B. Judit Varga

Nincs nyugvóponton a nyugdíjpénztárkérdés

A magánnyugdíjpénztárak \"államosítását\" az Orbán-kormány szinte az első pillanattól meglengette, a kiindulási pont egyértelműen az Európai Unió makacssága volt. Az ésszerűséget nélkülözve nem engedték ugyanis, hogy a reformot már végrehajtó országok az államháztartási hiány számításánál figyelembe vegyék a magánpénztáraknál összegyűlt vagyont. Orbán Viktor már egészen korán jelezte: ha az unió nem fogadja el a magánnyugdíjpénzek költségvetésbe számítását, akkor radikális változtatások várhatók. Az első konkrét utalás a miniszterelnök egyik politikai beszédének legvégén, tavaly októberben hangzott el. Ekkor jelentette be: a magánkasszákba folyó tagdíjakat 14 hónapon keresztül az állami nyugdíjalapba irányítják át.

Még mindig csak szóban mentik a devizahiteleseket

A bankok − ahogy a Magyar Bankszövetség előző elnöke, Erdei Tamás lapunknak fogalmazott (Napi Gazdaság, 2011. április 1.) − viharos ellenszélben tevékenykedtek az Orbán-kormány eddigi regnálása alatt. A számtalan szabályozási szigorítással is sújtott szektor legnagyobb érvágása az évi 200 milliárd forintban megszabott pénzügyi különadó volt. A jogszabály kialakulása körül akadtak viharok, a mértékek és vetítési alap megszabása miatt sokakban merült fel a kivételezés vádja. A legemlékezetesebb alighanem az a végül elbukott, lex Járaiként elhíresült javaslat, amely a 2007 közepe óta működő biztosítóknak adómentességet adott volna. Ezt Rogán Antal benyújtotta, visszavonta, majd a kormánytöbbség mégis felkarolta − mivel azonban az Európai Bizottság és az IMF nehezményezte a megoldást, végül kivették. A szabályokat az utolsó pillanatban még több ponton is átírták: sávossá tették az adókulcsot a hitelintézetek számára, mentesítették a pénzügyi közvetítőket az adófizetés alól, a biztosítók adókulcsát pedig felsrófolták.

Határtalanok a lehetőségek?

A 2010 januárjában hatályba lépett új hitelintézeti törvény (hpt.) megteremtette a bankszektorban is az alkuszi tevékenység fogalmát, korábban ez a működési forma a közvetítői piacon nem létezett ebben a szektorban − hívták fel a figyelmet az UniCreditnél. Mint azonban hozzátették: azt azonban látni kell, hogy a hpt. szerinti alkuszi fogalom különbözik a biztosítási piacon a gyakorlatban alkusznak hívott cégek működésétől. Az elmúlt időszakban alig néhány vállalkozás kapott a felügyelettől alkuszi engedélyt, miközben a független közvetítők száma közel 700 vállalkozást takar, a függő közvetítők száma pedig több ezret. Az UniCredit szakemberei szerint ezek a számok is alátámasztják, hogy a banki termékek közvetítése esetében az alkuszi tevékenység jelenleg nem releváns a hazai piacon.

Másban hisznek...

Erste Alkusz, Angyal-Tóth Zoltán ügyvezető

Kiszervezett automaták

A készpénz-logisztikai funkció kiszervezése − a globális trendet követve − a hazai hitelintézeti szektorban is mind erősebb tendencia − derül ki a készpénzszállítással és -feldolgozással foglalkozó Brink\'s Magyarország friss körképéből. Az iparág harmadik legnagyobb szereplőjének számító társaság úgy látja, különösen a bankjegykiadó automaták (atm-ek) készpénzellátásában erősödik a professzionális külső szolgáltatók szerepe. Utóbbit jelzi, hogy a hazai készpénzkiadó automatáknak immáron a felénél külső partner végzi a bankjegyfeltöltést, illetve a kapcsolódó egyéb − így a készpénz-logisztikai és a karbantartási − feladatokat.

Nőhet az eladósodás?

A bankok többsége arra számít, hogy az első negyedévi visszaesés után a második és harmadik negyedévben határozottan nő a gépjármű-vásárlási hitelek iránti kereslet − derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felméréséből. A hitelintézeteknél (ahogy például a lízingcégeknél is) úgy látják, ezt megalapozhatja, hogy az elhalasztott cserék sokaknak már a \"körmükre égnek\".

Fontos változások jönnek nyugdíjfronton

A VIT magánnyugdíjpénztár közgyűlése megerősítette a CIG Pannónia Biztosítóval hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodását. A pénztárak szándéka, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek további pénztárakkal a lehetséges együttműködésről.

Megindult a nyugdíjpénztári koncentráció

A VIT magánnyugdíjpénztár közgyűlése megerősítette a CIG Pannónia Biztosítóval hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodását. Az erről kiadott tájékoztatásban rögzítették: kiemelt szándék, hogy tárgyalásokat kezdeményezzenek további pénztárakkal a lehetséges együttműködésről. Az a közgyűlés, amely a CIG-gel kialakítandó stratégiai kapcsolatra rábólintott, döntött két magánkassza befogadásáról is − tudta meg a Napi Gazdaság. Információink szerint az egyik beolvadó kassza a Postás lehet. Vonzó célpont a Honvéd kasszája is, ezek azonban együttesen sem lehetnek elegendőek ahhoz, hogy a VIT átlépje a törvényben előírt kétezer fős minimumlétszámot (valószínűbbnek tűnik tehát, hogy a Dimenzió-csoport hajlandó megválni magánkasszájától).

Életcélhoz hangolják a megtakarítást

Az adóváltozás miatt felszabaduló (egyelőre sehol sem látszó) milliárdokért az öngondoskodás jelszavát zászlóra tűzve ringbe szállnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, a befektetéshez kötött életbiztosítás és egyre inkább a befektetési alapok is.