Andacs Botond

A népszavazás költsége négy-, a kampányé kétmilliárd

Ha valaki nem a lakóhelyén akar szavazni a Magyarország EU-csatlakozásáról szóló április 12-i népszavazáson, annak ma 16 óráig kell igazolást kérnie a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől. Ma éjfélig lehet kampányolni az EU mellett vagy ellen, a kampánycsend pénteken nulla órától az urnazárásig, szombat este kilenc óráig tart. Kilenc után a közvélemény-kutatók közzétehetik legfrissebb felméréseik adatait, amire a múlt péntek óta nem volt lehetőségük. Az egy héttel ezelőtti felmérések szerint a választópolgárok 60-70 százaléka megy el szavazni, s a többség az igenre voksol, csupán a győzelem mértéke kérdéses. A szombati népszavazás lebonyolításának költsége 3,824 milliárd forint, ezt a Belügyminisztérium (BM) választási hivatala osztotta szét a feladatokra. A központi kiadásokra 1,3 milliárd, az informatikai fejlesztésékre egymilliárd forintot fordítanak. Az előzetes adatokat a BM legkésőbb éjfélkor közzéteszi. Az ország összes, mintegy 11 ezer szavazási jegyzőkönyvét a referendum központjába, a BM Duna Palotába szállítják, s ezek összesítése alapján másnap, vasárnap 16 óráig az Országos Választási Bizottság kihirdeti a végleges eredményt. Az ügydöntő referendum eredménye kötelező a parlamentre. Az Országgyűlés április 15-én szavaz a csatlakozási szerződésről szóló határozatról, amelyben felhatalmazza a kormányt a csatlakozási szerződés és az ahhoz kapcsolódó záróokmány aláírására. Az EU Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) – 2,5 milliárd forintra tervezett – költségvetéséről még nem készült pontos elszámolás; működésének 80 napja alatt a szervezet több mint egymillió embert ért el személyesen, több mint ezer rendezvényen népszerűsítette a csatlakozást, az érdeklődőket 2 millió tematikus füzetben tájékoztatta a csatlakozás várható fejleményeiről – mondta Somody Imre, a kuratórium elnökhelyettese. Somody reményei szerint szombaton legalább 4 millióan mennek el szavazni. Az elköltött pénz nagy részét olyan hosszú távú beruházások teszik ki, amelyeket akár másfél évig is üzemeltet az alapítvány. Az EUKK a rendelkezésére álló pénzügyi keret jelentős részét már felhasználta – erősítette meg Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A tárcák a kommunikációval kapcsolatos tartalmi és pénzügyi mérlegeiket a népszavazás után 2-3 héttel készítik el.

Idén indul az utolsó PHARE-program

A 2003-as nemzeti PHARE-programhoz mintegy 101,7 millió eurót ad az unió, amihez 66,4 millió euróval járul hozzá a magyar költségvetés. Az előcsatlakozást segítő programot az uniós tagsággal a strukturális és kohéziós támogatási rendszerek váltják fel. Az utolsó éves program uniós forrásaiból 18,2 millió eurót az intézményrendszer kialakítására, 22,5 milliót a közösségi joganyag átvételére, valamint 61 millió eurót a gazdasági és szociális kohéziót elősegítő fejlesztésekre költenek. A 2003-as PHARE-program fő prioritása a mezőgazdaság fejlesztése, azon belül összesen mintegy 11,5 millió euró jut az integrált mezőgazdasági ellenőrzési és irányítási, valamint az országos növény-egészségügyi diagnosztikai rendszer kiépítésére. A szociális és foglalkoztatáspolitika idén a munkaerő-piaci kirekesztődés elleni küzdelemre fókuszál. A bírói kapacitások növelését 500 ezer euró, a határőrség bevetésirányítási rendszerének fejlesztését 2,04 millió euró, a fogdák rekonstrukcióját 4,3 millió eurós program segíti.

Kilenc fejezetnél kapott átmeneti mentességet Magyarország

ä Andacs Botond Magyarország kilenc fejezettel kapcsolatban kapott derogációt, átmeneti könnyítést az uniós csatlakozás során. Ezek többsége alig haladja meg a három évet, többet a tagállamok saját hatáskörükben felülbírálhatnak, meghosszabbíthatnak. Ebbe a körbe tartozik a legtöbbet vitatott, a személyek szabad mozgását szabályozó fejezetben meghatározott átmenet is. Eszerint a tagállamok saját hatáskörben önállóan döntenek, hogy a csatlakozást követő két évben beengedik-e az új tagországok munkavállalóit. Ezt követően - a brüsszeli bizottságnak a munkaerőpiac helyzetét elemző jelentését figyelembe véve - a tagországok dönthetnek az újabb három éves korlátozásról. Az ötödik év után, amennyiben a tagország bizonyítani tudja, hogy területén a külföldi munkaerő komolyan veszélyezteti a munkaerő-piaci egyensúlyt, újabb két évvel hosszabbíthatja meg a korlátozást. Ezt követően nincs lehetőség a korlátozás meghosszabbítására. Magyarország csak a nemzeti kvóták emelésével, valamint a közösségi preferencia - a magyar munkavállaló harmadik országból származó versenytársával szembeni előny - kiterjesztésével volt hajlandó elfogadni ezt a korlátozást. A legtöbb ország esetében legfeljebb csak az első két évben számíthat korlátozásra a magyar munkavállaló. A befektetési szolgáltató csődje esetén a befektetett összeg után fizetett biztosítás Magyarországon csak 2008-tól éri el az uniós szinten egységesen meghatározott 20 ezer eurót. Budapest hét évig tarthatja fenn a külföldi állampolgárok termőföldszerzésre vonatkozó tilalmát, ami alól kivételt csak az itthon letelepedett, legalább három éve gazdálkodó uniós állampolgárok képeznek. Ez az átmenet három évvel meghosszabbítható. Az uniós állampolgárok öt évig csak előzetes engedéllyel vásárolhatnak ingatlant másodlagos lakóhelynek. Magyarországon két év derogációt kapott 44 nagy teljesítményű vágóhíd, hogy ez alatt az idő alatt megfelelő állatorvosi szobát létesítsen, valamint oldja meg a különböző típusú húsokkal foglalkozó alkalmazottak elkülönítését. Az ország öt év mentességet élvez tojóstyúkketrec-kialakítási szabályok alkalmazása alól. Folytatás a II. oldalon ä

Ellenérvek nélküli kampány

ä napi gazdaság A nemzeti identitás elvesztését és a hazai javak külföldi tulajdonba kerülését szeretnék elkerülni az uniós tagságot ellenző csoportok Magyarországon. Legfőbb ellenvetésük, hogy a kormányzat nem tájékoztat megfelelően az uniós tagságtól várható nehézségekről, nem tesz meg mindent a vesztes társadalmi csoportok kompenzációjáért, valamint a hazai gazdaság védelméért. Ehelyett kiegyensúlyozatlan, az ellenérveket mellőző kampányt folytat az uniós tagság mellett. Ezzel szemben a már uniós tagországok euroszkeptikusai leginkább a brüsszeli bürokrácia túlsúlyát és a nemzetállami jogkörök szűkülését nehezményezik, valamint hiányolják az EU-alapelvekben oly sokat hangoztatott igazi szubszidiaritást. Az egységes szervezetbe tömörült, európai egységesedést ellenző szervezetek rendkívül differenciált képet mutatnak, de többségük egyetért abban, hogy lazább, konföderálisabb EU-t akar, amelyben csökkenteni kell a szerintük kétséges legitimitással rendelkező brüsszeli bizottság törvényhozó jogkörét. Folytatás a IV. oldalon ä

Az NFT a brüsszeli források nyitja

Több hónapos előkészítő munka után múlt héten adták át Brüsszelben a magyar nemzeti fejlesztési tervet (NFT), de a konkrét uniós pályázatokra mintegy fél évet kell várni. A pályázatok előkészítését segíti a kormány és a PHARE-program által közösen megalakított, 6 milliárd forintból gazdálkodó Európai Projekt Előkészítő Alap.

2003-as PHARE-programok(Kimaradt!!!)

Projekt neve Szakmai felelős Allokáció* Integrált mezőgazdasági rendszer FVM 9,3 Növény-egészségügyi diagnosztikai rendszer FVM 2,3 A rókaveszettség terjedésének megakadályozása FVM 5,73 Fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítése GyISM 3,35 Civil szervezetek támogatása MEH 2,5 Bírói kapacitás fejlesztése OITH 0,5 Rendőrségi kapacitás erősítése BM 3,3 Rendőrségi fogdák modernizálása BM 1 EU-vámjogszabályok átvétele VPOP 0,84 Intézményfejlesztési Alap 2003 NFTH 4,2 Equal közösségi kezdeményezés FMM 0,738 Interreg III. közösségi kezdeményezés MEH 4,9 Munkaerő-piaci kirekesztődés elleni küzdelem ESZA 10 Általános iskolák informatikai fejlesztése ESZA 10 Integrált helyi fejlesztési programok VÁTI 10 Összesen: 101,7 Forrás: MEH NFT Hivatal * millió euró

Itt van az utolsó Phare-forrás!

Idén kap utoljára Magyarország Phare-pénzt. A 2003-as keretbe az EU 101,7, míg Magyarország 66,4 millió eurót ad. Az erről szóló megállapodást ma írták alá.

Felmentették Tocsik Mártát

Csupán három rendbeli magánokirat-hamisításban találta bűnösnek, míg a vádpontok többségében felmentette Tocsik Mártát a Legfelsőbb Bíróság. Ezzel az LB gyakorlatilag eltörölte az elsőfokú bíróság előtti megismételt tárgyaláson született döntést, amely a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt jogásznőt 4 év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyon elkobzására ítélte. Tocsik zárolt vagyonát felszabadították és a bíróság a közügyektől való eltiltást is törölte. A megismételt büntetőperben Szokai Imrét, a ÁPV Rt. egykori igazgatótanácsi elnökét hanyag kezelés miatt két év próbaidőre felfüggesztett 18 hónapos szabadságvesztésre ítélte, míg Boldvai László és Budai György esetében az LB helybenhagyta az első fokon hozott felmentő ítéletet. Az ügyészség 1997-ben nyújtott be vádiratot Tocsik Márta és az ÁPV Rt. több vezetője ellen hűtlen kezelés miatt. Tocsik az ÁPV Rt. megbízásából mintegy félszáz önkormányzattal állt kapcsolatban és rendezte a peres szerződéseket. Az ügyvédnő a tiszta megtakarítás 10 százalékát kapta sikerdíjként, és így 804 millió forint bevételre tett szert.

Vonzó állami munkahelyek

Magyarországon 2002 és 2003 januárja között a közszférában foglalkoztatottak száma mintegy 23 ezerrel növekedett, miközben 17 ezer fővel csökkent a versenyszféra alkalmazottainak száma - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A statisztika nem tér ki az ágazati megoszlásra. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) munkatársa lapunknak elmondta, hogy a növekedés vélhetően a közszférában tapasztalható látványos jövedelememelkedésnek köszönhető. A közszférában fizetett korábbinál magasabb bérek és egyéb juttatások mellett a bővülésben szerepe lehet a szezonalitásnak is. Az utóbbi egy évben a közszférában a bruttó bérek mintegy 40 százalékkal növekedtek, míg a versenyszférában csupán 9,7 százalékos volt a gyarapodás. A nettó bérek esetében már kisebb az eltérés, ugyanis a közszférában 36,9, míg a versenyszférában 14,8 százalékos az ütem. A közszféra munkaerő-felszívó képessége véges, így a jövőben már nagyobb béremelés esetén sem várható a tavalyihoz hasonló mértékű létszámnövekedés - vélik az FMM-ben. Az állami szektorba ugyanis a munkaerő nem spontán módon áramlik, hanem a belépés az egyre kedvezőbb feltételeknek köszönhetően a munkavállalók tudatos elhatározásának következménye. Emiatt a közszféra munkaerő-elszívó hatása nem jelentős. Mivel a közszférában az éves mobilitás mértéke meghaladja a 100 ezer főt, a tavalyi 23 ezres - a közszférában foglalkoztatottak alig több mint 2 százalékát kitevő - létszámnövekedés nem tekinthető számottevőnek, így a megszokott határon belül van - véli a munkaügyi tárca szakértője.