BUX 133872.25 -0,69 %
OTP 41610 0,51 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A fehérítést szorgalmazza a Commerzbank

A Joint Venture Szövetségnek a Commerzbank hozzájárulásával megtartott rendezvényén az EU2020 stratégiát és Magyarország azzal összefüggő vállalásait tekintették át vállalati szemszögből. Az ezzel kapcsolatos banki véleményről dr. Walter Györgyöt, a Commerzbank vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.

2011. május 27. péntek, 00:22

Dr. Walter György

− Egy ilyen hosszú távú stratégia nem túl általános a napi finanszírozás szempontjából?
− A nemzeti célkitűzések eléréséhez kulcsfontosságú a vállalati szektor egészséges fejlődése, a megfelelő vállalatfinanszírozási feltételek kialakítása és az állami támogatások koncentrált felhasználása. Az egészet egymással több ponton összekapcsolódó hálónak érdemes tekinteni, amiben minden szereplőnek a megfelelő helyre kell kerülnie.

− Előadásában ebből a \"hálóból\" leginkább a vállalatok lógtak ki. Nem inkább a bankokra gondolt, amelyek igen szűken mérik manapság a forrásokat?
− A bank is egy vállalat, amely speciális feladatokat lát el, és esetleg persze küzd a saját problémáival. Az egészséges fejlődéshez természetesen erős bankrendszerre és egészséges vállalati szektorra egyaránt szükség van. A mi oldalunkról minden tőlünk telhetőt megteszünk, a vállalati bankként ismert Commerzbank például egyáltalán nem fogta vissza hitelezési tevékenységét az utóbbi két évben. A problémát inkább a finanszírozható cégek szűkössége jelenti. Magyarországon egyszerűen hiányzik a masszív középvállalati szektor, ami Németországban a gazdaság egyik fő erejét adja.

− Mi segítené a hiányzó vállalati kör kialakulását?

− Elkerülhetetlenné vált az adóreform. A gazdaság szempontjából létfontosságú, hogy kifehéredjen és egyben erősödjön a középvállalati szektor, amihez meg kell teremteni a megfelelő motivációt. Az, hogy Magyarországon mennyire nem \"egészséges\" a helyzet, jól látszik abból is, hogy miközben nagyon kevés a csőd, a felszámolások száma évek óta nő, és többszöröse a hasonló méretű országokénak. A kisvállalkozások pedig nem tudnak, nem akarnak középvállalatokká fejlődni.

− Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a rendezvényen elmondta: ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy vállalhatnánk az EU-célkitűzések azonnali elérését. A \"szegénységünk\" nem jelent önmagában is gátat abban, hogy ebből kimásszunk?
− Az állami szerepvállalásra valóban nem áll rendelkezésre túl sok forrás, de azt meg lehet tenni, hogy ami van, azt hatékonyan, összeszedetten, növekedésre koncentrálva költsék el. Én például nem hiszek a tőkejuttatásokban és az induló vállalatok tömeges támogatásában sem. Így sok pénzt elpazarolunk. Olyan szereplőt érdemes helyzetbe hozni és a növekedésében segíteni − és itt mindegy, hogy magyar vagy külföldi kézben lévő, de a magyarországi környezetbe szervesen integrálódott vállalkozásról van szó −, amelyik már bizonyított, a kezdeti lépéseket megtette, de a gyors fejlődéshez vagy például az export hatékony növeléséhez segítségre van szüksége.

− Mivel jellemezné a finanszírozható cégek körét?
− Az eredményes működés mellett a bankképes vállalkozásnál, illetve projektnél talán a legfontosabb a transzparencia, ami a cégstruktúrára, tevékenységre és vagyonra is kiterjedten értelmezhető. Fontos még a megfelelő háttér mellett a professzionális menedzsment és a nyilvánvaló tulajdonosi elkötelezettség. Ezek teljesülésével a finanszírozhatóság esélye is ugrásszerűen javulhat.

− A válság során azonban úgy tűnt, még az ilyen társaságok számára is zárultak a banki kapuk. Mikor hegedhetnek be ennek az időszaknak a sebei?
− Ezen a keserves időszakon szerencsére már túl vagyunk. A piac átrendeződik, de ha valaki szeretne, tud már magának megfelelő banki partnert találni hosszú távra. Hangsúlyozom, hogy például a Commerzbank már 2009 második felétől folyamatosan építi ki új kapcsolatait és keresi a hozzá illő vállalati partnereket. És a szükséges feltételeket teljesítő cégeket a legnehezebb időszakban is igyekeztünk segíteni. Már csak azért is, mert jól tudjuk, a leállított hitelezési tevékenységet nagyon nehéz megfordítani. Az új ügyfélkapcsolatok felépítése legalább hat hónap vagy akár egy év. Persze nem mindenki indult el még ilyen lendülettel a hitelezésben, és aki elindult, ott is törvényszerűen lassan jelentkeznek az első eredmények. Ráadásul sok helyen a lakossági szektor problémái a vállalati aktivitásra is negatív hatással vannak. Így gyors és látványos változás a teljes bankrendszer szintjén rövid távon még nem várható.

− Milyen új, a fejlődést elősegítő cégek tömeges megjelenéséről \"álmodik\"?
− Mint mondtam, nagyon nagy szükség lenne a lokális középvállalatokra. Segíteni, támogatni is elsősorban az ilyen, az országhoz kötődő és valós hozzáadott értéket termelő vállalkozásokat kellene. Olyan cégekkel szeretnék minél nagyobb számban találkozni, amelyek hosszú távon is Magyarországon látják a jövőjüket, itt akarnak és képesek is fejlődni, hogy egy idő után együtt már egy erős középvállalati szektort alkossanak.

B. Judit Varga
B. Judit Varga

Ez is érdekelhet