Andacs Botond

Át kell rajzolni a régiókat

Ahhoz, hogy a következő uniós költségvetési időszak kezdetét jelentő 2007-től Magyarország hatékonyan vegye igénybe az EU strukturális támogatásait, ez év végére dönteni kell a regiólehatárolás módosításáról – mondta tegnap Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Hivataláért felelős államtitkára.

Veszélyek is leselkednek az építőiparra

Veszélyeket és kihívásokat egyaránt tartogat az uniós csatlakozás a magyar építőipar számára, ugyanakkor az építésügyi szakértők és a hatóságok is bíznak abban, hogy a magyar vállalkozók sikerrel veszik majd az akadályokat.

Nem omlik össze a világ acélpiaca

Akkor sem zuhannak katasztrofálisan a világpiaci acélárak, ha nem teljesülnek az ágazatnak a globális gazdasági fellendüléshez fűzött reményei.

Kevesebb por a Szigeten

Elkészült a 11. Sziget Fesztivál programja, az utóbbi években szolid nyereséget termelő rendezvény szervezői idén is a nullszaldót tűzték ki elérendő célnak. A szervezők - az 1,2 milliárd forintra tehető költségvetésen felül - barterügyletekkel is szeretnék jobbá tenni a rendezvényt, így a reklámozókat statikus, magáért való reklámok helyett programok szervezésére ösztönzik. A dühöngőket és a főbb útvonalakat járólappal fedik be, így vélhetően csökken a korábban elviselhetetlen pormennyiség. A nagyszínpad és három műfajspecifikus színpad mellett számos kis helyszínen összesen mintegy 1000 programon vehet részt a látogató.

Az irodák piacát nem rengeti meg az EU-belépés

Nem befolyásolja érdemben a hazai irodapiacot az uniós csatlakozás, hiszen azt a piaci viszonyok, nem pedig a politikai események alakítják - mondta lapunknak Chris Naylor, a DTZ Hungary Kft. ügyvezetője. Az ingatlan-tanácsadó szerint - összehasonlítva a hasonló méretű Béccsel - Budapesten ma nagyon alacsony a korszerű irodák száma. Tavaly év végén mintegy 1,3 millió négyzetméternyi korszerű iroda volt a fővárosban, míg Bécsben ez 6 és 8 millió között van. Naylor elmondta, hogy a jövőre vélhetően beinduló világgazdasági fellendülés hatással lesz a magyar gazdaságra is, ezért ő az elkövetkező öt év során évente 5-10 százalékos árnövekedésre számít az irodapiacon, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben mintegy 10 százalékkal csökkentek a bérleti díjak. Hasonlóan vélekedett Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. elnöki tanácsadója is, aki elmondta, hogy a csatlakozás közeledtével a multinacionális cégek vélhetően olyan szolgáltatókat keresnek, amelyek nem csak Magyarországon, hanem az unión belül is tevékenykednek. Így előfordulhat, hogy csupán egy-egy nemzetközi szinten is elismert ingatlanszolgáltató céggel kötnek szerződést a multik. Báthory szerint egyébként a csatlakozás az irodák bérleti díjába már elkezdett beépülni, így ezen a téren lényeges változás a csatlakozásig már nem várható. A Wallis Ingatlan felmérései szerint az irodák kihasználtsági rátája sem növekszik a csatlakozás után számottevően, kivéve az lehet, ha a gazdaság exportképességének növelésével a multik bizonyos irodai tevékenységeket - például call-centereket - áthoznak Magyarországra. Báthory szerint azonban ez vélhetően nem a luxusiroda-piacot érinti majd, hanem a középkategóriájú ingatlanokét. A Jones Lang LaSalle (JLL) nemzetközi ingatlan-tanácsadó társaság felmérései szerint a nagyobb cégek, mint például az AIG/Lincoln, a Skanska vagy a G.T.C., már jó néhány éve jelen vannak a magyar piacon. Tapasztalható, hogy azok az irodák, melyek 3-4 éve épültek, mind megfelelnek az uniós szabványoknak, mindezeket figyelembe véve komolyabb változásra nem számít a JLL sem. Ugyanez igaz a szakértők szerint a kereskedelmi ingatlanokra, hiszen a nagy hipermarketláncok és barkácsáruházak is régóta jelen vannak Magyarországon, és egyre nagyobb ütemben terjeszkednek már nem csupán a fővárosban és környékén, hanem a nagyobb városokban is. A JLL egyébként az ingatlan-értékbecslések területén elsősorban a brit Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Intézete (RICS) szabályait követi, de a csatlakozás után vélhetően a nemzetközi szabványoknak is meg kell felelniük a tanácsadó cégeknek.

Turistalátványosság kell az uniós támogatáshoz

A két éve indult kastélyrehabilitációs program keretében mintegy 90 magyarországi kastély rekonstrukciójára kerülhet sor. A kastélyok kezelői csak akkor jutnak uniós támogatáshoz, ha a turisták tartalmasabb szórakozását regionális programok keretében tudják megoldani.

Át kell rajzolni a régiókat

Ahhoz, hogy a következő uniós költségvetési időszak kezdetét jelentő 2007-től Magyarország hatékonyan vegye igénybe az EU strukturális támogatásait, ez év végére dönteni kell a regiólehatárolás módosításáról - mondta tegnap Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Hivataláért felelős államtitkára. Ennek oka, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban már az új csatlakozók is regionális felosztás szerint pályázhatnak támogatásra. Baráth szerint a közép-magyarországi régiót kell átrajzolni, hiszen így ez a régió is kaphatna uniós támogatást. A sietségre azért van szükség, mert a magyar régió Eurostat rendszerbe való átvezetése akár három évet is igénybe vehet. Baráth elmondta, hogy a hivatal munkatársai a statisztikai régiók átalakításával párhuzamosan elkezdték a 2007-2013-as költségvetési időszakra vonatkozó - regionális operatív programokra épülő - NFT kidolgozását. Nem kell piacnyitási sokktól tartani a magyar kkv-szektornak az uniós csatlakozást követően, hiszen Magyarország olyan mértékben integrálódott az uniós gazdaságba, hogy a belépés nem okoz sokkszerű növekedést a verseny terén - mondta Gottfried Péter, a külügyi tárca helyettes államtitkára. A csatlakozás önmagában a GDP 0,8 százalékpontos többletnövekedését eredményezi évente - tette hozzá Gottfried. Apatini Kornélné, a gazdasági tárca helyettes államtitkára szerint az uniós csatlakozás miatt felgyorsul a beruházási kedv, ami évente akár 2,5-3,5 százalékos többletet is jelenthet.

A lakásprogram két-három év múlva lesz hatékony (KIMARADT!!!)

A lakáskölcsönre jogosultak körét szeretné kiterjeszteni a kormányzat a nyár elejére várható jogszabályi változással, ezért nem szigorodik, hanem árnyaltabbá válik a lakáshitel-szabályozás - hangzott el a Társaság a Lakásépítésért (TL) nevű szervezet tegnapi fórumán. Fritz Péter, a Miniszterelnöki Hivatal szakmai főtanácsadója elmondta, hogy a lakástámogatási rendszer a Nemzeti Lakásprogram (NL) részeként megvalósuló módosításával - amely visszamenőleges hatállyal semmiképpen sem változik - be kívánják vonni a biztosítótársaságokat is. Cél, hogy növeljék a lakáshitelre jogosultak számát, valamint az, hogy a saját erőtől függően valamilyen mértékben mindenki hitelképes legyen. A jövőre induló lakásprogram két-három éven belül érezteti hatását - tette hozzá Fritz. Gneth Zoltán, a TL elnöke szerint az évente lakásügyre rendelkezésre álló 130 milliárd forintot duplájára kellene emelni, hiszen csak így közelíthető meg az unióban erre a célra fordított átlagos 1,5 százalékos GDP-arány. Emellett növelni kellene az új lakásokat építő közhasznú szervezetek arányát is az építőiparban. A jelenlegi lakásállományt évente 40 ezerrel, míg a bérlakások számát évente 10 ezerrel lenne célszerű emelni.

A Framatome ANP hibázott Pakson

A vizsgálóbizottság jelentése szerint a Paksi Atomerőműben a fűtőanyag-tisztítási művelet során bekövetkezett súlyos üzemzavart a Framatome ANP (FANP) által gyártott és üzemeltetett tisztítótartály hűtő- és ellenőrzési rendszerének tervezési hibája okozta - mondta el Kocsis István vezérigazgató, az erőmű hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. Az április 10-én bekövetkezett, hármas fokozatú balesetet okozó hibát a többszintű ellenőrzési rendszer korábban nem tárta fel. A technológiatervezési és a FANP hibáját az atomerőmű és a vállalat szakembereiből álló vizsgálóbizottság állapította meg és foglalta jegyzőkönyvbe, amit egyébként teljes terjedelmében közzétettek az erőmű honlapján is. A szerződés lehetővé teszi, hogy az erőmű jogi úton járjon el az ügyben, először azonban tárgyalásos megoldással szeretnének megoldást találni - mondotta Kocsis.