartalmát is meghatározhassa.

Akciós bankbetétek - fontos figyelmeztetés érkezett

Már most kiemelt figyelmet igényelne többek között az, hogy betéti akciók helyett a stabilabb saját folyószámlás ügyfelekre támaszkodjon a hitelintézeti forrásgyűjtés.

Csak átmenetileg emelkednek a lakásárak

Stabil, jövedelmezően működő bankszektor nélkül nincs gazdasági fellendülés, a bankrendszerről pedig még 2011 első negyedévében is azt lehet mondani, hogy lefagyott − mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a portfolio.hu jelzálog-hitelezésről és lakossági finanszírozásról tartott konferenciáján. Király szerint a bizalom újbóli megteremtése lassú folyamat, az egyik kiút egy − nem állami − bérlakáspiac megteremtése lenne. Az uniós országok több mint felében már megindult a lakásárak emelkedése, ez azonban nem megalapozott, így hosszabb távon aligha tartható − jelentette ki Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai regionális vezetője. Véleménye szerint a jelzálogpiaci fellendülés az árak esésével és nem az emelkedésével indul, most viszont minden éppen ellentétesen zajlik: a szűk választék, a korlátozott finanszírozás és kis forgalom mellett emelkednek az árak.  A kamatok ugyan − különösen Európában − alacsonyak, ez azonban szigorú feltételekkel párosul. Jó pár év telhet el, amíg megalapozott áremelkedés indulhat − tette hozzá.

Az akciós betéteket ellenzi a pénzügyi felügyelet

Az új követelményeknek megfelelő likviditási mutatók elérése a szabályozói teendők mellett a bankrendszertől is erőfeszítést igényel − figyelmeztetett vezetői körlevélben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A felügyelet szerint a Bázel III európai szabályozáshoz alkalmazkodás érdekében már most kiemelt figyelmet igényel néhány terület, így az, hogy betéti akciók helyett a stabilabb saját folyószámlás ügyfelekre támaszkodjon a hitelintézeti forrásgyűjtés. A kis- és közepes vállalati ügyfélkörnél a szegmentáció fontosságát hangsúlyozzák, a nagyvállalatokhoz képest e szektor betéteire biztosabban és hosszabb távon lehet számítani. A nagyvállalatoknál és a közszféra intézményeinél a körlevél szerint a hitelintézeteknek törekedniük kell az ügyfélkapcsolatot szorosabbá fűző pénzügyi szolgáltatások kialakítására (letétkezelés, klíringelszámolás, cash-menedzsment). A PSZÁF-körlevél is kitért arra − a jegybank (MNB) stabilitási jelentésében jelentős kockázatként azonosított jelenségre −, hogy elsősorban a külföldi források rövidülése miatt romlik a hazai bankszektorban a lejárati összhang. Az MNB sajtóosztályán a Napi Gazdaság kérdésére hangsúlyozták: a bankoknak az európai szabályozás bevezetése előtt szükséges lenne tudatosan csökkenteniük az eszközök és a források közötti lejárati eltérés mértékét, a pénzügyi stabilitásért felelős hatóságoknak pedig célszerű átgondolniuk, hogy bevezessék a lejárati kockázatok csökkentését célzó makroprudenciális szabályozást.

Csak átmeneti a lakásárak emelkedése

Az uniós országok több mint felében már megindult a lakásárak emelkedése - jelentette ki Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai regionális vezetője a Portfolio jelzáloghitelezésről tartott konferenciáján. A szakember azonban gyorsan le is hűtötte a kedélyeket, mondván ez nem megalapozott.

MNB-alelnök: nem lehet csodára számítani

Egy stabil, jövedelmezően működő bankszektor nélkül nincs gazdasági fellendülés, a bankrendszerről pedig még 2011 első negyedévében is azt lehet mondani, hogy lefagyott - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a portfolio.hu jelzáloghitelezésről és lakossági finanszírozásról tartott konferenciáján.

Fény derülhet a hamisításokra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankjegyhamisítás elleni küzdelemre, valamint a tudatos készpénzhasználat jegyében programot indított. Azok az UV-A/C-készülékeket forgalmazó cégek, amelyek ebben részt kívánnak venni, május 9-ig jelentkezhetnek a jegybanknál. Jelenleg − nyomatékosította az MNB − a hamis bankjegyek elleni védekezés egyik leghatékonyabb eszköze az UV-A és UV-C fénycsővel egyaránt rendelkező bankjegyvizsgáló segédeszközök használata, ezért támogatják, hogy a kiskereskedők ilyen berendezéseket szerezzenek be.A jegybank először az UV-A/C-készülékeket forgalmazni szándékozó cégek körében keres partnereket. Ezen cégek feladata lesz az UV-A/C-készülékek értékesítése az MNB támogatását elnyerő kiskereskedők számára. Már több forgalmazó jelezte pályázati szándékát, de a pályázati határidő végéig további cégek jelentkezhetnek.Az MNB ezt követően − várhatóan májusban − hirdeti meg pályázatát a kiskereskedők számára. A jegybank a pályázat során az UV-A/C-készülékek nettó kiskereskedelmi árának 60 százalékával (de készülékenként legfeljebb 20 ezer forinttal) támogatja a programban részt vevő kiskereskedőket.