A hamarosan módosuló köztisztviselői törvény a három kiemelten kezelt európai uniós nyelv esetében kibővíti a jogosultak körét, valamint részben nő a nyelvvizsgapótlék összege. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy alapfokú nyelvvizsga után is igénybe lehessen venni ezt a fajta kiegészítést.
Ezzel a pozitív ösztönzési rendszerrel a köztisztviselői kar elszomorítóan gyenge idegennyelv-tudásán szeretne változtatni a kormányzat - mondta lapunknak Dudás Ferenc, a belügyi tárca közszolgálati hivatalának vezetője. Az idegennyelv-tudásra az uniós csatlakozás miatt van égető szükség. A most csatlakozó országokban - egy-két kivételtől eltekintve - a magyarországihoz hasonlóan gyenge az idegennyelv-tudás. A korábban EU-taggá vált országok köztisztviselői is gyakran hasonlóan rossz nyelvi képzettséggel rendelkeztek a csatlakozásukkor. Jelenleg a mintegy 40 ezer önkormányzati tisztviselő közül csupán 4 ezren rendelkeznek valamilyen az idegennyelv-tudásukat igazoló nyelvvizsgapapírral. Nem sokkal jobb a helyzet kormányzati szinten sem, mivel csupán minden nyolcadik köztisztviselő rendelkezik nyelvvizsgával.
A kormányzat célja az, hogy a köztisztviselők megfelelően tudjanak kommunikálni saját szakmájukban és nem az, hogy papírral rendelkezzenek - mondta Dudás. Ezt a célt szolgálja a köztisztviselői törvény várható módosítása is, amely 2008. január elsejétől a minisztériumi alaptevékenységet ellátó, pályakezdő köztisztviselők számára alapkövetelménnyé teszi legalább egy idegen nyelv ismeretét. Ezzel párhuzamosan 2008-ban átalakul a pótlékrendszer is, addig azonban bármennyi - nem csak C típusú nyelvvizsga - után igénybe lehet venni a megemelt pótlékot. Ez az alapfokú nyelvvizsga után 15 százalékos bérkiegészítést jelent és a középfokú nyelvvizsga esetén 50-ről 60 százalékra emeli a C típusú nyelvvizsga után járó pótlékot.
Andacs Botond