Andacs Botond

Lévai tíz nap múlva kezdi a munkát

Lévai Katalin esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszterjelölt tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy május 19-én kezdik a munkát, de sem leendő kabinetje nagyságáról, sem pedig annak költségvetéséről nem tudott konkrét felvilágosítást adni. A hivatal felállítása szorosan igazodik az uniós normákhoz, hiszen a tagországok többségében van hasonló intézmény. Az újonnan kialakított hivatalhoz sorolnak két, korábban a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó politikai államtitkári posztot. A tárca nélküli miniszter feladata a minisztériumközi koordináció, valamint a különböző tárcáknál található megcímkézett források összehangolt felhasználásának irányítása, az esélyteremtésre irányuló programok monitorozása, valamint a jelenlegi jogszabályi háttér átvilágítása. Több szaktárca együttes tevékenységét igénylő kormányzati programok mellett kiemelt figyelmet fordítanak a specifikus helyzetű hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Lévai szerint hamarosan a parlament elé kerül az esélyegyenlőségről és a társadalmi egyenlőtlenségről szóló törvény. A kialakításkor figyelembe vették a civil szervezetek véleményét, s ezt a gyakorlatot minden további lépésnél meg kívánják tartani. A továbbiakban támogatják a hátrányos helyzet és az esélyegyenlőtlenség csökkentését célzó kutatásokat, valamint kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi megítélésének javítására. Noha főleg a diszkrimináció megelőzésére törekednek, felállítják a hatósági szereppel bíró Egyenlő Bánásmód Bizottságát, amely szükség esetén pénzbüntetést is kiszabhat a törvény megszegőire. Az EU-csatlakozás után az Equal programok keretében jelentős források nyílhatnak meg az esélyegyenlőséget szolgáló lépések előtt.

Fejlesztések az Aranyfácánnál

A termékminőség javítása és a gyártási kapacitás növelése érdekében jelentős fejlesztésekbe kezd a jövőre fennállásának hetvenedik évét ünneplő hatvani Aranyfácán konzervgyár - mondta el lapunknak Szabó Zsolt ügyvezető. A vállalatnak a fejlesztésekkel az a célja, hogy a termékek magasabb minőségi kategóriába kerülve megfeleljenek a szigorú uniós normáknak, valamint a hazaitól némileg eltérő nyugat-európai ízvilágnak. Ezért többek között javítanak a csomagoláson, de az unióban honos trendeknek megfelelően bioalapú termékfejlesztést is végrehajtanak, amivel a nyersanyag-feldolgozás 25-30 százalékos növekedését kívánják elérni - tette hozzá Szabó. A 2001 elején privatizált, 100 százalékos magyar tulajdonban levő vállalatot 1934-ben alapították. A fő tevékenységnek számító paradicsomfeldolgozás, valamint paradicsompüré-előállítás mellett napjainkban a termelés mintegy 40 százalékát adják az egyéb feldolgozott termékek. A tulajdonosi kört alkotó termelői csoport biztosítja a feldolgozott nyersanyag 30 százalékát, de a fennmaradó részt is magyar termelőktől szerzik be. A 200 fős alaplétszámmal, de a szezonban akár 300 fővel is bővülő keretszámmal rendelkező vállalat évente 30 ezer tonna késztermék előállítására képes. Szabó elmondta, hogy a vállalat márkajegyének számító nevet, illetve logót 80 országban és 11 nyelven védték le, míg a paradicsomkonzerv megkapta a hungarikum és szívbarát minősítést is. Ez azért is fontos, mert a vállalat a termékeinek 60 százalékát exportálja. A fő piacnak az uniós, valamint a jövőre csatlakozó államok számítanak, hiszen a kivitel majd kétharmada ezekbe az országokba irányul.

Sorompóknál gyakoribb a baleset

Lapzártakor 34 halálos áldozata volt a siófoki vasúti átjáróban tegnap reggel történt buszbalesetnek. A buszt, amelyen 38, zömében idős, nyugdíjas turista utazott, egy németországi utazási iroda bérelte, és az áldozatok is főként az északnémet Schleswig-Holsteinből származnak. A pálya felszabadítása és kijavítása még délután is folyt. A budapesti német nagykövetségen krízisközpontot állította fel, több munkatársuk a helyszínre utazott. Délután a helyszínre érkezett Medgyessy Péter kormányfő, aki korábban telefonon fejezte ki részvétét Gerhard Schröder német kancellárnak, majd ellátogatott a siófoki kórházba is, ahol a sérültek többségét kezelik. Medgyessy - aki a magyar közlekedés fekete napjának nevezte a tegnapit -elmondta, hogy a vasúti kereszteződésekben vissza kell állítani a fizikai akadályokat. Lapunk információja szerint Magyarországon jelenleg 1779 vasúti átjáróban található fénysorompó, valamint további 595 helyen csapóruddal kiegészített fénysorompó működik és 367 helyen található teljes útelzárású sorompó. A 3111 kis forgalmú átjáróban pedig jelzőtábla figyelmezteti az utasokat a vasúti kereszteződésre - tudtuk meg a MÁV-tól. Egyébként egy-egy fénysorompó csapórúddal történő kiegészítése 30 milliós beruházást igényel. Egy 1998-ban kezdődött, s idén befejeződő program keretében összesen 250 átkelőhelyen egészítik ki a fénysorompót csapóruddal. A vasúttársaságtól azt is megtudtuk, hogy a balesetek kétharmada ott következik be, ahol csapóruddal is felszerelt fénysorompó működik. A balesetek mintegy 96 százalékáért a járművezetők és a gyalogosok a felelősek. A tegnapi siófoki balesetben a vizsgálat előzetes adatai szerint az autóbusz vezetője volt a vétkes, a vasúttársaságot nem terheli felelősség. A MÁV egyébként jelenleg nem rendelkezik az ilyen kockázatokra fedezetet nyújtó felelősségbiztosítással, noha az 1992-től a mostani tragédiáig előforduló 8, halálos áldozatot is követelő vonat-busz ütközésnél 2 esetben (1996, Kutas, 1993, Pörböly) a vasúttársaság részben vagy teljesen felelős volt a balesetért. A MÁV-nál kérdésünkre elmondták, hogy a vasúti közlekedés során előforduló baleseteknél 96 százalékban nem a vasút a felelős. Ennek fényében tartalmazza a vasúti társaságok működési engedélyével kapcsolatos kormányrendelet, hogy nem kell teljes körű biztosítást kötnie a szállítónak, ha megfelelő vagyoni biztosítékot tud felmutatni. Amennyiben tehát a MÁV felelősségét bármilyen balesetnél megállapítják, a vasúttársaságnak saját zsebből kell fizetnie az ilyen esetekben akár több milliárdot is elérő kártérítést. A vasúttársaság ugyanakkor utasaira és a mozdonyvezetőkre életbiztosítást köt, amely a megváltott jegy árában benne foglaltatik. Könnyen előfordulhat, hogy a siófoki balesetben érintett német turistáknak nem volt utasbiztosítása - mondta lapunknak Horváth Péter. A QBE Atlasz Biztosító utasbiztosításokért felelős értékesítési igazgatója szerint ugyanis a német polgárok többségének olyan egészségbiztosítása van, amely a külföldön igénybe vett kórházi költséget utólagos elszámolás alapján 100 százalékban téríti számára. A tragédiával összefüggő egyéb költségekre - a rokonok ideutazása, az elhunytak hazaszállítása - ez a biztosítás nem nyújt fedezetet. E költségeket ugyanakkor az autóbuszokra kötött felelősségbiztosítás fedezi. Herbert Tímea, a gépjármű-biztosításokban Magyarországon piacvezető Allianz-Hungária Biztosító Rt. pr-vezetője elmondta, hogy a hatályos magyar kormányrendelet értelmében az autóbuszokra megkötendő felelősségbiztosítás dologi károk esetén 500 millió forint értékben térít, míg a személyi sérülésekre károsultanként 300 millió forint összegű térítést tartalmaz. A német biztosítási limitek ennél bizonyosan nem kisebbek. Molnár András, az Ahico Biztosító nem életágért felelős vezérigazgató helyettese szerint Magyarországon ma még nagyon kevés szállásadó, illetve beutaztatást végző utazási iroda köt külföldi vendégei számára úgynevezett látogatóbiztosítást, amely ugyancsak kártérítést nyújtana. A hatályos szabályok szerint baleseti halál esetén a többszörösen biztosított ügyfél hozzátartozója számára valamennyi társaság kifizeti a szerződéses összeget.

Kiírták a Vásárhelyi terv előkészítésére szóló pályázatokat

A tervezettnél néhány héttel később, tegnap jelentette meg a nagy tiszai árvizek megakadályozását célzó Vásárhelyi tervhez kapcsolódó első közbeszerzési pályázatait az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). Az előkészítésben részt vevő kutatóintézetek és ügynökségek összesen 400 millió forintos megbízáshoz juthatnak.

Vásárhelyi terv, I. ütem

Keret (milliárd forint) 2004 8 2005 15 2006 15 2007 12 Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Nyereségorientált Akadémia

A napokban alapította meg tizenegyedik nyereségorientált vállalkozását az idén fennállásának 172. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az Archeosztráda Kft. a Régészeti Intézet (RI) tevékenységéhez szorosan nem kapcsolódó, ugyanakkor a kutatások végzéséhez elengedhetetlen munkákat végez majd. A 3 millió forintos cégben az MTA 26, míg az RI 74 százalékos részesedéssel rendelkezik. A cég az autópálya-építések előtt végzett régészeti feltárásoknál működik közre a földmunkákban, s részt vállal a könyvkiadásban és humán kutatásban is. Az MTA 11 nyereségorientált vállalkozásban rendelkezik összesen egymilliárd forint körüli tulajdonrésszel. A többségében nagy múltú cégek a kutatótevékenység kiszolgálását végzik. Az MTA-hoz tartozó 38 kutatóintézet közül 11 bír vállalati tulajdonnal: 26 cégben összesen mintegy 63 millió forintos tőkével rendelkeznek. A központi szervezet tulajdonában levő, kereskedelmi tevékenységet végző cégek közül az Akadémiai Kiadó Rt. a legtekintélyesebb. A tavaly mintegy 150 millió forintos árbevételt elért kiadóban az MTA-nak 25,9 százalékos, meghatározó tulajdonrésze van. Szintén nagy múlttal rendelkezik a martonvásári növénykutató intézettel közösen alapított két kft., a Bázismag és az Elitmag. A kukorica és egyéb gabonafajok vetőmagjainak előállításával és forgalmazásával foglalkozó cégek együttes árbevétele tavaly meghaladta a másfél milliárd forintot. Az Elitmag piaci részesedésének megőrzése végett az ország több pontján létesít regionális központot, amihez hitelre is lehet szüksége, de a cég vezetői a befektetés hosszú távú megtérülésére számítanak. A legnagyobb törzstőkével - 600 millió forint - a Műszer- és Méréstechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. rendelkezik. Az MTA 100 százalékos tulajdonában lévő társaság 2001-es árbevétele 768 millió forint volt.

A k+f-re koncentrál az elektronikai ipar

Az EU-csatlakozással nem várható számottevő létszámbővülés az elektronikai iparban, ugyanakkor valószínűsíthető a termelés emelkedése, főleg a minőségi munkaerő alkalmazásának köszönhetően. A gazdasági tárca tanulmánya szerint az EU-tagság ugyan nem idézi elő az ipari termelésnek a kilencvenes évekbelihez hasonló bővülését, de évi 1 százalékpontos többletet eredményezhet.

Menedzser a sporttárca élén

Politikai elemzők szerint a kormányátalakítás Medgyessy Péter kormányon belüli pozíciójának megerősödését szolgálja.

A k+f-re koncentrál az elektronikai ipar

Az EU-csatlakozással nem várható számottevő létszámbővülés az elektronikai iparban, ugyanakkor valószínűsíthető a termelés emelkedése, főleg a minőségi munkaerő alkalmazásának köszönhetően. A gazdasági tárca tanulmánya szerint az EU-tagság ugyan nem idézi elő az ipari termelésnek a kilencvenes évekbelihez hasonló bővülését, de évi 1 százalékpontos többletet eredményezhet. A kivitel marad a növekedés húzóereje, ami a teljes ipari spektrumon 9-10 százalékos exportbővülést hozhat évente. A csatlakozás elmaradása rövid távon kedvezően befolyásolta volna az exportot - a leértékelődő forint miatt - , de gátat szabott volna a korszerű gyártókapacitások Magyarországra településének, konzerválva a bérmunkán alapuló termelői struktúrát. A csatlakozással jelentős szerkezetátalakulás is végbemegy, hiszen Magyarország - bár bérszínvonala alacsonyabb lesz, mint az unió jelenlegi tagjaié - többé nem az olcsó, hanem a magasan kvalifikált munkaerő és az infrastruktúra miatt lehet vonzó. Ösztönözni kell a magasabb szellemi értéket képviselő tevékenységeknek az országba telepítését - teszi hozzá a tanulmány. Hasonlóan optimista hangvételben nyilatkozott a magyar elektronikai ipar kilátásairól Devecz Miklós, a Magyarországon tíz éve gyártókapacitással rendelkező - és Magyarországot regionális központjának tekintő - Flextronics stratégiai fejlesztésekért és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. Devecz lapunknak elmondta: a csatlakozással azok a ma is tapasztalható folyamatok gyorsulnak majd fel, amelyek hosszú távra berendezkedő, a magas hozzáadott értékű termelésre is törekvő vállalatoknak kedveznek. A cég kiemelt figyelmet fordít a kutatás-fejlesztésre, a világszínvonalú gyártásra és előkészítésére, valamint az unión belüli logisztikai és disztribúciós feladatok ellátására. Devecz szerint ilyen lehetőségek rejlenek a termékek javításában, az újrahasznosítás meghonosításában, valamint a nagy elektronikai cégeknek beszállító kis- és közepes vállalatok Magyarországra telepítésében. Ez utóbbi jelentős szerepet játszhat az ország versenyképességének javításában is - tette hozzá. Lőrinc László, a Panasonic Magyarország Kft. munkatársa lapunknak korábban elmondta, hogy az unión kívüli országokra alkalmazott vámtételek átvétele változást hozhat a szórakoztatóelektronikai piacon, hiszen ebben a közegben igen magas a kínai és japán jelenlét. Ugyanakkor Európában alacsonyabb a szórakoztatóelektronikai termékek fogyasztói ára, ami Magyarországon is árcsökkenéshez vezethet.