BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

Andacs Botond

04.
28.
23:59

Bizonytalan statisztikák

A regisztrált munkanélküliek száma csökkent, Hanti Erzsébet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) munkatársa azonban kifejtette: bizalmatlan a statisztikákkal szemben, hiszen nagyon sokan nem rendelkeznek munkaviszonnyal, mégis kiesnek a munkanélküli-státusból. A statisztikai felmérések is bizonytalanok, hiszen csupán egyórányi jövedelmet biztosító munkavégzést követelnek havonta. További probléma, hogy a különböző statisztikai felmérések között nincs érdemi összefüggés, azokat nem lehet átváltani egymásra. Hanti szerint a foglalkoztatási szintet kell növelni, mert annak ellenére, hogy itthon a munkanélküliségi ráta kedvező, a foglalkoztatási ráta uniós összehasonlításban nagyon alacsony. Az elmúlt egy hónap során mintegy 18 ezer fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, valamint csaknem 10 ezerrel nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, így áprilisban több mint 87 ezer betöltetlen álláshely állt a munkavállalók rendelkezésre – mondta hétfőn Burány Sándor, a munkaügyi tárca vezetője. Burány hozzátette, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az idei első negyedévben mintegy 20 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és a gazdaságilag inaktívak száma is mintegy 20 ezerrel csökkent. Ugyanakkor a KSH statisztikái szerint az eső negyedévben a munkanélküliek száma 264 ezer volt szemben az egy évvel korábbi 236 ezerrel. Burány elmondta: a növekedés a gazdaságilag inaktívak számának csökkenésével magyarázható, hiszen közülük többen visszatértek a munkaerőpiacra és rendszeresen keresnek munkát, így statisztikai szempontból már munkanélkülinek számítanak. Az 53 százalékos magyarországi foglalkoztatási ráta még így sem közelíti meg az unió 64 százalékos átlagát. Burány a munkaügyi tárca egész évtizedes feladatai között említette a foglalkozatási ráta uniós szinthez közelítését.

Szerző(k):
Andacs Botond
04.
15.
23:59

Negyvenmilliárdos k+f alap indul

Várhatóan ősszel terjesztik a parlament elé az innovációs törvényt, amelynek célja egységes keretbe foglalni a kormány kutatási-fejlesztési stratégiáját – mondta Siegler András, az oktatási tárca kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára. A kormány ennek szellemében újította meg nemrégiben a tudomány- és technológiapolitikai kollégiumot is, amely ezentúl a miniszterelnök vezetésével tényleges kabinetként működik majd, tagjai között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a pénzügyi tárca vezetője egyaránt szerepel. A kormányfő felkérte Magyar Bálint oktatási minisztert, hogy Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal néven hozzon létre egy a tudomány-, valamint a technológiapolitikai döntések előkészítéséért felelős szervet, amely közvetve a k+f alapok kezelését is felügyelné. A vélhetően januárban felálló szervezetet államtitkári rangú hivatalvezető irányítja majd. A kormány célja az uniós átlaghoz közelíteni a magyarországi kutatás-fejlesztésre fordított támogatások nagyságát. A jövőben jelentős szerepet szánnak a vállalkozások innovatív tevékenységének. Tervezik egy k+f alap létrehozását, amelyhez alacsony kulcs mellett – vélhetően a korrigált nettó árbevétel alapján – minden vállalkozás hozzájárul majd – tette hozzá Siegler. A mintegy 40 milliárd forinttal gazdálkodó alap az innovatív tevékenység iránti keresletet kívánja növelni, pénzeszközeit a vállalati szféra hozzájárulásának mértékében visszaforgatják a gazdaságba.

Szerző(k):
Andacs Botond
04.
10.
23:59

Két üzletben árusít a Vöröskereszt

Jelentős társadalmi igényt elégít ki a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete által a belvárosban fenntartott két nagy árkedvezménnyel, néha árrés nélkül árusító üzlete – mondta lapunknak Salgó Zoltánné, a Vöröskereszt fővárosi szervezetének titkára. A raktárhelység nélküli, kis alapterületű boltokban részben vásárolt árut, élelmiszert vagy higiénés szereket, valamint természetbeni adományokat, ruhaneműt árusítanak. Az üzleteket 1997-ben hozták létre. Az igénybe vevők között főként nyugdíjasok, nagycsaládosok, illetve egyéb szociális problémával küzdők találhatók. A két üzlet éves árbevétele tavaly 18 millió forint volt. Ehhez 14,3 millió forint kiadás társult annak ellenére, hogy a boltok működési költsége nem érte el a 90 ezer forintot. A kiadások nagy részét a vásárolt áruk 10 millió forintos összege teszi ki, de a bérköltségek is meghaladják a négymillió forintot. Bár a környéken megnyílt kedvezményesen árusító üzletek versenyt jelentenek, a forgalom tavaly sem csökkent. A Vöröskereszt nettó árbevétele a két üzletből – az áfa-visszaigénylésből befolyó 1,6 millió forinttal együtt – eléri az 5,2 millió forintot. Az üzletben tavaly 32 ezren vásároltak és személyenként átlagosan 560 forintot költöttek. A Vöröskereszt a nyereséget ingyen konyhák kiegészítő működési támogatására, az ügyfélszolgálati iroda működésére, valamint az adományok szállítási költségeire fordítja.

Szerző(k):
Andacs Botond