Andacs Botond

Nem költözik keletre a Cobra

Egy éve kezdte meg működését Győrött a luxus óraszíjakat gyártó Cobra Internationale magyar leányvállalata, a Cobra Magyarország Óraszíjgyártó (CM) Kft. Az 1954-ben Franciaországban létrehozott anyavállalat kezdetben óraszíjak tömeggyártására szakosodott, majd a kilencvenes évek elejének tulajdonosváltását követően luxus óraszíjak kézi gyártásába kezdett. A magyarországi leányvállalat alapításakor a társaság vezetői arra számítottak, hogy egy éven belül 100, majd 200 főt foglalkoztatnak. Jelenleg az alkalmazottak száma csupán 50. A cég továbbra is tartja eredeti, kétszáz fős célkitűzését, de a hirtelen létszámnövelés helyett inkább a hosszú távon elkötelezett minőségi munkaerő megszerzésére törekszik - mondta lapunknak Vitéz Veronika, a cég vezetője. A CM nagy figyelmet fordít a megfelelő munkaerő kiválasztására, hiszen a precíz munka szakértelmet és összpontosítást igényel. Vitéz elmondta, hogy jelenleg bérelt ingatlanban folyik ugyan a termelés, ám a tervek szerint 2008-ra saját épületbe költöznek. Az alapítás óta az anyavállalat eddig mintegy 40 millió forintot fektetett be a termelői infrastruktúrába, és nem tervezi, hogy az olcsóbb munkaerő csábításának engedve Magyarországról keletebbre tegye át a termelést. A Cobra Internationale egyébként csupán a termelést helyezte Győrbe, az adminisztratív és disztribúciós feladatokat ellátó központ a franciaországi Besanconban székel. Az óraszíjak mellett néha derékszíjakat is gyártó vállalat mind Franciaországban, mind hazánkban tervez egy kapacitásbővítéssel párhuzamos jelentős létszámnövelést. A felhasznált alapanyagokat - cápa- és krokodilbőr - többek között az Egyesült Államokból importálják. Az elkészült szíjakat szinte teljes egészében az EU-ba, Svájcba és Japánba exportálják.

Hatmilliárdból segítik az uniós pályázatokat

Szerdán megnyílt a kormány és az EU PHARE program segítségével létrehozott, hatmilliárd forint fölött diszponáló Európai Pályázat Előkészítő Alap - jelentette be Baráth Etele, a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalát vezető államtitkára. Az alap célja az, hogy előkészítse az uniós csatlakozás után a strukturális alapokból elnyerhető támogatások igénybevételéhez szükséges, az EU szempontjából életképes - azaz önrésszel támogatott -, és az NFT szempontrendszerébe illeszkedő projekteket. Nem a megvalósulást, hanem a programok előkészítését segíti elő a vélhetően a tanácsadói piacnak is lendületet adó kezdeményezés - véli Baráth. A kormányzat célja az alappal az, hogy a csatlakozást követően azonnal beadható, kész pályázatok álljanak az igénylők rendelkezésére, vagyis már 2004-től igénybe lehessen venni az uniós támogatásokat - mondta Heil Péter elnökhelyettes. Az alapból önkormányzatok és civilszervezetek igényelhetnek támogatást a programjaikhoz. Négy operatív program keretében csaknem két tucat témakörben várják a jelentkezőket.

Csekély kárt okoznak a hamis diákigazolványok

A diákigazolvánnyal egy év alatt igénybe vehető kedvezmények nagysága elérheti a 60-80 ezer forintot, míg a kártya ára a felsőoktatásban csupán 1500 forint - mondta lapunknak Majó Zoltán, az oktatási tárca többségi tulajdonában levő Diákbónusz Kht. vezetője. A legnagyobb kedvezményt az államilag garantált utazási diszkont jelenti, a kereskedelmi kedvezmények gerincét a 7 országos vagy felsőfokú partner adja. Ezek a vállalatok tanévenként 490 ezer forint regisztrációs díj ellenében vállalják a kedvezmények nyújtását, valamint egyéni szerződésben médiafelületet és egyéb megjelenést is vásárolnak. A tanévenként 12 ezer forint regisztrációs díjat fizető alapfokú, illetve a 194 ezer forintot fizető középfokú partnerek helyi és regionális szinten ígérnek kedvezményeket. A Diákbónusz az ebből befolyó több mint 50 millió forintból - ez adja a cég költségvetésének több mint 70 százalékát - a rendezvényeit és kiadványait finanszírozza. Az országban naponta mintegy 1500-an mozijegyre, 500-an könyvvásárlásra veszik igénybe a kedvezményeket - mondta Majó. Az oktatási tárca a kibocsátás feltételeit szabályozó jogszabály módosításával szeretné visszaszorítani az illetéktelenül használt diákigazolványokat - tudtuk meg Kisfaludy Lászlótól, a tárca diákigazolvány-koordinátorától. A módosítások egyike, hogy idén februártól intézmény szerinti sorszámmal látták el az érvényesítő matricákat, amit idővel a legnagyobb kedvezményt adó utazási társaságok is ellenőrizhetnek. Bár mindeddig egyetlen olyan felmérés sem készült, amely megpróbálta volna felbecsülni a hamis diákigazolvánnyal igénybe vett kedvezmények mértékét, a minisztérium munkatársa szerint elenyésző az ebből keletkezett kár. Kisfaludy szerint az iskolák a félév elején a szükségesnél több érvényesítő matricát kapnak, hogy az elveszetteket pótolni tudják. Nincs joguk megkérdőjelezni a diák azon állítását, hogy elvesztette a matricát, ezért egy féléven belül akár többször is kaphat - a feketepiacon mintegy 6 ezer forintért értékesíthető - újat. Mivel a diákigazolvány fokozott biztonságú személyi okmánynak felel meg, ezért sem a rendkívül szorosan szabályozott nyomdai folyamat során, sem pedig az elszámolási kötelezettséggel rendelkező oktatási intézményekből nem kerülhet ki matrica - mondta Kisfaludy. Lapunk kérdésre sem a BKV, sem a MÁV munkatársa nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy a hamis diákigazolványokkal mekkora fölös kompenzációt fizet ki az állam.

Nyírbogdány még befektetőkre vár

A környék gazdasági fellendülését reméli a 20 hektáros ipari parktól Nyírbogdány önkormányzata.

Félig üzemel a soroksári inkubátorház

Mostohán bánik a helyi önkormányzat az ötvenezer négyzetméteren elterülő, kiépített infrastruktúrával és - egy korábbi munkásszállóból kialakított - egycsillagos szállodával rendelkező soroksári STT Parkkal - tudtuk meg Szeghő Tamástól, az inkubátorház igazgatójától. A mintegy hatvan, főként kisvállalkozó bérlővel körülbelül 65 százalékos kihasználtsággal működő inkubátorház éppen két éve, 2001 áprilisa óta üzemel. Szeghő szerint a fő célkitűzésük, hogy a városrész kis- és középvállalkozásait egy helyre koncentrálják, kivonva ezzel a zajos ipari tevékenységet a lakóövezetekből. Annak ellenére, hogy a vállalkozások két-háromszáz embert foglalkoztatnak, a park igen kevés támogatást kap az önkormányzattól - mondta az igazgató. A parkot üzemeltető cég további problémája, hogy az önkormányzat nem engedi, hogy a korábbi textilgyár tetejére az inkubátorházat népszerűsítő óriásplakátot helyezzenek, valamint nehezményezi, hogy 900 forint négyzetméterenkénti építményadót kell fizetniük. A park 300 méterre fekszik az M0-s lehajtó ágától, ugyanakkor vasúti kirakodási lehetőség csak a közeli új rakodó-pályaudvar kiépítése után lesz. A volt soroksári textilgyár területét 2000 végén vették meg az üzemeltetők, és a kezdeti 30 millió forintos beruházást követően, 2001 áprilisától érkeztek az első bérlők. A múlt évben 70 millió forintot invesztáltak fejlesztésre, az idén további 50 millió forint beruházása várható. Teljesen átalakították az infrastruktúrát, felújították a csatornarendszert, valamint ADSL telefonhálózatot is kiépítettek. A főként kisvállalkozásoknak otthont adó inkubátorházban igen nagy a fluktuáció - mondta Szeghő. Újabb vállalkozásokat próbálnak meg a területre vonzani. A jelenleg kihasználatlan, mintegy 20 ezer négyzetméteres területet térítésmentesen sportegyesületeknek adták. Most zajlik a volt munkásszálló bővítése és egycsillagos szállodává fejlesztése. A felújított és teljes kihasználtság mellett működő, 150 fő befogadására alkalmas régi épület mellett egy korábbi irodaépületet is szállóvá alakítottak. Ennek már megtörtént a műszaki átadása, jelenleg a próbaüzem folyik. A teljes komplexumban összesen 300 ember elhelyezésére nyílik lehetőség.

Átnyújtották a Nemzeti Fejlesztési Tervet Brüsszelben

A MeH Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának munkatársai ma nyújtották át Brüsszelben az EU képviselőinek a múlt héten a kormány által is tárgyalt Nemzeti Fejlesztési Tervet - mondta Baráth Etele, a hivatalt vezető államtitkár. Az NFT a kormány hosszú távú - 10-15 éves - fejlesztési stratégiáját tükrözi, amelynek keretében mintegy 1200 milliárd forint értékű beruházás megvalósulására lehet számítani. Az NFT által megszabott irányelvek segítségével a strukturális alapokból 860 milliárd forint, míg a kohéziós alapból 1 milliárd euró lehívása lesz lehetséges. A beruházások 60 százalékát a környezetvédelem, míg 20-20 százalékát az emberi erőforrások, illetve a gazdaság fejlesztésére fordítják. Baráth elmondta, Magyarország eddig egyetlen fillér uniós támogatást sem veszített el, ezért ő bizakodik, hogy az ország a strukturális és a kohéziós alapok támogatását is ki tudja használni. A pályázatokról konkrétumokat tartalmazó öt operatív program konkretizálása április végére várható.

Már nem építhetünk az olcsó munkaerőre

Az elektronikai cégek tavalyi nagyarányú létszámleépítéseit követően folyamatosan nő a veszélye annak, hogy a bérmunkájukat korábban Magyarországra hozó vállalatok alacsonyabb munkaerőköltséget biztosító országokba települnek. A pénzügyi tárca március 10-i gyorsjelentésében legalábbis nem tartotta kizártnak újabb vállalatok kivonulását. Lapunk megkérdezésére a tárcánál annyit mondtak: Magyarország a munkaerővel kapcsolatos költségek terén már nem tud és nem is akar versenyezni például a távol-keleti országokkal. Sokkal fontosabb, hogy a munkaerő-igényes iparágak helyett a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalatok települjenek az országba. Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) elnöke lapunknak elmondta, hogy láthatóan folytatódik az a trend, mely szerint a cégek az európai egységeket Kelet-Ázsiába, főként Kínába telepítik. Széles elmondta, hogy a forint jelenlegi árfolyama lassította, de nem állította le a vállalatok kitelepülését, hiszen továbbra is igen magasak a munkabéreken a terhek. A magas bérterhek miatt belátható időn belül szükség van a szociális partnerek és a kormány érdekegyeztetésére - mondta el Széles.

Végre javulhat a köztisztviselők nyelvtudása

A hamarosan módosuló köztisztviselői törvény a három kiemelten kezelt európai uniós nyelv esetében kibővíti a jogosultak körét, valamint részben nő a nyelvvizsgapótlék összege. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy alapfokú nyelvvizsga után is igénybe lehessen venni ezt a fajta kiegészítést. Ezzel a pozitív ösztönzési rendszerrel a köztisztviselői kar elszomorítóan gyenge idegennyelv-tudásán szeretne változtatni a kormányzat - mondta lapunknak Dudás Ferenc, a belügyi tárca közszolgálati hivatalának vezetője. Az idegennyelv-tudásra az uniós csatlakozás miatt van égető szükség. A most csatlakozó országokban - egy-két kivételtől eltekintve - a magyarországihoz hasonlóan gyenge az idegennyelv-tudás. A korábban EU-taggá vált országok köztisztviselői is gyakran hasonlóan rossz nyelvi képzettséggel rendelkeztek a csatlakozásukkor. Jelenleg a mintegy 40 ezer önkormányzati tisztviselő közül csupán 4 ezren rendelkeznek valamilyen az idegennyelv-tudásukat igazoló nyelvvizsgapapírral. Nem sokkal jobb a helyzet kormányzati szinten sem, mivel csupán minden nyolcadik köztisztviselő rendelkezik nyelvvizsgával. A kormányzat célja az, hogy a köztisztviselők megfelelően tudjanak kommunikálni saját szakmájukban és nem az, hogy papírral rendelkezzenek - mondta Dudás. Ezt a célt szolgálja a köztisztviselői törvény várható módosítása is, amely 2008. január elsejétől a minisztériumi alaptevékenységet ellátó, pályakezdő köztisztviselők számára alapkövetelménnyé teszi legalább egy idegen nyelv ismeretét. Ezzel párhuzamosan 2008-ban átalakul a pótlékrendszer is, addig azonban bármennyi - nem csak C típusú nyelvvizsga - után igénybe lehet venni a megemelt pótlékot. Ez az alapfokú nyelvvizsga után 15 százalékos bérkiegészítést jelent és a középfokú nyelvvizsga esetén 50-ről 60 százalékra emeli a C típusú nyelvvizsga után járó pótlékot.

Milyen bürokráciával jár a tagok közötti ügylet?

Annak ellenére, hogy az uniós belső határokon 1993-ban megszűnt a vámellenőrzés, továbbra is kontrollálni kell a közösségen belüli kereskedelmi és egyéb áruforgalmat.