B. Judit Varga

Kiket fenyeget leginkább a kilakoltatás?

A 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel-adósok közel 90 százaléka devizahiteles, ezen belül azonban további, heterogén - az ügyfél, illetve az ügylet jellemzői szerinti - alcsoportokra bonthatók – nyomatékosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kilakoltatási moratórium feloldását követő helyzetről készített elemzésében.

Szabadulna már a hotelektől a CIB

A bankok lassan meghatározó idegenforgalmi tulajdonossá lépnek elő. Ez különösen a CIB-re igaz, amely tavaly komoly szállodai érdekeltségekre tett szert. A hitelintézetnél lapunk érdeklődésére hangsúlyozták viszont, hogy a hoteleket és létesítményeket nem ők üzemeltetik, a feladattal specializálódott, nagy szakértelemmel és múlttal rendelkező szállodaüzemeltető cégeket bíznak meg. Az ingatlanok a CIB Bank által biztosított hitelek fedezetéül szolgálnak, melyeket a bankcsoport leányvállalatain − melyek nem pénzügyi vállalkozások − keresztül vesz birtokba.

Az államnak is megéri az egészségpénztár

Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel kerülik el a súlyos, magas egészségügyi kiadásokkal járó betegségeket − állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által az AXA Önkéntes Egészségpénztár (ep.) felkérésére végzett kutatás. A felméréshez a kassza 800 tagja adta hozzájárulását. Az ő Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) nyilvántartott, 2005 és 2009 közötti egészségügyi kiadásait hasonlították össze egy kor, nem és lakóhely szerint megegyező véletlen minta kiadásaival.

Az ügyfelek kevesebbet panaszkodtak

Az idei első negyedévben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) összesen 1716 fogyasztói beadvány érkezett, ami az előző negyedévinél 13,9 százalékkal, az előző év azonos időszakában regisztráltnál pedig majdnem ötven százalékkal kevesebb. A számok a felügyelet tájékoztatása szerint az összes szektornál javulást mutatnak. A legtöbb bejelentés (71,0 százalék) továbbra is a bankokkal kapcsolatban érkezett, de figyelemre méltó, hogy ismét a pénzügyi vállalkozásokra esett a bejelentések ötöde. Nem zajlottak azonban ennyire kedvező folyamatok a nem felügyelt intézményeknél. Ebben a kategóriában a bejelentések 90 százalékát a fogyasztóicsoport-szervező társaságokkal szemben tették. Az 51 beadvány pedig közel két és félszer annyi, mint amit az előző negyedévben regisztráltak.

Komolyabb büntetések

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) folyamatosan és meglehetősen nagy számban teszi közzé azokat a határozatait, amelyekben a különböző pénzügyi intézményeket panaszkezelésük hiányosságai miatt marasztalja el. Problémát általában abban látnak, hogy az ügyfeleik bejelentéseire nem válaszolnak a megadott határidőn belül. Maguk a panaszok (amiket persze a PSZÁF határozatai egyáltalán nem orvosolnak) meglehetősen különbözőek. Például az AXA Nyugdíjpénztár a nyugdíjszolgáltatásra még nem jogosult, pénzét azonban felvevő ügyfelénél az adóköteles tőke összegét a pénztár hibásan állapította meg, ami azután hosszú adóhivatali bonyodalmakhoz vezetett.Az elmúlt néhány napban a szokásos 100-200 ezer forintnál komolyabb bírságokat is kiszabott a PSZÁF az általa lefolytatott (többnyire szintén panaszra indult) fogyasztóvédelmi eljárások során. A K&H a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) kavarodása miatt fizethet 500 ezer forintot. Ügyfelének egyébként emiatt a költségek felszámítása mellett visszautalták a Németországból érkező pénzét. A CIB-et pedig ugyanabban az ügyben kétszeresen, összesen hárommillió forintra büntették. A lakás-takarékpénztári befizetések körüli problémákat ugyanis a bank úgy próbálta megoldani, hogy ügyfelével alá akarta íratni: az összeg jóváírásának fejében a panaszával kapcsolatban lemond minden további követelésről, és kijelenti, panaszával nem kezdeményez sem a felügyeletnél, sem a Gazdasági Versenyhivatalnál eljárást.

Kiket fenyeget leginkább a kilakoltatás?

A 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel-adósok közel 90 százaléka devizahiteles, ezen belül azonban további, heterogén - az ügyfél, illetve az ügylet jellemzői szerinti - alcsoportokra bonthatók – nyomatékosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kilakoltatási moratórium feloldását követő helyzetről készített elemzésében.

Felügyeleti biztos a Dimenziónál

Folytatódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) \"rendcsinálása\" a Dimenzió Egészségpénztárnál. A felügyelet most biztost nevezett ki a kasszához, ez azonban ezúttal még nem a történet végét jelenti. A biztos feladata ugyanis csak az, hogy a szabálytalanul feloszlatott küldöttközgyűlés összehívásával biztosítsa, hogy a pénztárnál új vezető tisztségviselőket válasszanak. A PSZÁF korábbi határozatában kezdeményezte a vezető tisztségviselők felmentését, küldöttközgyűlés összehívását. Az igazgatótanács elnöke azonban egyszerűsítette az eljárást: 2011 februárjában feloszlatta a pénztár 2008-ban megválasztott küldöttközgyűlését. Ezt követően tartottak küldöttválasztást, és az újjáválasztott testület választott vezető tisztségviselőket. A PSZÁF a mostani vezetést sem tartja legitimnek, mert a feloszlásról csak a küldöttközgyűlés dönthetett volna.

Kész a devizahitelesek mentőcsomagja - engedtek a bankok

A pénzintézetek elfogadhatónak tartják, hogy a kormány a 15-20 millió forintos hitelnél húzza meg a segítség határát, és az árverésekre a moratórium feloldását követően negyedévente csak az érintett ingatlanok öt százalékánál kerülhessen sor – tudtuk meg Gyuris Dánieltől, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatójától, aki a Magyar Bankszövetség nevében a kormánnyal a devizahitelesek megsegítését célzó javaslatokról tárgyal.

\"Tekinthető ez lakás-újrakezdési támogatásnak\"

A pénzintézetek elfogadhatónak tartják, hogy a kormány a 15-20 millió forintos hitelnél húzza meg a segítség határát, és az árverésekre a moratórium feloldását követően negyedévente csak az érintett ingatlanok öt százalékánál kerülhessen sor – tudtuk meg Gyuris Dánieltől, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatójától, aki a Magyar Bankszövetség nevében a kormánnyal a devizahitelesek megsegítését célzó javaslatokról tárgyal.